|
 2014.04.04.
Ki is tartja el Erdélyt?
Nagy felháborodást
keltő elemzést tett közzé nemrég a Ziarul Financiar című
gazdasági napilap, amely a romániai megyék gazdasági állapotát
mutatja be a 2012-es végleges mérlegadatok alapján. Az összeállításban
a magánszféra cégeinek összforgalma alapján – nem vették
figyelembe a bankok, biztosítók, egyéb pénzügyi intézetek
forgalmát – Kovászna megye a 42-es lista 38., Hargita pedig a
27. helyén landolt, mindketten 2 milliárd euró alatti
forgalommal: előbbi 1,1, utóbbi 1,9 milliárd eurós összforgalommal.
„Torz adatokat közölnek a háromszéki gazdaság állapotáról,
Háromszék valós gazdasági ereje az országos középmezőnyhöz
sorolja a megyét, nagyobb megyéket is magunk mögé utasítunk”
– jelentette ki a Székely Hírmondónak Ambrus Attila, a Kovászna
Megyei Közpénzügyi Igazgatóság vezetője. A szakember szerint
ennek az az oka, hogy több fontos gazdaságbefolyásoló tényezőt
is figyelmen kívül hagynak. Például hogy a nagy vállalatok,
bankok, pénzügyi intézmények Bukarestben adóznak – a megye
gazdasági teljesítményének több mint felét jelentik –, másrészt
a megyék pénzügyi igazgatóságait régiós központokba összpontosították,
ami ugyancsak nem segít az amúgy is zavaros kép letisztulásában.
Másik toplistatorzító tényező, hogy nem veszik
figyelembe az egyes megyék lakosságának létszámát. A 210
ezres lélekszámú Háromszéken 1,1 milliárd lejes volt az összforgalom,
ugyanakkora, mint a közel 400 ezres, 42. helyezett Botoani megyében,
míg a 809 ezernyi lakosú Prahova megye 7,5 milliárdos összforgalmat
regisztrált. Ambrus szerint Háromszék hét nagyobb megyét is
maga mögé utasít adóbevételek tekintetében.
A Ziarul Financiar összeállításának egyik szerzője,
Dana Ciriperu elárulta a listaállítás paramétereit: kikérték
a cégbíróságtól a cégek forgalmi adatait, az alkalmazottak
számát, nettó profitot. A cégek számát, a nettó átlagbért
és a munkanélküliségi rátát tették egymás mellé, így
alakult ki a táblázatuk, amely szerint a román magánszféra
2012-ben évi 230 milliárd eurós összforgalmat bonyolított le
Bukarestben és további 41 megyében. Táblázatukból már első
rápillantásra is kiderül, mennyire veszélyesen polarizálódott
a román gazdaság, hiszen Bukarestnek 81,9 milliárdos forgalma
volt – a teljes forgalom egyharmada –, az első tíz pedig a
teljes forgalom 70 százalékát bonyolítja le, ők foglalkoztatják
az alkalmazottak 80 százalékát. Közel fél ország pedig
„bukásra” áll, hiszen 17 megye még a 2 milliárd eurós
forgalmat sem éri el.
A listában szereplő adatok tartalmazzák a nagy adófizetők
forgalmát is, de Dana Ciriperu szerint annyira kicsi Kovászna
megye forgalma, hogy már ez is ráosztja a sereghajtó szerepét.
„A legnagyobb Kovászna megyei cég a görög Olympus által létrehozott
Brassó Tejgyár, amelynek 169 millió lejes volt a forgalma, de a
többi megye forgalmával összehasonlítva nagyon kicsi” –
fogalmazott a bukaresti újságíró. Ők ugyan nem nézték a bevételeket,
de lehetségesnek tartják, hogy a 12 nagy adófizető a megye
forgalmának 40 százalékát jelentse.
A nagy adófizetők Bukarestbe költöztetése tízéves találmány,
az azokat adminisztráló főigazgatóság létrejötténél a Világbank
és az IMF bábáskodtak – legalábbis rájuk hivatkozott a román
kormány, amikor találmányával előállt. Az indoklásban az
szerepelt, hogy a cégek globalizálódására való tekintettel
ezeket külön kell kezelni, és 2004 óta egyetlen kormány sem
akadt, amelyben felmerült volna a főigazgatóság decentralizálása,
vagy legalább az általa megvalósított eredmények népszerűsítése.
Mi több, néhány hónapja még a jelenleg ellenzékben lévő pénzügyér
Gheorghe Ialomițianu is vészharangokat kongatott: ha „a
nagy adófizetők a megyékhez kerülnek, a helyi bárók erőteljes
nyomást gyakorolhatnának rájuk, ami nem tenne jót a költségvetésnek.”
A bukaresti költségvetésnek valószínűleg nem tenne jót, de
a megyei költségvetéseknek kifejezetten jól jönne – állítják
egyhangúan a megyei pénzügyi igazgatóságok és az önkormányzatok
vezetői. A nagy cégektől származó adóbevételek fele a nagy
adófizetőktől származott, de csak becsült értéket
mondhattak, ugyanis egyetlen megyei pénzügyi hivatalnak sincs rálátása
azokra a bevételekre, amelyeket a megyéjükben tevékenykedő
nagy adófizetőtől bevételez az állam.
Ezek közül tavaly Fehér megyében 22, Brassó megyében
64, Kovászna megyében 11, Hargita megyében 12, Maros megyében
42, Szeben megyében 50 működött, vagyis összesen 195 nagy cég,
négyszer kevesebb, mint Bukarestben. Hasonló, megkülönböztetett
státusban volt 2013-ban Bukarestben 799 nagy cég, Ilfov megyében
pedig
141. A
DGAMC által adminisztrált nagy cégek száma 2014. január elsején
2500 volt.
Az Országos Adóügyi és Pénzügyi Hivatal honlapján található
nagy adófizetők listája alapján a 12 háromszéki „nagy”
összforgalma 1 850 776 245 lej volt – azaz a 4,89 milliárdos
teljes megyei forgalom 37 százaléka. És hol vannak a bankok, pénzügyi
intézetek, biztosítók? Ez a 12 cég 4019 alkalmazottat
foglalkoztatott. Az alapul használt honlapon a Domo Kft.-nek csak
a 2011-es mérlege hozzáférhető. A Ziarul Financiar listáján
27. helyen áll Hargita megye, ugyancsak alacsony összforgalommal,
1,9milliárd euróval. Hargita megye 13 nagy adófizetője 2 287
579 969 lejnyi forgalmat bonyolított, szemben a megye 8,4 milliárd
lejes forgalmával, ami 27 százalék körüli értéket ad 7898
alkalmazott foglalkoztatásával. A 11. helyen áll 4,9 milliárd
eurós forgalommal Maros megye, ahol a 42nagy adófizető cég összforgalma
11 973 930 715 lej (2,69 milliárd euró), valamivel több mint a
megye forgalmának fele, 19 418 alkalmazott foglalkoztatása
mellett.
A középrégió tíz legnagyobb cégének: E.On,
Azomureș (Maros) Romgaz, Continental, Polisano (Szeben),
Selgros, Autoliv, Schaeffler, Europharm (Brassó) és
Holzindustrie Schweighofer (Fehér) összforgalma 2012-ben 5,2
milliárd euró volt, ami Bukarest-Ilfov, a déli régió és a délkeleti
régió után a tisztességes negyedik helyet jelenti az országos
összevetésben. A középrégióban az egyfőre eső GDP 6018 euró,
az alkalmazottak átlagos száma 556 ezer, a nettó átlagbér 299
euró volt 2012-ben. Bukarest-Ilfovban 14 772 euró volt az egy főre
eső GDP, 959 ezer alkalmazottat foglalkoztattak 491 eurós nettó
átlagbérért.
Néhány hete a Kolozs Megyei Tanács elnökénél is
elszakadt a cérna, Horea Uioreanu úgy nyilatkozott a Look
Tv-nek, hogy „1919-ben az erdélyiek pénze Románia bruttó
nemzeti össztermékének 85 százalékát tette ki, jelenleg
pedig 20-szor kevesebb pénz jön vissza Bukarestből, mint
amennyi az erdélyi megyék hozzájárulása.” No comment.
Willman Walter
(erdelyinaplo.ro)
|
