|
 2014.04.11.
Idén 25 éve város Balatonalmádi
Költségvetésünk továbbra is stabil működést biztosít a város
számára
1989-ben kapta meg
a városi rangot Balatonalmádi. A mai város négy településrész:
Vörösberény, Almádi, Káptalanfüred és Budatava összefonódásából
fejlődött ki.
Vörösberény
falu már a honfoglalás körüli években létezett. Szent István
király adományozta a veszprémvölgyi görög apácáknak az első,
magyar helyneveket is tartalmazó, görög nyelvű oklevél
szerint. Almádi területe önálló települési rangot 1869-ben
kapott, majd 1908-tól lett hivatalos neve Balatonalmádi. Káptalanfüred
Balatonalmádi nyugati településrésze, üdülőterület. A
mai Balatonalmádi
területéhez tartozik az úgynevezett Budatava is. Általában a
Szabadság út melletti dombvonulat lábánál elterülő sík területet
nevezik így, illetve az 1930-as években Balatongyöngyének is.
Ez a területrész ősidők óta Vörösberény része volt és az
előbb említett út volt a határ Szentkirályszabadja felől,
miután Almádi csak 1869 után lett önálló község. A négy
településrész mára egybeforrott és a Balaton északi partjának
egyik kedvelt üdülőhelyévé vált.
Hogyan készülnek a jubileumi ünnepségre?
– kérdezem Keszey Jánost, Balatonalmádi polgármesterét.
–Április 11. és 13. között szervezzük jubileumi
rendezvénysorozatunkat. Több helyszínen tartjuk azokat a
programokat, melyek a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár
intézménye köré szerveződnek. Árpilis 11-én reggel az óvodások
számára kosárlabda-palánk avatót tartunk. A parkolóban lévő
rendezvénysátorban állítjuk föl a színpadot, amely köré
csoportosulnak majd a kézművesek, a vendéglátóegységek. A színpadon
április 11-én, péntek délelőtt vidám, bohóc-műsort szervezünk
a gyerekeknek, majd egész nap a könyvtárban városismereti-vetélkedőt
tartunk. A kulturális központban rendhagyó költészetnapi
rendezvényre kerül sor; Litkey Farkasnak, Európa legrangosabb tókerülő
versenyének, a balatoni Kékszalag tizenegyszeres győztesének Amerre
a szél fúj című könyvét
mutatjuk be. Este pedig a rendezvénysátorban a Csík Zenekar
lesz a főszereplő, amit táncház követ, s azután a Silverado
Zenekar lép föl. Másnap 10 órakor a Pannónia Kulturális Központ
művésztermében tartjuk a hivatalos ünnepséget, ahol köszöntők,
beszédek hangzanak el, és Érdi Tamás zongoraművész játékát
hallhatják az érdeklődők. Átadjuk a díszpolgári címet és
a Balatonalmádi Városért-díjakat. A legelső köszöntőbeszédet
a terv szerint Pozsgay Imre mondja, hiszen ő annak idején a várossá
avatási ünnepségén is jelen volt. Sőt a 10, és a 20 éves évfordulón
is megtisztelt minket jelenlétével. Az ünnepség keretén belül
köszöntjük azokat is, akik idén töltik be 25. életévüket.
A kulturális központban délután könyvbemutatót tartunk; az Almádi
anno II. album fényképekkel
mutatja be a település fejlődését 1945-1990-ig. 17 órakor
pedig megnyitjuk a jubileumi Almádi-tárlatot. Közben a rendezvénysátorban
a gyerekeket bohócok, majd az Alma Együttes szórakoztatja. Délután
főleg a helyi és környékbeli néptánc együttesek, balett
csoportotok lépnek föl, s este a Ladánybene 27 tart koncertet.
A szombati programot utcabál zárja. Árpilis 13-án délelőtt
ünnepi szentmisét celebrálnak, s a liturgián részt vesznek a
testvérvárosaink képviselői is. A misét követően a
templomban a Szent Ignác Kórus hangversenyét hallgathatják meg
az érdeklődők. A kulturális központban Almádi-dalostalálkozót
tartunk, és a sátorban helyi és környékbeli művészeti
csoportok mutatkoznak be műsoraikkal.
A művészeti programokról térjünk át a városfejlesztésiekre.
Balatonalmádi képviselőtestülete milyen fő összegekkel
fogadta el a 2014-es költségvetést?
–Nullszaldósra kell tervezni a költségvetést, így
mind a bevételi, mind a kiadási oldal főösszege mintegy 2,6
milliárd forint. Ez körülbelül 30%-kal magasabb, mint a
2013-as költségvetés főösszege. Annak köszönhetjük ezt a
nagymértékű növekedését, hogy az állami támogatások hozzávetőlegesen
130 millió forinttal emelkedtek, és jelentős a pénzmaradványunk
is. Ezen kívül olyan tételek is beépültek normatívaként a költségvetésbe,
amelyeket tavaly a szerkezetátalakítás kapcsán kaptunk. Ráadásul
137 millió forintos működési bevételtöbbletünk keletkezett,
melyet felhasználásra és beruházásra fordítunk. Így működési
kiadásaink körülbelül 1,5 milliárd forintot tesznek ki, és
720 milliót költhetünk
fejlesztésekre, beruházásokra.
Sok település számára „életmentő” volt a
kormány adósságkonszolidációja. Balatonalmádi eladósodott-e
2002 és 2010 között?
–Balatonalmádi nem vett fel hiteleket, ezért minket is
érint az a közelmúltban hozott kormányzati döntés, miszerint
azok a települések juthatnak most pluszpénzhez, amelyeknek nem
volt adósságuk, így esetükben nem volt szükség állami
konszolidációra. Egy igénylési lapon kell jelezniük az önkormányzatoknak,
milyen célra szeretnék felhasználni a támogatást, és ennek
alapján kötnek velük szerződést. Mi településünk nagyságát
tekintve 181 millió forintra pályáztunk. A kistelepüléseket
érintően már megszületett a döntés, s ezt követően bírálják
el a városok pályázatait. Amennyiben megkapjuk ezt az összeget,
akkor azt fejlesztésekre használjuk föl.
A kormánytól kapott 150 millió forintot is
kaptak. Azt milyen beruházásokra, fejlesztésekre szeretnék
fordítani?
–December 6-án kaptuk az értesítést arról, hogy a 150
millió forinttal a településünk biztonságos működtetéséhez
járult hozzá a magyar kormány. Rövid időn belül meg kellett
határoznunk azt, hogy mire fordítjuk ezt az összeget, mellyel
el kell számolnunk az év végéig.
Idén milyen beruházások folytatódnak,
és új fejlesztéseket is elindítanak?
–Településkép-javító pályázaton nyertünk egy
bizonyos összeget, s az abból létesülendő beruházásokat még
a nyári szezon előtt befejezzük. A posta épülete melletti
parkoló is megszépül a szezonra, új lámpatestek, térburkolat,
racionalizált parkoló várja az autósokat. Emellett a Wesselényi
strandon a szezonra elkészül a két egységes büfé; jelenleg
az építkezés és a bérbeadási eljárás folyik. Tervezzük a
móló melletti játszótér bővítését szabadtéri fitness
eszközökkel és Káptalanfüreden
egy új játszótér építését is. Vis maior –pályázatból
nyertünk tavaly 80
millió forintot, mert a 2013-as csapadékos időjárás miatt Káptalanfüreden
megcsúszott a partfal, egymástól nem messze, két helyszínen
is. Ennek a helyreállítási munkának az előkészítése
folyik. Jelenleg a tervezési fázisban tartunk, majd közbeszerzési
eljárás keretében választjuk ki a kivitelezőt. Folytatjuk az
önerős útépítéseket. LEADER-pályázaton nyert 38 millió
forintos forrásból Vörösberényben kialakítjuk a Hagyományőrző
Kultúrközpontot, ami terveink szerint otthont ad majd a hagyományos,
régi mesterségeknek, s amely később közösségi helyként is
szolgálhat.
Milyen idegenforgalomra számítanak a nyáron, és
tervezik-e a szezon meghosszabbítását?
–Szinte nincs olyan Balaton-parti településvezető, aki
ne beszélne a szezon meghosszabbításáról, de eddig ezt nagyon
keveseknek sikerült megvalósítaniuk. Bizakodom abban, hogy jó
szezonunk lesz, de a Balatonnál előre jósolni felelőtlenség,
mert ki vagyunk téve az időjárás viszontagságainak.
Tudják-e támogatni a turizmussal foglalkozó vállalkozásokat?
–Balatonalmádiban országos szinten az elsők között
alakult meg a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) helyi
szervezete, mely több pályázaton is nyert, sőt már benne
vagyunk a Balaton Best térségi TDM szervezetben is. Az önkormányzat
turizmussal kapcsolatos feladatait, anyagi támogatásokkal együtt
átadta a helyi TDM szervezetnek.
Elindították az „Ismerd meg Almádit és környékét”
tavaszi honismereti túrasorozatot. Ezekkel a túrákkal főleg
Almádi lakosságát kívánják megszólítani?
–Ezeket
a túrákat főleg önkéntesek végzik, ők találták ki a
programsorozatot, és maguk sem gondolták azt, hogy ez mennyire
sikeres lesz. Templomi körtúrát is szerveznek, mert Almádi
nagyon gazdag szakrális látogatóhelyekben, sikerült elintézni,
hogy a túra kapcsán az érdeklődők megtekinthessék a
templomokat, sekrestyéket.
Amikor legutóbb beszélgettünk, még bizonytalan
volt, hogy Balatonalmádi megkapja-e a járási székhely rangot.
Milyen lobbival sikerült Balatonalmádinak elérnie a célt?
–Nagyon sokan segítettek minket ebben a lobbi tevékenységben.
Sikerült összegyűjtenünk azokat az ismérveket, ami által bátran
kijelenthettük azt, hogy városunk is joggal aspirálhat a járási
központ rangra. A környékbeli települések polgármestereinek,
és a térség országgyűlési képviselőinek – személy
szerint dr. Bóka István, Szedlák Attila és dr. Kontrát Károly
államtitkár úrnak– is hálás vagyok, amiért kiálltak Almádi
mellett.
Medveczky
Attila
|
