|
 2013.09.13.
Tata város elkötelezett a keresztény
európai értékrend iránt
A kereszténység gondolatának erősítése szélmalomharcnak, már-már
missziós feladatnak tűnik
Európa Díjat
kapott Tata az európai egységet erősítő nemzetközi
kapcsolatok elismeréseként. A kitüntetést augusztus 20-én
adta át Axel Fischer, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése
Európa Díj Albizottságának elnöke Michl Józsefnek, a
város polgármesterének a tatai vár udvarán tartott ünnepségen.
Polgármester úr, gratulálunk a díjhoz! Milyen feltételeknek
kellett megfelelni ahhoz, hogy ezt az elismerést elnyerjék?
–Ki kell emelni, hogy nem az Európai Parlament adja az
Európa Díjat, hanem az Európa Tanács, amely grémium 1955-ben
alapította ezt az elismerést, amit évente egy város, vagy régió
kaphat meg. Tavaly és idén is megosztva adták ki a díjat:
2013-ban a kitüntetést Altötting német várossal megosztva
kaptuk. Tata városa hosszú évek óta megjárta a díjhoz vezető
lépcsőfokokat. Az első lépcsőfok az Európai Diploma, ami azt
igazolja, hogy az európai eszmék terjesztését kiemelkedően végzik,
a második a Becsület Zászló, a harmadik a Becsület Plakett,
amiből körülbelül tízet adnak ki évente, a negyedik maga az
Európa Díj. Tata pályázatai alapján 1999-ben nyerte el az Európai
Diplomát, 2000-ben a Becsület Zászlót és 2004-ben a Becsület
Plakettet. Alapításától kezdve körülbelül 70 település, régió
kapta meg a díjat; idén 40 város pályázott, és ami a díjnak
a másik magas elismertségét jelenti, hogy eddig hazánkban csak
Szeged vehetett át ilyen kitüntetést. Tatának tíz partnervárosa
van, s ebből kilenccel testvérvárosi megállapodást kötöttünk.
A tizedik úgynevezett „unokatestvér városunk”. Tata városa
létrehozta a visegrádi négyek önkormányzati szövetségét
is; a csehországi Bystrice a mi lengyel Pinczów testvérvárosunk
testvérvárosa. Ebbe a visegrádi csoportba tartozik bele a
felvidéki Szőgyén település is. A testvérvárosi kapcsolatok
nem merülnek ki a polgármesterek eszmecseréiben, hanem a
tataiak – az iskolásoktól az idősökig – , a szociális szféra
dolgozói, a civil egyesületek vezetői, az egyházak, iskolák,
óvodák képviselői is találkoznak egymással. A legfontosabbak
közé tartoznak a sportegyesületek és a művészek találkozói
is.
Ha azt mondom, európai eszme, akkor ma sokan féktelen
liberalizmusra gondolnak.
–Bizonyára, de mi az európai eszme eredeti gondolatát
szeretnénk Tatán erősíteni, ami keresztény gyökerekből származik.
Azt szeretnénk, ha a népek közötti barátság erősítéséhez,
keresztény alapokon, mi is hozzájárulnánk. Pap barátomtól
tanultam: csak azt lehet szeretni, amit ismerünk. S ez mindenre
igaz; csak a találkozások által ismerhetjük meg a többi európai
embert, nemzetet. Ezért városunk rendszeresen szervez olyan
programokat, amelyek által a testvérvárosi kapcsolatokat erősíthetjük.
Az ifjúság számára külön konferenciákat, táborokat szervezünk.
A legutóbbi az intergenerációs konferencia volt, melynek témája:
miként lehet arról gondoskodni, hogy az idősek és a fiatalok közti
kapcsolat erősödjön.
Most, mikor EU vezető intézményei egyre jobban, élesebben
kritizálják Magyarországot, pont azért is, mert a kereszténységet
bevették az alaptörvénybe, és ezért nő az euroszkepticizmus
hazánkban. Ilyenkor nem szélmalomharc keresztény európai
eszmeiségről beszélni?
–A kereszténység gondolatának erősítése szélmalomharcnak
tűnhet, de inkább missziós feladat. Ha mi mindent megteszünk
magunk szerény eszközeivel, akkor van esély arra, hogy a
keresztény eszmeiség megerősödik Európában. Érdekes kapcsolódási
pont, hogy Altöttingben is ugyanazok a kapucinus barátok élnek
mint akik Tatán is éltek és működtek évszázadokon át.
„Az egyesült Európa vagy keresztény lesz, vagy nem
lesz."”- nem más jelentette ki ezt, mint Robert Schuman,
az Európai Unió alapító atyáinak egyike. A jelenlegi világban
szinte mindent a multinacionális gondolkodásmód ír felül, de
mi hisszük, hogy a tízparancsolat és a boldogság mondások
szellemisége mentén kell élni és cselekedni, ha hosszú távon
gondolkodunk.
Milyen konkrét előnyökhöz juthat a város a díj
kapcsán? Elképzelhető, hogy több befektető érkezik ezután
Tatára?
–Remélem, hogy az Európa Díj Tata számára nagyobb
ismertséget hoz, ami persze, sok minden mellett gazdasági előnnyel
is jár – a következő hetekben három komoly befektetővel tárgyalunk.
Abban is bízunk, hogy példát mutathatunk több hazai településnek:
olyan befogadó gondolkodással kell élnünk, hogy közben kulturális,
nyelvi, természeti kincseinket, szellemi és lelki hagyományainkat
nem adjuk föl. A mások által létrehozott eredmények felhasználásával
viszont magunkat is gyarapíthatjuk.
Ha már a fejlesztésekről van szó, olvastam, hogy Európa
egyik legmodernebb vadhúsfeldolgozója épült Tatán. Mindez
mennyi új munkahelyet jelenthet?
–Valóban ez a német tulajdonú magyar cég olyan bővítést
vitt véghez, hogy olyan vágóhidat hozott létre, ahol 40 ezer
nagy vadat képesek évente feldolgozni és szállítani Európa különböző
országaiba. Ez 20-30 új munkahelyet jelent.
Mennyire törekednek arra, hogy a város képzett, felsőfokú
oklevéllel rendelkező fiataljai helyben kamatoztassák tudásukat?
Gondolok itt az Öveges József tanulmányi ösztöndíj szerepére.
–Az országos ösztöndíjak mellett vezettük be az Öveges
József tanulmányi ösztöndíjat, amelyre egyetemisták, főiskolások
pályázhatnak tanulmányi eredményeik alapján. Célunk, hogy
Tatához kötve fejlődjön a felsőoktatásban tanuló, tehát a
tudását a város hasznára is kamatoztassa. A másik ösztöndíjunk
általános-és középiskolások számára szól; Tata
legszorgalmasabb diákja címet, a vele járó ösztöndíjjal
minden évben több városunkban tanuló fiatal nyerheti el.
Medveczky Attila
|
