2014.08.01.
Őszre
elkészül a rendvédelmi életpályamodell javaslata
Az illetmény színvonalán túl kiszámítható karrierpálya, s
az előmeneteli rendszer legyen megfogalmazva az állomány tagjai
számára
A Rendvédelmi Kar
vezetősége szerint tarthatatlan az az állapot, hogy a fegyveres
testületeknél a kezdő végrehajtói állomány illetménye a
kiegészítő pótlék nélkül jelenleg nem éri el a szakmunkás
minimálbér összegét. Az elképzeléseikről már beszámoltak
Orbán Viktor kormányfőnek is. Dobson Tibor dandártábornok,
a Magyar Rendvédelmi Kar elnöke: olyan rendszer szükséges,
amely nemcsak a belépésre, de a bent maradásra is motiválja az
állományok tagjait.
Miért tartotta lényegesnek a Magyar Rendvédelmi
Kar a fegyveres testületekre vonatkozó életpályamodell
kidolgozását?
– Még a második Orbán-kormány első éveiben felvetődött
a fegyveres testületekre vonatkozó életpályamodell előkészítése,
kidolgozása. Ahogy az életpályák összehangolása is. Sőt
erre vonatkozólag még kormányhatározat is született 2011. június
28-án. Mindez mutatja, hogy nem egy rögtönzött gondolatról
beszélünk. Olyan életpályán gondolkodunk, amely a belépéstől
egészen a pálya méltó lezárásáig tart. Mindezt két
szempontból tartjuk fontosnak. Az illetményrendszer átalakítása
miatt, ugyanis elsősorban a végrehajtásban szolgálatot teljesítő
tisztek, zászlósok és tiszthelyettesek vonatkozásában
tapasztaljuk a legalacsonyabb bérezést. A kezdő
tiszthelyettesek bére a kiegészítő pótlékok nélkül nem érné
el a szakmunkás minimálbér szintjét, a bruttó 118 000
forintot. Ebből az összegből még akkor is nehezen lehet megélni,
ha az adott kolléga – rendőr vagy bármilyen más rendvédelmi
kötelék tagja – másodállást vállal. Ki kell hangsúlyoznom,
hogy a végrehajtás szintjén kell a leginkább változást elérni
– a rendszerben s azt követően az illetmény színvonalában
is. Azért emelem ki a az illetményre és az ellátásra vonatkozó
rendszert, mert felelőtlenség volna részemről, ha már most
konkrét százalékokat említenék. Először magát a rendszert
kell kidolgozni, megfogalmazni, s ha szükséges, akkor ahhoz
jogszabályt változtatni, s azt követően lehet csak felelősséggel
százalékokról beszélni. A másik terület pedig a biztonságos
életpálya kialakítása. A biztonságos jelző jelentősége: az
illetmény színvonalán túl kiszámítható karrierpálya, s az
előmeneteli rendszer legyen megfogalmazva az állomány tagjai részére.
Az előmenetel nemcsak a beosztásokat érinti, hanem azt is, hogy
az illető életcéljait figyelembe vegyük. Ha valaki belép egy
hivatalos állományba, akkor előbb-utóbb felvetődik benne a
családalapítás gondolata. Ez utóbbi közhelyszerű kijelentés,
de az már nem az, hogy ehhez olyan támogatás szükséges, mely
elősegíti a lakásvásárlását. Emellett számításba kell
venni a továbbtanulás lehetőségét, ami szintén anyagi forrást
feltételez. A következő elem a rekreációs lehetőség, amely
szintén lényeges szempont. Hiszen bizonyos szolgálati idő
leteltével fontos, hogy az állomány tagjai pihenhessenek. Az egészségügyi
ellátásban is vannak olyan területek, ahol lényeges az anyagi
kiegészítés, dotáció – gondoljunk egy fogászati ellátására,
ahol lehet, hogy nem mindent fedez a társadalombiztosítás. S ha
valaki bizonyos életkorban, s szolgálati idő leteltével úgy dönt,
hogy másképpen, máshol szeretné folytatni tevékenységét,
akkor legyen arra lehetősége – főleg akkor, ha önhibáján kívül,
például betegség miatt esik ki a rendszerből –, hogy ne
maradjon ellátás nélkül. Tehát úgy tudjon váltani, hogy a
megélhetése biztosított legyen. Azzal tisztában vagyunk, hogy
az illetmény kialakítása a jogi munkán túl függ az ország
teherbíró képességétől, de a biztonságos életpálya kialakítása
területén nem zárom ki a külső – például biztosítói –
források bevonását. Mindkét csoportra vonatkozólag legkésőbb
augusztus elejéig elkészítjük a szempontrendszerünket, s az
életpályamodelleket őszre szeretném a Belügyminisztériumhoz
eljuttatni. Mindezen kívül beszélhetünk egy harmadik területről,
a jogvédeleméről is. Tehát ha valamelyik kollégánkról kiderül,
hogy semmilyen szakmai hibát nem vétett, s ettől függetlenül
külső támadások érik, kell lennie olyan jogi biztosítási
formációnak, ami őt megvédi. Így a kollégának nem kerül pénzébe
a védelem. Az első két terület a mérvadó, míg a harmadikat
a tapasztalat alapján tartom szükségesnek.
Mikor volt jelentősebb béremelés a fegyveres testületeknél?
– A Magyar Honvédségről nem tudok nyilatkozni, mert az
nem az én területemhez tartozik. A rendvédelmi testületeknél
az utolsó béremelésre 2002-ben került sor.
Voltak, akik az alacsony illetmény miatt otthagyták
testületüket?
– Egyértelmű, hogy ez az egyik oka a fluktuációnak.
2005 után jelentős munkaerő elvándorlás történt a rendvédelem
területén, amikor az akkori nyugdíjba vonulási rendszert
kihasználva sokan elhagyták az állományt, és sok fiatal érkezett.
Ez a folyamat 2009 végéig, 2010 elejéig tartott. Ettől függetlenül
most is számolunk fluktuációval, hiszen az káros a
szervezetnek, ha a fiatalok úgy döntenek, hogy a csekély illetmény
miatt távoznak. Ezért szeretnénk olyan rendszert megfogalmazni,
amely nemcsak a belépésre, de a bent maradásra is motiválja az
állományok tagjait.
Elnök úr tárgyalt ebben a témában Orbán Viktor kormányfővel
is?
– Május közepén fogadott miniszterelnök úr. Beszámoltam
neki a Magyar Rendvédelmi Kar előző két évben végzett tevékenységéről,
javaslatainkról, s arról, hogy milyen lépéseket igyekeztünk
megtenni az állomány érdekében. S természetesen beszámoltam
miniszterelnök úrnak arról, hogy az életpályamodellel
kapcsolatban milyen fontosabb javaslataink vannak. Orbán Viktor
kormányfő pedig a támogatásáról biztosított bennünket, és
felkért minket a konkrétumok kidolgozására.
Az életpályamodellben meghatároznak-e olyan időbeli
állomásokat, mikor az illető bizonyos plusz kedvezményben részesülhet?
– Tervezünk ilyen állomásokat, de nem tudok még pontos
számokat mondani, mert még csak most indult el ez a munka.
2014-re tehát a szempontok véglegesednek, kialakulhatnak a
jogszabályok, s ha azokhoz szükséges az országgyűlés döntése,
akkor talán 2015-re az életpályamodell a gyakorlatban is érvényesül.
Medveczky Attila
|