|
 2014.08.01.
Védjegy a csabai kolbász hírnevéért
Az áruházláncoknál a hagyományos prémium termék elismerése
– finoman fogalmazva – másodlagos szempont
Békéscsaba város
közgyűlése Csabai kolbásztörvény címmel június 27-én
olyan rendeletet fogadott el, mely biztosítja a csabai kolbász
minőségének megőrzését, hírnevének ápolását és segíti
a helyi kistermelők termékeinek piacra jutását.
Miért tartották lényegesnek a Csabai kolbásztörvény
elfogadását? – kérdezem Vantara Gyulát, Békéscsaba
polgármesterét.
– A békéscsabai önkormányzat 2012 végén készítette
el a kolbászmarketing-koncepciót. Ez a hozzávetőlegesen 150
oldalas anyag felmérések, közvélemény-kutatások és szakértők
javaslatai alapján készült el. Ez a marketinganyag bemutatja,
hogy miként lehet a csabai kolbász minőségét hosszú távon
megőrizni, imázsát felépíteni, és hogyan lehet segíteni a
kolbászkészítő termelők piacra jutását. Ez a munka kicsit
hasonlatos a bortermelők vagy a pálinkakészítők marketingtevékenységéhez.
A csabai kolbász kilója jelenleg 2500-3000 forintba kerül. El
szeretnénk érni, hogy legalább 5000-6000 forintba kerüljön az
olyan prémium minőség, mint például a Pick-szalámi. Ha ilyen
szintre sikerülne felvinni a minőséget, az nagyban segítené a
kistermelők, a paprikatermesztők, a fokhagymatermesztők, tehát
a teljes vertikum megélhetését a kolbászkészítésből.
Feladatunk a hírnévépítés, márkaépítés és annak elősegítése,
hogy a bedolgozással és kolbászkészítéssel foglalkozó családok
tisztességes jövedelemhez jussanak. Így képesek legyenek megerősödni
és arra, hogy fejlődjenek, őstermelőből vállalkozóvá válhassanak.
Jelenleg Békéscsabán házi, családi manufaktúrákban állítják
elő a kolbászt. Az analógia hasonló a borkombinátok és
kispincék viszonyához. A kispincékben máshogy készítik a
borokat, mint a nagy borkombinátokban, s ezért, ha mondjuk a
villányi pincesort meglátogatjuk, akkor a kékfrankos kissé más
ízű a különböző pincékben. Ez vonatkozik a csabai kolbászkészítőkre
is. Ahány család annyi féle kolbász van. Mi segíteni akarjuk
a helyi kistermelőket, és minden tőlünk telhetőt megteszünk
azért, hogy megerősödjenek. Ezzel olyan kiegészítő jövedelmekhez
juthassanak, melyek során olyan kisvállalkozásokat hozhatnak létre,
melyek fejlődésképesek és egyre több munkaerőt
foglalkoztathatnak. Cserében az az elvárásunk, hogy a termelők
garantáltan prémium minőséget állítsanak elő. Mivel a
csabai kolbász hungarikum lett, ezért kötelezettségeink is
vannak. Sőt európai földrajzi védettség alatt áll a 40-50
kilométeres körzetből származó sertés húsából Békéscsabán
készült kolbász. A város komoly marketingtevékenységet
folytat a gazdák piacra jutása érdekében. A már említett
kolbászmarketing-koncepciót követően 2013-ban megjelentettük
az első kolbászkatalógust, amely bemutatja az összes
bejelentkezett kistermelőt (névvel, lakcímmel, elérhetőséggel,
termékeik rövid leírásával). Ezt a katalógust különböző
gasztronómiai eseményeken, rendezvényeken terjesztjük. Ezt követte
a hungarikummá minősítés, miáltal méltó helyére került a
csabai kolbász. Ez után a kistermelők számára különböző fórumokat
szerveztünk, ahol adózási, számlakezelési, élelmiszerbiztonsági
ismereteket adtunk át az érdeklődőknek. S már akkor a termelőkkel
közösen tárgyaltuk, előkészítettük a Hagyományos Csabai
Kolbász védjegyet és a „kolbásztörvényt”. Az utóbbi először
munkacím volt, s talán kissé fellengzősen hangzik, de jól tükrözi
elhatározásunk komolyságát. Az utolsó lépésként pedig
megjelentettük a csabai kolbászt részletesen bemutató –kiadványt.
Ez az első ilyen képes-színes kiadványunk, melyben angol
nyelven is szerepel a csabai kolbász leírása, a hagyományainak,
eredetének bemutatása. A Csabai kolbásztörvénynek is megvan a
maga történelmi előzménye. Az 1930-as évek közepén felvetődött
az, hogy hamisítják a csabai kolbászt és a helyi termelők kérték
az akkori polgármestert, hogy olyan védjegyet adjon ki, amely
biztosítja azt, hogy a kolbász Csabán készült, állandó és
ellenőrzött minősében. Erre alapozva lett a mostani „kolbásztörvény”
első eleme a már említett védjegy, mely a termelők pozicionálását,
erősítését, védelmét erősíti meg. Hiszen a legfontosabb a
minőség biztosítása. A védjegyre kék alapon – a város címerében
is megjelenő – arany színű kétfarkú oroszlánt terveztünk,
s hagyományos csabai kolbász feliratot tettünk rá – kolbászra
ragasztható kivitelben.
Mely grémium dönt a védjegy használatáról?
– A héttagú kolbásztestület adja ki a védjegyet. A grémiumot
a mindenkori polgármester vezeti és a köztestületben helyi élelmiszeripari
szakemberek kapnak helyet. Idővel úgy szeretnénk átalakítani
a testületet, hogy céhszerűen működjön. Tehát, aki már
megkapta az elismerést, zsűritag is lehessen. A védjegyet egy
évre adjuk ki a termelők számára. Amennyiben egy termelő egymás
után háromszor eléri a megadott szintet, neki valószínűleg
nem kell majd minden évben megmérettetnie magát. A védjegy
kiadásának azonban rendszeresen lehet szakmai, PR, marketing és
turisztikai vonzata is.
Amelynek a helye a kolbászfalu lenne?
– Így van. A kolbászimázst ápoló koncepció végrehajtásának
központja az EU-támogatással épülő CsabaPark lesz, amely a
„kolbászfalunak”, egy rendezvénycsarnoknak, egy kolbászműhelynek,
a kolbászmúzeumnak és az Óriások konyhája nevű játszóparknak
ad otthont. A több mint egymilliárd forint összegű projekt
kivitelezési munkálatai folyamatban vannak, a megnyitó
szeptember közepére várható.
Mindezen túl miben tud a város segíteni a kolbászkészítőknek?
– Tervbe vettük, az úgynevezett e-áruház elindítását
és üzemeltetését. Célunk az, hogy a legmodernebb marketing
eszközökkel segítsük termelők piacra jutását.
Tehát, ha én a fővárosból e-mailen megrendelek 5 pár
csabai kolbászt, akkor azt csomagban kiszállítják?
– Pontosan erről van szó. Mivel eddig a kolbászkészítők
főleg az idősebb generációból kerültek ki, ezért a modern
marketing eszközök használata ritka volt. De napjainkra
megjelent egy fiatalabb generáció is, amely már nyitott az e-áruház,
az online és közösségi média által kínált lehetőségekre.
Mennyiben járulhat hozzá ez a rendelet a helyi
kistermelők portékáinak termelői piacra jutásához, s ahhoz,
hogy termékeiket az áruházláncok átvegyék?
– Az áruházláncoknál a hagyományos prémium termék
elismerése – finoman fogalmazva – másodlagos szempont. Ezért
a csabai kolbásszal mint hagyományos prémium termékkel olyan réteget
célzunk meg, amelyik képes és hajlandó is fizetni a minőségi
élelmiszerért. Tehát az általunk kidolgozott marketing és értékesítési
rendszer nem a tömegértékesítést célozza meg, hanem a minőségi,
hagyományos termékek körét. Mivel a fűszerpaprika és a
fokhagyma is megterem környékünkön, ezért olyan integrált
rendszert szeretnénk építeni, ahol minden minőségi beszállító
biztos piacra számíthat. A piacra vonatkozó kérdését sem kerülöm
meg; rendszeresen megjelenünk Budapesten a termelői piacokon, a
hungarikumok kiállításán, vásárán. S azoktól a termelőktől,
akikkel kapcsolatban vagyunk, folyamatosan kapjuk a visszajelzéseket,
és ennek megfelelően alakítjuk át a rendszert.
Polgármester úr szerint ez a rendelet a gyakorlati életben
mikorra éri el a kívánt eredményt?
– Nagyon pozitív a termelők hozzáállása a
rendelethez. Úgy vélem, hogy 1-2 éven belül a rendszer működőképes
lesz, és sikerül elérni, hogy a minőségre törekedjenek a
termelők. Hiszen, ha csak a mennyiségre koncentrálunk, akkor az
a minőség rovására megy. Tehát a minőség állandósítása
mellett olyan piaci pozíciót kell kiharcolnunk, amellyel
mindenki jól jár. A termelők felkerestek bennünket ötleteikkel,
és erre alapozva úgy véljük, hogy egy olyan inkubátorházat
kell építsünk számukra, ahol nagyobb mennyiségben, vállalkozóként,
az összes ide vonatkozó előírásnak megfelelve működhetnek.
Erre azért van szükség, mert az őstermelőből vállalkozóvá
váláshoz olyan mértékű befektetésre van szükség, melyet a
termelők egyenként képtelenek meglépni.
Tehát biztosítjuk
tárgyi feltételeket, a marketing és PR támogatást, míg a
termelők adják a szaktudásukat és a hagyományos családi
receptúrát.
Ezt az inkubátorházat a város építené föl?
– Igen, hiszen Békéscsabán volt már olyan konstrukció,
hogy EU-s pályázatból csarnokot építettünk, amit aztán bérbe
adtuk. Így költözött hozzánk egy fröccsöntött műanyag
csomagolóanyagokat előállító bécsi családi vállalkozás.
Mint gondol, hogy ez a rendelet mennyiben növelheti a város
presztízsét?
– Békéscsaba imázsának építésében három pillérre
számíthatunk: a csabai kolbász, a csabagyöngye szőlő és a
világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteménye. A város tehát óvja
értékeit, ápolja hagyományait, és igyekszik azt a jövő
nemzedék számára is hasznossá tenni. A kolbászrendelet
elfogadása azt mutatja, hogy a város odafigyel arra, hogy a
csabai kolbász érték maradjon, minél több csabai családnak
nyújtson megélhetést, és hogy a vásárló biztos lehessen
abban, hogy az adott árért mindig minőségi terméket kap.
Medveczky Attila
|
