2013.09.20.
Kormányzati támogatás a mangalica
marketingjére
Örülünk, hogy végre van egy olyan kormány, amely szerint nem
gond, ha valaki otthon mangalicát dolgoz föl, és termékeit
helyi piacokon árusítja
A Vidékfejlesztési
Minisztérium 110 millió forinttal támogatja a mangalica tenyésztők
közösségi marketingjét, minőségbiztosítási rendszerét és
termékfejlesztését- közölte Horváth István, sertésstratégiáért
felelős miniszteri biztos a debreceni Farmer Expón tartott sajtótájékoztatóján.
A 110 milliós támogatás mennyiben oldja meg a
mangalicatenyésztők problémáit? – kérdezem Tóth Pétert, a
Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnökét.
–Attól függ, hogy milyen problémákat veszünk
figyelembe. Sajnos a takarmány drága, és sokszor a tenyésztők
nem tudják eladni a drága abrakon hizlalt, ezért drágább sertést
a piacot. A 110 millió forintos támogatás nagyrészt közösségi
marketing célokat szolgál, így a mangalica név, a
mangalicafajta és termékek bel-és külföldi reklámozását.
Ez indirekt módon hathat pozitívan a tenyésztőkre: ha tovább
nő a mangalica ismertsége, s minél többen veszik a termékeket,
akkor több állatot lehet eladni, és valószínűleg kicsit drágábban
is. A támogatás másik része pedig olyan közösségi termékfejlesztésekre
fordítható, melyet a kistermelők kapnak meg az egyesülettől.
Ha valaki otthon mangalicát tart, vág és fel is dolgoz, eddig
az volt a legnagyobb problémája, hogy olyan receptet használt,
amit még elődeitől hallott. A Mangalicatenyésztők Országos
Egyesülete ezért kifejlesztetett különböző cégekkel egy
standard receptúrát, hasonlóan a minőség biztosítási
rendszerhez, amivel a hamisításokat próbáljuk megelőzni, mert
ma az is nagy gondot jelent, hogy nagy mennyiségű árút adnak
el mangalicatermékként, olyat, aminek semmi köze ehhez a fajtához.
Ez ellen eddig nem léptek föl hatékonyan, de mi megpróbálunk
olyan minőségbiztosítási rendszert felépíteni, ami által védjegyet
is kidolgozunk. Jelenleg is vannak olyan kereskedő, akik
50 kg
mangalica húst vesz meg és
500 kg
árút ad el. Azt nem mondom, hogy tömeges a jelenség, de létezik
olyan multi áruház, amelyik normál sertéshús áron ad el
mangalicának mondott kolbászt. Ez a kolbász vagy nem mangalicából
készül, vagy pedig valamilyen zsarolásos módszerrel lett
beszerezve mangalicatenyésztőktől. A mostani program arról szól,
hogy a tenyésztőknek több lehetőségük legyen a fogyasztóhoz
eljutni, minél több helyen jelenjenek meg közvetlenül a termelők.
Annak örülünk, hogy végre van egy olyan kormány, aki szerint
nem gond, ha valaki otthon mangalicát dolgoz föl, és termékeivel
elmegy a termelői piacra. A külföldi megjelentést is támogatni
kell, ezen kívül a konferenciák szervezése, a kiadványok
megjelentetése, a törzskönyvezés mind azt segítik elő, hogy
nagyobb legyen a rend a szektorban. A támogatásnak köszönhetően
arra számíthatunk, hogy a mangalica marketingje bel-és külföldön
jelentősen erősödik. Tehát nem az egyesület kapta a pénzt,
hanem a tenyésztők. Debreceni székhelyű egyesületünk
sikeresen és nyereségesen gazdálkodik, aminek oka, hogy az
egyetem területén működünk, minimális létszámmal, és több
indirekt támogatásban is részesülünk.
A marketingunkával, a minőségbiztosítással elérhető-e
, hogy a mangalica prémiumterméket jelentsen?
–Ma már nem állami rezervátumokban tartanak 200
mangalicát, mint a rendszerváltás előtt, hanem tízezer kocát
nevelnek a tenyésztők. A mangalica már most is prémiumtermék,
hiszen nagyon magas a minősége, jó az íze, a zsírsavösszetétele
kedvező. Ezt mind a magyar, mind a külföldi kereskedők és vásárlók
is felismerték. A prémiumtermék nem jelenti azt, hogy sznobok vásárolnák
a mangalicát. A fesztiválokon is látjuk, hogy átlagkeresetű vásárlóink
vannak, olyanok, akik alkalmanként hajlandók a jó minőségért
áldozni. Azért is beszélünk prémiumtermékről, mert drága
az előállítás, így drágák a termékek, s ebben semmilyen
manipuláció nincs. A mangalica régi fajta, lassabban nő, kétszer
annyi takarmányt eszik, s kevesebb malaca van. A jelenlegi stratégia
inkább arra szolgál, hogy a tudatos vásárlókkal elfogadtassa:
érdemes mangalica terméket vásárolni.
Hol jelenik meg külföldön a magyar mangalica?
–Hagyományos vásárlónk
Spanyolország, ahol a magyar mangalicából három évig érlelt
serrano típusú sonkát gyártnak, úgy hogy a csomagon utalnak a
magyar hús alapanyagra. Japánban, Németországban, Ausztriában
és Hollandiában is kelendők a magyar mangalicák. Terveink
szerint a jövőben az USA-ban és Oroszországban is meg szeretnénk
jelenni termékeinkkel. Hollandia kellemes meglepetés, mert ki
gondolná azt, hogy ott, ahol igen sok ehetetlen sertést tenyésztenek
a nagyüzemekben, ott éppen magyar mangalicát rendelnek az éttermekben.
Bizonyára, ha minél több gyanús hús van a piacon, annál
nagyobb az igény egészséges termék iránt. Ezért a mangalica
sikere mögött sokszor az áll: egyre rosszabb minőségű a nagyüzemi
sertéshús a világon.
A mangalicából készült sonka a világhírű sonkákkal
is felveheti a verseny?
–Így van; s örülünk neki, hogy már Magyarországon is
állítanak elő jó minőségű sonkát mangalicából.
Alapanyagot adunk külföldre a sonkagyártáshoz, de idehaza inkább
kolbászt, szalonnát gyártunk. Ennek oka, hogy sonkát főleg
idehaza húsvétkor szoktunk fogyasztani. Ezért szükséges a
fogyasztói szemléletváltás is.
Beszélhetünk-e
országon belüli mangalicaturizmusról? Vannak-e olyan vendéglátóhelyek,
ahol mangalica-toros étkek jelentik a kulináris örömöket?
–Igen, de nem csak vendéglátóhelyek tekintetében.
Amikor egy-egy mangalicavásáron a vevő és az árus, a tenyésztő
közt bizalmi kapcsolat lép föl, előidézi azt, hogy a vevő
kimegy a telepre, és ott vásárolja meg az árut. Az előállított
hízó mennyiségnek 2/3-a így a háztól kell el
Ön Emődön nem csak egy mintagazdaságot alakított ki,
hanem egy olyan génbankot, ahol a vállalkozó kedvű tenyésztőket
igyekszik tanácsokkal ellátni. Milyen kérdésekkel keresik fel
önt?
–Emődön mangalica kan telep üzemel, míg a tenyésztés
a Nyírségben zajlik. Nyitott vagyok minden olyan kérdéssel,
ami a mangalicával kapcsolatos. Azt tapasztalom, hogy érdeklődnek
a mangalicatenyésztés iránt, de tanácstalanok is, mert igen
sokat csalódtak a különböző rendszerekben.
Medveczky Attila
|