|
 2014.08.01.
Az uniós agrártámogatás 1,9 milliárd euróval nő
2014–2020 között
Az agrártárca az összes lehetséges fórumon következetesen kiállt
az agrárbüdzsé szintjének megőrzése mellett
A Magyarországra jutó európai uniós agrártámogatások
1,9 milliárd euróval (587 milliárd forinttal) nőnek a 2014 és
2020 közötti időszakban, ezen belül elsősorban a közvetlen támogatások
összege emelkedik. Czerván György agrárgazdaságért felelős
államtitkár szerkesztőségünk kérdésére elmondta: nehéz
helyzetben lenne a hazai költségvetés, ha a nettó 25,8 milliárd
eurót nemzeti forrásból kellene pótolni, hiszen a mezőgazdaságban
szükség van támogatásokra és az egyéb fejlesztések megvalósításai
is elképzelhetetlenek lennének pusztán a magyar adófizetők pénzéből.
Milyen hazai lobbitevékenység előzte meg azt, hogy
2014-től ilyen jelentős összeggel növekedjék az EU-s agrártámogatás
összege?
– Meg kell jegyeznem, hogy a tárgyalások
a teljes közösségi költségvetésről szóltak, és a tárgyalások
során a kormány elsődleges célja a teljes magyar pozíció javítása
volt, csak ezt követően merülhettek fel a részterületek igényei.
Az ország szempontjából kifejezetten sikeres volt a végső,
maratoni hosszúságú tárgyalás, már egyébként is kedvező
pozíciónkat egyértelműen sikerült továbbjavítani. Míg
eljutottunk a tárgyalások finisébe – természetesen –
azokkal az országokkal egyeztettünk sűrűn, amelyek szintén érdekeltek
voltak a többéves költségvetési keret (MFF) 2. fejezete (Mezőgazdaság,
vidékfejlesztés) költségvetésének szinten tartásában.
Ilyen szövetséges volt pl. Franciaország. De az is igen fontos
volt, hogy az agrártárca az összes lehetséges fórumon a
kezdetektől fogva következetesen kiállt az agrárbüdzsé –
legalább az EU Bizottság által javasolt – szintjének megőrzése
mellett.
Ez a növekedés mennyire kirívó, ha a V4-eknek ítélt
uniós agrártámogatást vesszük alapul?
– Ez továbbra is azt jelenti, hogy például a közvetlen
támogatások terén az egy hektárra jutó támogatás továbbra
is Magyarországon a legmagasabb. Hazánk már 2013-ban is az EU
tagállamok átlagán állt ezen a téren, míg például Szlovákia,
Lengyelország még az EU-átlag 90%-át sem érte el.
Ezzel a támogatási összeggel elérhető, hogy
Magyarország versenyben maradhasson a többi tagállammal, hogy
megerősíthesse a kis- és közepes családi vállalkozásokat?
– Magyarország a kormány korábbi döntése alapján a
területalapú támogatási rendszerben (SAPS) marad 2020 végéig.
Ez azt jelenti, hogy a támogatások egy részét a SAPS adja, míg
egy jelentős hányadát az ún. zöldítési komponens teszi ki.
A zöldítési követelmények túlmutatnak a gazdák által már
ismert kölcsönös megfeleltetési követelményeken. E két
komponens együttesen nagyságrendileg a jelenlegi SAPS-szal
megegyező támogatást jelent. A SAPS és a zöldítés hektáronkénti
összege az egész országban azonos lesz a gazdaság méretétől
függetlenül. Az egészen kis területen gazdálkodók beléphetnek
a kisgazdaság támogatási rendszerbe, melynek keretében éves
átalánytámogatásban részesülhetnek a termelők legfeljebb
1250 euróig. Az induló fiatal gazdák most első ízben az I.
pillérben is kaphatnak plusztámogatást az első 90 hektárig.
Az új rendszer mindenképpen kedvező lesz azoknak az állattartóknak,
zöldség-gyümölcs termesztőknek is, akik idén vagy jövőre
kezdik meg termelésüket, hiszen a termeléshez kötött támogatások
nyújtásának lehetősége megnőtt, minden évben az adott évi
termelésen alapul, már nem történelmi referenciákhoz kapcsolt
lesz.
– Lehetséges, hogy mindkettő. Könnyű, sőt egyes körökben
népszerű „tudatlanul” az EU-t szidni, de még jobb az uniós
támogatásokat felvenni. Akik ilyesmit hangoztatnak, azok egyáltalán
nincsenek tisztában azzal, hogy mit jelent Magyarország számára
a nettó kedvezményezetti pozíció. Pedig ez azt jelenti, hogy
Magyarország a 2014–2020-as periódusban 25,8 milliárd euróval
többet kap vissza az EU költségvetéséből, mint amennyit
befizet. Tehát majdnem négyszeresét kapjuk az általunk
befizetett pénznek. Nehéz helyzetben lenne a hazai költségvetés,
ha a nettó 25,8 milliárd eurót nemzeti forrásból kellene pótolnia,
hiszen a mezőgazdaságban szükség van támogatásokra és az
egyéb fejlesztések is nehezen lennének elképzelhetők pusztán
a magyar adófizetők pénzéből.
Az 1,9 milliárd eurós növekedésen belül mely támogatások
összege emelkedik lényegesen?
– A közvetlen támogatások teljes összege emelkedik
35%-kal az előző pénzügyi periódussal összehasonlítva.
Mennyire bővül a termeléshez kötött támogatások lehetősége?
– Eddig uniós forrásból az úgynevezett. különleges támogatásoknál
volt lehetőség az éves pénzügyi keret 3,5%-át ilyen módon
kiosztani. Korábban a tej- és a rizságazat részesült ebben a
támogatásban. 2015-től lehetőség lesz az éves pénzügyi
forrás 13%-át termeléshez kötötten nyújtani a tagállam által
érzékenynek ítélt ágazatok (pl. állattenyésztés, zöldség-gyümölcs)
fenntartására. Ezenkívül plusz 2%-ot fordíthatunk kizárólag
fehérjenövények támogatására.
Az
FM-nek mekkora beleszólása van abba, hogy az uniós összeget
milyen területek megsegítésére fordítsa?
– Megfelelő indoklással gyakorlatilag az EU-ban eddig
termékpályával rendelkezett ágazatok között lehet
felosztani, széles körű skálán lehet választani a preferált
növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok közül.
Miért
döntöttek úgy, hogy az előző évekhez képest a zöldség-gyümölcs
ágazat kapja majd a megnövekedett finanszírozási mozgástéren
belül a legnagyobb támogatási összeget?
– Zöldség-gyümölcs támogatást eddig csak egy szűk körnek
tudtunk nyújtani. Uniós forrásból volt eddig támogatható az
ipari paradicsom és egyes bogyós gyümölcsök, de a támogatások
alapja egy múltbéli referenciaidőszak volt. A különleges támogatások
között szerkezetátalakítási programban vehettek részt zöldség
és gyümölcstermesztők. Ehhez nemzeti program is kapcsolódott,
itt bizonyos munkaóra ráfordítást vagy árbevételt kellett
igazolniuk a termelőknek a támogatás elnyeréséhez. Meglátásunk
szerint azonban nyitni kell ebben az ágazatban, ha a magyar
fogyasztókat minőségi magyar alapanyagokkal kívánjuk ellátni,
továbbá ebben a szektorban is van növekedési potenciál a
foglalkoztatottságot illetően.
Tehát
évente 1,27 milliárd euró közvetlen támogatás jut Magyarországnak.
Ebben a fiatal agrárgazdák mezőgazdasági tevékenységének
elindítását segítő programok is szerepelnek?
– Az I. pillérben, vagyis a közvetlen támogatásoknál
nem programok vannak, hanem jogcímek. Mint az előzőekben említettem
a fiatal gazdák első 90 hektárjukig kaphatnak plusztámogatást.
Az elosztásokkal kapcsolatban tárgyalnak a különböző
szakmaközi szervezetekkel?
– Természetesen, szoros kapcsolatban állunk a szakmaközi
szervezetekkel, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával.
A
Jobbik szerint az „új ciklusban az EU közös agrárpolitikáját
biztosító kiadások 13,4 százalékkal csökkennek, a közvetlen
kifizetések még nagyobb mértékben. A magyar növekmény magyarázatát
a csatlakozási feltételeink egyik leghátrányosabb tétele
adja.” Mi erről államtitkár úr véleménye?
– Azt még a Jobbik sem vitathatja, hogy míg a KAP költségvetése
11%-kal csökkent, addig Magyarország a sikeres tárgyalások
eredményeként növelte részesedését ebből a kisebb tortából.
A 2007–2013-as időszakhoz képest, amikor 2,4% volt a részesedésünk
az EU-s büdzséből, ez az arány a mostani ciklusban 3,2%-ra nőtt.
Attól, hogy a csatlakozásnál a fokozatos felzárkózást fogadták
el, senki sem volt boldog, de most azt kell nézni, hogy a
2013-ban elért 100%-os szintet sikerült megőrizni a következő
7 éves időszakban és ezzel a magyar gazdák némi időt nyernek
a felkészülésre a 2021-től kezdődő időszakra, amikor már
egész biztosan nehezebb lesz megvédeni az agrárköltségvetést.
Medveczky Attila
|
