|
 2014.04.11.
Lezárult a jelöltállítás az ukrán
elnökválasztásra
Március 31-én éjfélkor
lejárt a május 25-i ukrán elnökválasztás jelöltállítási
határideje – közölte hétfőn a központi választási
bizottság (CVK). Az előrehozott választáson 46-an készülnek
indulni az államfői székért, de közülük csak nyolcan pártok
jelöltjei, 38-an magukat jelölték.
A CVK április
4-ig vizsgálja meg, hogy a jelöltek megfelelnek-e a választásokon
való indulás feltételeinek. A bizottság weboldala szerint
szerda reggelig huszonketten kapták meg hivatalosan a jelöltstátust.
Az elnöki tisztért
indulók között van egyebek kötött Jurij Bojko és Szerhij
Tihipko, Mikola Azarov leköszönt miniszterelnök első kormányának
volt miniszterelnök-helyettesei, Renat Kuzmin volt helyettes főügyész
és Mihajlo Dobkin, Harkiv megye exkormányzója, akit múlt
szombati kongresszusán a Régiók Pártja (PR) választott jelöltjéül
Szerhij Tihipkóval szemben.
Utóbbi mellesleg
egy minap közzétett közvélemény-kutatás szerint népszerűbb
a választók körében, mint a PR jelöltjévé választott
harkivi kormányzó, aki a hatalomból februárban eltávolított,
oroszbarát Viktor Janukovics elnök hű emberének számít.
Dobkin jelenleg 4,2 százalékos támogatottságnak örvend, míg
Tihipkót 7,3 százalék támogatná. Tihipko a kongresszusi
szavazás után úgy nyilatkozott, hogy fontolóra veszi kilépését
a Régiók Pártjából.
A jelöltállítás
másik nagy meglepetése Vitalij Klicskónak, az Udar párt vezetőjének
visszalépése volt a magát jelölő Petro Porosenko politikus-üzletember
javára, így utóbbi lett az Udar jelöltje. Médiajelentések
szerint megállapodtak arról, hogy az Udar és a Porosenko mögötti
politikai erő, a Szolidaritás párt közösen jelöli majd
Vitalij Klicskót a kijevi főpolgármesteri posztra.
A Nyugat-barát
Porosenko, aki aktív szerepet játszott a 2004-es „narancsos
forradalomban”, és a tavaly novemberben kirobbant kijevi
hatalomellenes tüntetéssorozatban is, jelenleg biztos fölénnyel,
24,9 százalékkal vezeti a jelöltek népszerűségi listáját.
Az üzletember – a Rochen csokoládégyár, az Ötös hírtelevíziós
csatorna, valamint számos nagy- és középvállalkozás
tulajdonosa – egyike Ukrajna leggazdagabb embereinek. Viktor
Juscsenko elnöksége alatt a befolyásos nemzetbiztonsági és védelmi
tanács vezetője volt, rövid ideig külügyminiszteri, majd
Janukovics elnöksége alatt néhány hónapig gazdasági
miniszteri posztot töltött be Azarov első kormányában.
A többi
parlamenti párt jelöltállítása nem hozott meglepetést: a
Batykivscsina saját vezetőjét, Julija Timosenko volt kormányfőt,
a Szvoboda Oleh Tyahnibok pártelnököt, és a kommunista párt
is saját vezérét, Petro Szimonenkót jelölte az államfői
posztra. Közülük Timosenko népszerűsége 8,2, Szimonenkóé
3,6, Tyahniboké pedig 1,7 százalékos.
Jelöltette magát
Dmitro Jaros, a múlt novemberben kezdődött kijevi
hatalomellenes tüntetéseken létrejött radikális Jobboldali
Szektor vezetője is, támogatottsága jelenleg 0,9 százalékon
áll. A jelöltlista legbizarrabb tagja minden kétséget kizáróan
Darth Olekszijovics Vader (címlapunkon), aki Ukrajna Internet Pártjának
jelöltjeként kérte bejegyzését a CVK-tól. (Lapzártánkig a
testületnek a jelölt személyét érintő határozata még nem
jelent meg a hivatalos weboldalon.)
Viktor Janukovics
elnöksége idején egyik akkori ellenzéki parlamenti párt vezetője
sem szívesen beszélt nyíltan arról, hogy a Batykivscsina, az
Udar és a Szvoboda esetleg ne közös jelöltet támogatva
indulna az elnökválasztáson, vagy legalábbis ne ugyanazt a
személyt támogatnák a második fordulóban a regnáló elnökkel
szemben. Az államfő szökése és menesztése óta azonban ez a
téma látszólag elveszítette aktualitását. A jelenlegi kormány
mögött álló parlamenti többség gerincét képező pártok a
számukra nem éppen kedvező közvélemény-kutatási adatok
ellenére természetesnek tartották, hogy saját jelöltet indítsanak
a megmérettetésen.
Ezért okozott némi
meglepetést Vitalij Klicsko váratlan visszalépése a megmérettetéstől,
aki ráadásul, miután maga lemondott az indulásról, ugyanerre
buzdította Julija Timosenkót is. A Julija Timosenkónak nem
kellene indulnia! címmel a németországi Bild napilapban hétfőn
megjelent írásában a politikus úgy fogalmaz, hogy „Julija
Timosenko jól tenné, ha ugyancsak vállalná a felelősséget,
és támogatná Porosenkót”. Véleménye szerint ugyanis
„minden demokratikus erőnek egy jelölttel kell nekivágnia az
elnökválasztásnak, hogy ne fokozzák az ország megosztottságát”.
„Nem szeretném,
hogy ez a forradalom ugyanúgy érjen véget, mint a 2004. évi
forradalom” – indokolta a májusi elnökválasztástól való
visszalépését az Udar vezetője.
Ugyanakkor
megfigyelők szerint elenyésző az esélye annak, hogy Julija
Timosenko visszalépjen a jelöltségtől, bár indításával és
győzelmi esélyeivel kapcsolatban állítólag még pártján belül
is komoly kétségek merültek fel. Esetleges veresége nemcsak a
saját politikai karrierjének végére tenne pontot, hanem jelentős
kárt okozna a Batykivscsinának is, amely ebben az esetben –
amint a pravda.com.ua írja – „kénytelen lesz átorientálódni
az új elnökre”.
Az ukrán
parlament február 22-i ülésén határozott arról, hogy
Janukovics nem képes ellátni feladatait, s ezért elmozdította
tisztségéből az államfőt. A törvényhozás egyben előrehozott
elnökválasztást írt ki május 25-re.
(pravda.com.ua/MTI/zn.ua/Kárpátalja)
|
