vissza a főoldalra

 2013.09.27. 

Nem politikai cirkusz a hajléktalanok ügye

Ízléstelen a szabadban megfagyás és a szemetelés jogát követelni

A Város Mindenkié (AVM) hajléktalan érdekvédelmi csoport szeptember 4-én tiltakozó akciót tartott a XVII. kerületi önkormányzat épületénél. Ehhez a megmozduláshoz a Hallgatói Hálózat is csatlakozott. A résztvevők transzparensekkel vonultak fel, hogy a kormány és a fővárosi önkormányzatok 2010 óta egyre fokozódó hajléktalanellenes intézkedései ellen tiltakozzanak. Azt követelték, hogy Rákosmente Önkormányzata semmisítse meg a közterületi hajléktalanságot és a „guberálást” büntető rendeletét.

 Az AVM akciója már a kampány előszeleként érzékelhető?– kérdezem Riz Leventét, Budapest XVII. kerületének polgármesterét.

 –Olyan politikai cirkuszt láttunk, ahol nehéz sorsú emberek helyzetét kampánycélokra használják fel. Rákosmentén nem ez a szokás. A XVII. kerület az egyik leggondoskodóbb budapesti városrész. Minden erőnkkel igyekszünk segíteni a hajléktalanokon. Talán az egyedüli fővárosi kerület vagyunk, ahol novembertől márciusig – tehát nem kampányszerűen, nem csak egy-egy alkalommal – minden héten ételosztást tartunk a hajléktalanoknak és a szegény sorsúaknak a polgármesteri hivatal előtt. A legutóbbi téli időszakban 3150 adag ételt főztünk és osztottunk ki. Három évvel ezelőtt létrehoztuk a kerületben az Adományházat egy önkormányzati megüresedett ingatlanban, ahol ruhát, takarót, tartós élelmiszert, háztartási eszközöket adunk a rászorulóknak. A lakók a számukra már fölösleges, de még használható tárgyaikat hozzák ide, azokat adjuk tovább. A téli időszakban a társszervekkel közösen folyamatosan járőrözünk, a hajléktalanoknak takarókat osztunk, felmérjük egészségi állapotukat, tájékoztatjuk őket a szálláslehetőségekről. Aki mindezzel tisztában van, nem szervez hivatalunk elé ilyen akciót. Ha mégis ezt teszi, politikai hátsó szándéka van. Ezek a szervezetek a Bajnai-féle mozgalomhoz köthetők, ezért nem csodálkozunk, hogy a választások közeledtével aktivizálódnak. Visszatetsző a szerencsétlen sorsú emberek helyzetét kampánycélokra felhasználni. Ízléstelen és morbid viselkedés a szabadban megfagyás, a szemetelés, az alkoholfogyasztás jogát követelni a hajléktalanoknak. A problémára felelős választ kell adni, az elmúlt három év intézkedései azt mutatják, hogy jó irányban haladunk. A Fővárosi Önkormányzat és a kormány közös fejlesztése eredményeként Budapesten 700 férőhellyel bővült az ellátórendszer, új egészségügyi központot nyitottak a rászorulók részére.

 Valóban hoztak olyan rendeletet, ami tiltja a közterületi hajléktalanságot?

 –Igen, a rendeletre azért volt szükség, mert Rákosmente közterületeinek, közparkjainak egy részét a hajléktalanok miatt ma nem lehet rendeltetésszerűen használni, rendszeres az alkoholfogyasztás, a szemetelés, a biológiai szükségletek kielégítése. Az, hogy valaki hajléktalan, nem jogosíthatja föl arra, hogy élhetetlenné tegye mások környezetét, semmibe vegye az emberi együttélés alapvető normáit. A kerületi családok joggal várják el, hogy a játszótérre vihessék gyermeküket, unokájukat, hogy a közparkokban a padokon pihenve tiszta környezetben nyugodtan kikapcsolódhassanak. Ha nem lépünk, a közösségi terek nem tudják betölteni funkciójukat.

 Térjünk rá egy másik témára, egy fejlesztésre: „Szociális célú városrehabilitáció Rákosmentén” című európai uniós pályázat keretében befejeződött a kerület legnagyobb közparkjának, a Népkertnek újjáépítése. Már előző interjúnkban kifejtette, hogy törekszenek a kertvárosias jelleg erősítésére. Ez a fejlesztés is ezt szolgálja?

 –Célunk, hogy Rákosmente olyan XXI. századi modern kertváros legyen, ahol minőségi szabadidős szolgáltatások állnak a családok rendelkezésére. A Népkert két évtizeden át egy élettelen park képét mutatta; nem látogatták, mert nem volt miért odamenni. S mivel az itt élők nem tudták kihasználni, jellemzően hajléktalanok lakták. A „Szociális célú városrehabilitáció Rákosmentén” című európai uniós pályázatnak köszönhetően jelentős forrást nyertünk a park újjáépítésére, korszerűsítésére. Ennek keretében új funkciókat alakítottunk ki, megőrizve a zöldfelületeket. Számos facsemetét ültettünk, füvesítettünk, kiépítettük a közvilágítást, többgenerációs játszóteret, bmx- és gördeszka pályát hoztunk létre, felújítottuk a foci-és a kosárlabda pályát. Fontos, hogy a beruházott értékeket megőrizzük, ezért térfigyelő kamerát helyezünk el, parkőrt foglalkoztatunk. Ezt a térséget, amely Rákoskeresztúr városközpontjának közvetlen szomszédságában fekszik, sport-és rekreációs zónává szeretnénk fejleszteni, amelynek fontos eleme az említett Népkert, a két éve megépült Rákos-patak-menti kerékpárút és a nemrég átadott kültéri fitness-park. A fejlesztések „vezérhajója” egy 1500 férőhelyes sport- és rendezvénycsarnok lesz, amelyet állami vagy EU-s forrásból szeretnénk megvalósítani.

 Mindezzel elérhető az, hogy a rákosmenti fiataloknak helyben kínáljanak szórakozási lehetőségeket? S ezzel a helyi vállalkozók is jobban járnak.

 –Szeretnénk a kerület fiataljainak, családjainak helyben biztosítani a szabadidő hasznos, tartalmas eltöltésének lehetőségét. A mai kor embere jellemezően a négy fal között él, a sportos fejlesztésekkel szeretnénk „kiszabadítani a tv és a számítógép vonzásából”. A XVII. kerület messze van a Belvárostól, az itt élők korábban rendszerint utazni kényszerültek, ha színvonalas kikapcsolódásra vágytak. Mi arra törekszünk, hogy a dinamikus városfejlesztés révén – megőrizve zöldövezeti értékeinket – Rákosmentén minőségi szolgáltatásokat teremtsünk, a korszerű közterek kialakításával, a civil erőforrások bevonásával megtartó, támogató közösséget építsünk.

Medveczky Attila