vissza a főoldalra

 2014.04.25. 

Indul a Fiatal Gazda Obszervatórium

A mezőgazdaság hosszabb távon megélhetést biztosító ágazat

Az európai példákból jól ismertek az úgynevezett obszervatóriumok, amelyek egy-egy kiemelt szakmai témával foglalkoznak. Az obszervatóriumok elsődleges célja, hogy az adott ügy tágabb összefüggéseit vizsgálva biztosítsák a kommunikációt, a közös, megoldást kereső munka formalitásoktól mentes kereteit a különböző érintett szereplők között.

 Az AGRYA a március 18-ai „Fiatalok foglalkoztatása az agrárszektorban” című konferenciával indította el az új projektjét, a Fiatal Gazda Obszervatóriumot. Mit jelent az obszervatórium a gazdaság, és szűkebb körben az agrárium területén? – kérdezem dr. Mikula Lajost, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA ügyvezető elnökét.

 –Valóban, ha valaki meghallja azt a szót, hogy obszervatórium, akkor csillagászati, égi objektumok megfigyelésére alkalmazott megfigyelőhelyre gondol. Esetünkben viszont – tréfásan mondom –senki se keressen távcsöveket.

 Távcsövek tehát nincsenek, de távlati célok már vannak.

 –Így van. Ahogy az obszervatóriumokban a távoli galaxisokat figyelik meg, így a mi projektünk is a megfigyelésről, az összefüggések kereséséről szól. Európai uniós gyakorlat, hogy bizonyos átfogó témákra úgynevezett olyan megfigyelő központokat, tehát obszervatóriumokat hoznak létre, melyek függetlenek a napi aktualitásoktól, és a témák bizonyos részletkérdéseire úgy adnak választ, hogy minden érintett szereplő részt vesz a közös gondolkodásban. Mi a fiatal gazdákat érintő témához kötődően hoztuk létre a Fiatal Gazda Obszervatóriumot. Ennek egyik oka, hogy felvetődött az agráriumban a generációváltás kérdése, igénye. Bizony elég komoly generációs feszültségeket figyelhetünk meg a magyar mezőgazdaságon belül, és kevésbé választják a fiatalok ezt a szakmát. Vidéken egyfajta gazdasági depresszió figyelhető, ezért a fiatalok elhagyják a falvakat, szülőhelyüket. Ezért az egyesület életében nagyon fontos, hogy meggyőzzük a fiatalokat, ne menjenek el otthonról. Viszont ma már van egy olyan réteg, mely be szeretne kapcsolódni a mezőgazdasági termelésében, és számukra lényeges egy olyan belépési pont kialakítása, ahol szakmai tapasztalatokra tehet szert, és azáltal fel tudja építeni saját gazdaságát.

 Mielőtt elkészítették ezt a projektet, különböző elemzéseket, statisztikai mutatókat is tanulmányoztak?

 –Természetesen, hiszen napi szinten szembesülünk azzal a problémával, ami a generációs átmenet gondjai miatt keletkezik. Másrészt ismerjük a statisztikai mutatókat: 8% körül van a fiatalok aránya a magyar mezőgazdasági termelésben, ami európai összehasonlításban igen csak átlagos. Ami azt jelenti, hogy a generációváltás minden EU-s államban problémát jelent.

 Ezen a 8%-os arányon az sem tud változtatni, hogy a földhaszonbérleti szerződések kapcsán főleg a helyben gazdálkodó, családi gazdaságokat, a fiatal gazdákat szeretnék helyzetbe hozni?

 –Tény, hogy vannak agrárpolitikai eszközök, ha korlátozottan is, a magyar kormányzat kezében is. A generációs átmenetet a földdel kapcsolatos jogszabályok tudják segíteni, de nem beszélhetünk minden gondot megoldó „ csodafegyverről”. Hiszen az EU-s támogatási rendszer is meghatározza a forrásokat, a pályázatokat. S mindemellett még nem tudok autentikus választ adni arra, hogy a földtörvény, és a Földet a gazdáknak program mennyire hatásosak, ki kell várni egy kis időt, amíg meglátjuk azt, hogy ezek a jogszabályok meghozzák-e a gyakorlatban a várt eredményt.

 Közleményükben írják, hogy „az  AGRYA az elmúlt években tudatosan törekedett arra, hogy partneri kapcsolatokat építsen ki azokkal az üzleti, állami és nonprofit szereplőkkel akik/amelyek az agrárium jövőjét jelentő generációs kihívások megoldásában elhivatottak”. Sokan mondják, hogy a mezőgazdaságban igen kockázatos vállalkozni, hiszen a rossz időjárás nagyban befolyásolja a termés volumenét. Mégis sikerült az előbb felsorolt szereplőkkel jelentős partneri kapcsolatot kiépíteni?

 –Természetesen. De én más oldalról szeretném a mezőgazdaságot érintő kérdéseket megközelíteni. Sokan nem tudják azt, hogy a 2008-ban indult gazdasági válság csak egyetlen egy ágazatot nem érintet súlyosan, a mezőgazdaságot. Az tagadhatatlan, hogy vannak kockázati tényezők, de az az üzlet, vállalkozás, ami nem jár kockázattal, nem is hozhat jövedelmet. Jó szakmai fölkészültséggel, kis szerencsével ezek a kockázatok a mezőgazdaságban elfogadható szintre csökkenthetők. És éppen amiatt, hogy a hazai mezőgazdaság nem sínylette meg a gazdasági válságot, az üzleti azon élet szereplői, melyek input anyaggal, szolgáltatásokkal látják el a hazai agráriumot, sem mentek tönkre. Erre egy példa: abban az évben, amikor a Suzukik eladása a válság miatt csökkent hazánkban, 3%-kal több traktort adtak el, mint az előző esztendőben. Ezt azért is hangoztatom, mert azt tapasztalom, hogy magyar gazdák –tisztelet a kivételnek – hajlamosak a panaszkodásra. És éppen ezek a panaszáradatok fedték el a magyar mezőgazdaságnak a valós teljesítményét. Mi pedig arra törekszünk, hogy jóval tisztább kép alakuljon ki a magyar agráriumról. Ezért is hoztuk létre a Vidék Kaland Programot, és a Vesd bele magad! Programot. Míg az egyik a nagyvárosi fiatalokat, úgy az utóbbi a kisgyermekeket szólítja meg. A Fiatalok foglalkoztatása az agrárszektorban program pedig szintén azt a célt tűzi ki maga elé, hogy megismertessük a fiatalokkal a hazai mezőgazdaság állapotát. Ez a program azt mutatja be, hogy a mezőgazdaság igenis profitábilis, és hosszabb távon megélhetést biztosító ágazat. El szeretnénk érni, hogy minél több fiatal válassza ezt az élethivatást.

 Egyes vidékéken komoly munkanélküliség van, ám az ott működő mezőgazdasági szereplők munkaerőhiányra panaszkodnak. Ennek oka lehet az, hogy az agrár középoktatásból kikerülők idővel más pályát választanak?

 –A legutóbbi konferenciánkon az agrárszakképzés szakemberei elmondták, hogy a rendszerváltást követően a mezőgazdasági középfokú szakoktatás a „maradékelv” alapján működött. Tehát azok mentek ezekbe az intézményekbe, akik más középiskolákba nem nyertek fölvételt. Az is problémát jelentett, hogy jelentősen csökkent a mezőgazdász szakma presztízse. Ebben nem csak az aktuális kormányzatnak, hanem a gazdáknak is nagy a felelősségük. Ha azt hallják a rádióból a szülők, hogy a gazdálkodók állandóan panaszkodnak, akkor nem szívesen adják ilyen pályára gyermeküket. Holott ma már nagyon profi gépekkel dolgoznak a mezőgazdászok, és fejlődnek a gazdaságok. Az agrár felsőoktatásban már érzékelhető a változás: a több generációs gazdálkodó családok gyermeküket ilyen intézményekbe küldik tanulni. Maga az általunk létrehozott obszervatóriumnak is az a lényege, hogy annak szereplői ne zárkózzanak be a saját világukba. Ha az üzleti szektor szereplői nem közlik a saját problémáikat, akkor az állami szektor vezetői sem tudják azok mentén kialakítani a támogatási rendszer fölépítését. Nekünk, pedig, mint szakmai szervezetnek közvetítői, kommunikációs szerepet kell fölvállalnunk.

 A Fiatal Gazda Obszervatóriummal első körben milyen kiemelt témával kíván az AGRYA foglalkozni?

 –Főleg témákat határoztunk meg, hiszen az obszervatóriumoknak kezdeményező szerepet kell fölvállalniuk. Idén két lényeges témát jelöltünk meg: az agrárfoglalkoztatásét és a kertészetét. Az agrárfoglalkoztatás területén nagyon komoly tartalékai vannak a magyar mezőgazdaságnak. Okkal fölvetődhet a kérdés, hogy a másik téma miért pont a kertészet. A kertészet, mint az innovációk alkalmazásának elsődleges terepe, s emellett olyan ágazat, amely komoly növekedési potenciállal rendelkezik, és az egyik természetes belépési pontja lehet a gazdálkodásukat elkezdeni szándékozóknak. Hiszen, ahogy említettem már, egyre többen szeretnének gazdálkodni azok közül, akiknek felmenői nem voltak mezőgazdászok. A kertészet területén viszonylagosan kevés befektetéssel be lehet indítani az adott gazdaságot, s azt se felejtsük el, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat az intenzív kultúra területébe tartozik. Ezek után foglalkoznunk kell az agráriumhoz kapcsolódó finanszírozási kérdésekkel is. Hiszen nem mindig tudják a biztosítók, a pénzügyi intézetek azt, hogy milyen igényei is vannak a gazdáknak, s hogy mennyire speciális terület a mezőgazdaság. Ebben is próbálunk a bankok számára segíteni, különböző statisztikai adatok, elemzések átadásával. Nyugat-Európában a farmer, a mezőgazdász számára jelentős hitelt biztosítanak a bankok. Az igaz, hogy néhány évvel ezelőtt a hazai pénzügyi intézetek nem szívesen adtak hitelt a mezőgazdasági vállalkozóknak, de már léteznek olyan hazai bankok, melyek agrárágazati igazgatóságot építenek, működtetnek, s kiemelten foglalkoznak ezzel a területtel.

 Engedje meg, hogy egy másik témára térjek át, mégpedig a Vidék Kaland Speciál Programra. Magáról a Vidék Kalandról többször nyilatkozott lapunk számára. De mit is rejt esetünkben a specialitás?

 –Arra törekszünk, hogy minden évben valami újdonsággal bővítsük a Vidék Kalandot. Az AGRYA, partnerével az Axiál Kft-vel, Magyarország egyik legnagyobb gépforgalmazójával közösen a Vidék Kaland Programon belül lehetőséget biztosít arra, hogy az érdeklődők megismerkedjenek a modern mezőgazdasági gépi technológiákkal. Esetünkben a jelentkezők – nem csak városi fiatalok – eltölthetnek öt munkanapot az Axiál Kft szerviz csapatával és bekapcsolódhatnak a mezőgazdasági gépek helyszíni javításába, szervízelésébe. Április 19-éig lehet erre a programra jelentkezni, ahogy a többire is. Továbbra is pályázaton keresztül kiválasztott városi fiatalok tölthetnek el egy hetet magyarországi vagy székelyföldi fiatal gazdáknál. Az AGRYA várja azon fiatal gazdák jelentkezését is, akik szívesen fogadnának városi fiatalokat a gazdaságukban.