|
 2013.09.20.
Kísért a múlt
A megfélemlítésnek és az elbizonytalanításnak nagyon jó
eszköze a rendőrségi beidézésem
Névtelen
feljelentés alapján idézték be rendőrségi kihallgatásra Berényi
Józsefet, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnökét, akit
a hatóságok szeptember 3-án két olyan - állítólagos - szlovákiai
rendezvényről kérdezték, amelyeken a feljelentés szerint
szlovák állampolgárok felvették a magyar állampolgárságot.
Mint pártelnököt, most idézték be először a szlovák
rendőrségre?
–Igen, pártelnökként most kaptam először idézést.
Névtelenségbe burkolódzott a feljelentő. Ez kissé a
pártállam idejét hozza vissza? Emlékszem a Tanú című
filmre, amiben azt mondák: „Ez egy komoly, géppel írott névtelen
feljelentés volt!”
–Bennem is felidézte az
1989 előtti időszakot az, hogy egy névtelen feljelentésben írottakat
ilyen komolyan vegyen a rendőrség. A levélben az a törvényi
paragrafus szerepelt, hogy más állam állampolgárságának fölvételéből
adódó szlovák állampolgárság elvesztését be kell
jelenteni.
Vádlottként, vagy tanúként idézték be?
–Tanúként. A névtelen feljelentés írója szerint
két felvidéki település rendezvényén magyar állampolgárságot
vett föl 30 szlovák állampolgár. Azt kérdezték tőlem: ott
voltam-e ezeken a rendezvényeken, s ha igen, akkor megtörtént-e
ez az eset? És kérték: mondjam meg, kik vették föl a magyar
állampolgárságot. Azt feleltem: ilyen rendezvények nem voltak,
és a följelentés alaptalan vádaskodást tartalmaz. A szlovák
belügynek tudnia kéne, hogy ilyen típusú rendezvényeken nem
lehet a magyar törvények szerint állampolgársági esküt
tenni, csak községi hivatalokban, nagykövetségeken és konzulátusokon
kerülhet erre sor. Ha a rendőrség felhívta volna a magyar
nagykövetséget, akkor ezt a törvényi szabályozást le is zárhatták
volna.
Másokat is kihallgatnak az üggyel kapcsolatban?
–Elhangzott, hogy nem csak én kaptam beidézést,
hanem mások is az érintett településekről, de, hogy azok lakóit
ne háborgassa a szlovák média, ezért nem mondok itt sem konkrétumokat.
Amikor a levelet kézhez kaptam, azt hittem, hogy az én állampolgárságomra
kíváncsiak. Korábban a belügyminisztérium kétszer is érdeklődött
állampolgárságom felől, s azt válaszoltam, hogy a szlovák
alkotmány értelmében rendelkezem szlovák állampolgársággal,
és nem is kívánok tőle megválni.
Mit gondol, ez az eset állomása lehet a megyei választások
előtti kampányoknak? Hiszen ezzel kompromittálhatják a felvidéki
magyar párt elnökét.
–A beidézéskor én is erre gondoltam. A megfélemlítésnek
és az elbizonytalanításnak nagyon jó eszköze a beidézésem.
Ha valami csoda folytán megoldódik a kettős állampolgárság kérdése,
akkor, a félelem miatt nehéz lesz rávenni a felvidéki
magyarokat a magyar állampolgárság fölvételére.
A szlovákiai sajtó miként reagált a kihallgatással
kapcsolatban?
–Egyelőre nem. S ez nem az első eset; amikor Brüsszelben
az EP Petíciós Bizottsága magyar szempontból két fontos ügyet
is tárgyalt: a szlovák állampolgárságuktól megfosztott személyek
jogorvoslását, másrészt a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kérelmet,
arról is hallgatott a szlovák sajtó. Sajnos, a magyar nemzetiségű
parlamenti képviselők sem tesznek szinte semmit annak érdekében,
hogy ezek az esetek megjelenjenek a szlovák médiában. A Most-Híd
képviselői, ha tévévitákban szerepelnek, meg sem említik a
magyar vonatkozású ügyeket.
Ez az eset nem hathat ki negatívan az MKP 15. születésnapi
ünnepségére?
–Nem, bár rendkívüli eset, hogy a párt elnökét
beidézték a rendőrségre, de a kisebbségi lét velejárója;
hogyan tudunk megfelelően válaszolni az intoleráns magatartásra,
a magyarellenességre. Ezzel már megtanultunk együtt élni.
Ha már szó esett a megyei választásokról, mikor indul
be a kampány?
–Már a nyár folyamán sok olyan rendezvényt
tartottunk, ami „előkampánynak” tekinthető. Ezzel nem volt
az MKP egyedül, mert a többi szlovákiai párt is tartott ilyen
gyűléseket.
Mikor legutóbb beszélgettünk, azt mondta, hogy a
nagyszombati megyeelnöki posztra csak ön pályázik. Azóta a többi
párt is megnevezte jelöltjét?
–A Most-Híd
Nagy Józsefet indítja, de a kereszténydemokraták és a
jelenlegi megyeelnök is megméretteti magát.
Az súlyos problémát jelenthet, hogy több magyar jelölt
indul el Nagyszombat megyében?
–Természetesen, főleg akkor, ha alacsony lesz a részvétel.
Már februárban megmondtuk, hogy lesz önálló jelöltünk, de még
nevet nem mondtunk, mert meg kellett várni a járásokból beérkező
javaslatokat. Éppen az az MKP ereje, hogy alulról építkező,
demokratikus párt. Ellentétben a Most-Híddal, ahol minden döntés
központi
Az MKP más megyében nem indít jelölteket?
–Nem.
Decentralizált párt vagyunk, és a kerületi tanácsok döntenek
ebben az ügyben.
Milyen eredménnyel
lenne elégedett az MKP elnöke?
–Az már jó eredménynek számít, ha sikerül bekerülni
a második fordulóba, mert az jelentős tárgyalási pozícióval
jár. Arról is lehet tárgyalni, hogy legyen az MKP-nak megyei
alelnöke egy esetleges visszalépésért cserébe.
A többi megyében a tagok lelkiismeretére bízzák,
kire voksoljanak?
–Ha egy párt erős regionális szinten, nem teheti
meg azt, hogy nem közli a választóival, kit ajánl a megyeelnöki
posztra. Ennek megfelelően Nyitrán jobboldali jelöltet támogatunk
egy szélesebb koalíción belül. Besztercebányán a mostani
megyeelnököt támogatjuk, ahogy Kassán is. Ennek oka, hogy a két
megyében az MKP a megyeelnökkel normális, jó kapcsolatot alakított
ki.
|
