vissza a főoldalra

 

 

 2014.08.16. 

A közös munkának a főváros lesz a nyertese

Az új választási rendszer révén olcsóbb, hatékonyabb, demokratikusabb lesz Budapest irányítása

Az Országgyűlés törvényt hozott a Fővárosi Közgyűlés tagjainak megválasztási szabályainak megváltoztatására. A testületbe az eddig pártlistákról bekerülő pártpolitikusok helyett ezentúl önkormányzati, kerületi vezetők jutnak majd be.

 A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) milyen okokból támogatta a Fővárosi Közgyűlés tagjai megválasztásának módosítására irányuló kormánypárti javaslatot? – kérdezem Riz Leventét, a BÖSZ elnökét, Rákosmente polgármesterét.

 – A BÖSZ egyetért a Fővárosi Közgyűlés tagjainak megválasztási szabályait módosító törvényjavaslattal. Úgy véljük, hogy a főváros jobb működését eredményezheti az új választási rendszer. Olyan új Fővárosi Közgyűlés jöhet létre, amelyben döntő többségben a közvetlenül megválasztott polgármesterek lesznek jelen. Ez azért fontos, mert a polgármesterek jól ismerik a fővárosban élő emberek problémáit, a helyi közösségeket érintő ügyeket. Általában a kerületi polgármestert keresik meg legelőször a fővárosi polgárok, ha gondjuk, bajuk van. Az új struktúrában ezeket közvetlenül beterjeszthetik a Fővárosi Közgyűlés elé, ami egy hatékonyabb működést és városfejlesztést, illetve gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé. Lényeges, hogy a választók iránt elkötelezett polgármesterek végzik mindezt a feladatot, akik a pártpolitikai szempontok felett állnak. Azt várom az új összetételű közgyűléstől, hogy végre nem parttalan politikai viták helyszíne lesz, hanem szakmai szempontok alapján érdemi munka folyhat. A kerületi polgármestereknek érdekük lesz, hogy együttműködjenek egymással, másrészt egy intézményesített kapcsolat jön létre a főváros és kerületei között, a közös munkának Budapest lesz a nyertese.

  Elnök úr szerint az új Fővárosi Közgyűlésben szinte nem lesznek pártpolitikai viták. Viszont bizonyára nem csak kormánypárti polgármesterek lesznek bent a grémiumban.

 – A pártpolitikai vitákat nem lehet teljesen kiszűrni. Viszont egy tapasztalatomat megosztanám az olvasókkal. 2011-ben alakult meg a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége, amelynek azóta elnökségi tagja vagyok. Ebben a szövetségben jelen voltak, vannak a baloldali polgármesterek is, akikkel konstruktív megbeszéléseket tartunk, jó az együttműködés köztünk, általában konszenzusos döntéseket hozunk. E szakmai munka folytatásának, új színtere lehet a Fővárosi Közgyűlés, ahol bizonyára a jövőben is megjelennek nagypolitikai szempontok, de sokkal kevésbé, mint az elmúlt 24 évben. Jelenleg kizárólag pártlisták alapján delegált politikusok vannak jelen a Fővárosi Közgyűlésben. A közvetlenül megválasztott polgármesterek nagyobb legitimációval, nagyobb társadalmi támogatottsággal bírnak. Úgy vélem, hogy a jövőben a közgyűlésben a viták a problémák megoldására koncentrálódnak, nem a pártellentétek kiélezéséről szólnak.

 A 23 kerületi polgármester mellett a kompenzációs listáról bekerülő kilenc képviselő dolgozna. Kik kerülhetnek föl a kompenzációs listára?

 – A kompenzációs listára kizárólag a polgármesterjelöltek kerülhetnek föl, és az nyerhet a listáról mandátumot, aki vesztese egy adott kerületben a polgármester-választásnak.

 A listáról azok kerülnek be, akik a második helyen a legtöbb szavazatot érték el?

 – A vesztes polgármesterjelöltek szavazatai felkerülnek az őket indító párt listájára, ahol a párt által meghatározott sorrend szerint nyerhető el a mandátum. Ezzel a listával a kisebb pártoknak is van lehetőségük a közgyűlésbe delegálni képviselőket. Így összesen 9 mandátum osztható ki.

 Ezekkel a változásokkal olcsóbb is lesz Budapest irányítása?

 – Az új, 33 tagú Fővárosi Közgyűlés 23 képviselője – a polgármesterek – fizetés és költségtérítés nélkül fognak dolgozni. A törvény egyértelműen rendelkezik: nem vehet föl egyetlen kerületi polgármester sem dupla fizetést. Jelenleg minden egyes fővárosi képviselő fizetséget kap a munkájáért. Az új rendszer évente így hozzávetőlegesen 60 millió forintos megtakarítást jelent a Fővárosnak, az ötéves ciklusban ez elérheti a 300 millió forintot.

 Igaz, hogy az októberi választások után pártfrakciók sem fognak alakulni a Fővárosi Közgyűlésben, mert ennek nem lesz sok értelme?

 – Erről még korai nyilatkozni, mindez a választások után dől el az eredmények ismeretében. A megválasztott polgármesterek és a pártlistán bejutott képviselők döntenek erről.

 Azért vetődött föl bennem ez a kérdés, mert amennyiben nem lesznek frakciók, úgy a frakciószobákban dolgozókon is lehet spórolni.

 – Nincs szükség túlzott bürokráciára, törekedni kell arra, hogy kisebb és olcsóbb apparátus jöjjön létre a Főpolgármesteri Hivatalban.

 Vannak olyan vélemények, miszerint ezzel a törvénnyel jócskán beszűkül a főpolgármester mozgástere. Mit gondol minderről?

 – Ebben a törvénymódosításban egyetlen paragrafus sem érinti a főpolgármester hatásköreit. A főpolgármestert továbbra is közvetlenül választják meg a budapesti választópolgárok, hatásköre sem módosul. Kizárólag a Fővárosi Közgyűlés tagjainak megválasztásáról szóló jogszabály módosítása történt meg.

 Mennyire tartja fairnek, hogy néhány hónappal az önkormányzati választások előtt megváltoztatják a választási törvényt?

 – A törvény a főváros működésének csak egy apró elemét változtatja meg. Ugyanakkor ki kell mondani: a választópolgárok az áprilisi országgyűlési választáson nagy többségben arra a politikára szavaztak, amit a Fidesz folytatott 2010-től négy éven át. Ennek hangsúlyos eleme a politikusok számának csökkentése, ezért vágtuk vissza közel felére a parlamenti képviselők számát. Az újabb felhatalmazás birtokában ez a politika folytatódhat tovább a Fővárosi Közgyűlés terén.

 Éppen a Fidesz volt az, aki kimondta az összeférhetetlenséget a polgármesterek és az országgyűlési képviselők között. Esetünkben áll fenn összeférhetetlenség?

 – Nem, mert egyrészt egy városról, Budapestről van szó, másrészt pedig a Fidesz a fizetett politikusi állások halmozását kívánta korlátozni. Esetünkben a megválasztott polgármester a fővárosi közgyűlési munkájáért nem kap plusz jövedelmet, társadalmi munkában végzi feladatát, ami szorosan összefügg kerületi polgármesteri tisztségével.

 Az MSZP azt kéri Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá „a Budapestet szétverő önkormányzati választási törvényt, és forduljon előzetes normakontrollért az Alkotmánybírósághoz”. Mi erről a véleménye?

 – Pánik uralkodik a baloldalon az egymást követő súlyos választási vereségek miatt. A választópolgárok Budapesten is megüzenték, elegük van a baloldal hatalmi marakodásából, nem kérnek többet abból a 20 évből, ami a Demszky-korszakot jellemezte. Szemmel látható, hogy a baloldalon nem bíznak saját polgármesterjelöltjeikben sem. Még azt sem tudják eldönteni, hogy ki legyen a vezetőjük – akkor miként is tudnák irányítani a főváros működését? Bízom benne, hogy előbb-utóbb megértik: pozitív változás, ha a kerületi polgármesterek döntenek a lényeges kérdésekben Budapesten, ők találkoznak legtöbbször a főváros megoldandó problémáival, őket ismerik a választópolgárok, arcuk van, megtalálhatók, számon kérhetők.

 Az MSZP szerint semmi sem indokolja a változtatást, a Jobbik szerint a választások elleni terrorista akcióról van szó, az LMP pedig egyáltalán nem tartja sportszerűnek, hogy a választások előtt változhatnak a szabályok. Nem tartja visszásnak, hogy az Alkotmánybírósághoz olyan indítványt nyújtottak be, amelyet az MSZP-sek, az LMP-sek, a korábbi baloldali összefogáshoz csatlakozott képviselők és a jobbikosok együtt írtak alá? Tehát a balliberálisok összefogtak a Jobbikkal a kormánypártok ellen.

 – Ez az összellenzéki összefogás a kormánnyal szemben valóban érdekes és elgondolkodtató. Számtalanszor hallhattuk azt, hogy semmilyen közösséget nem vállal a baloldal a Jobbikkal. Úgy tűnik, Budapesten ezt mégis megtették. Látjuk, hogy a baloldal Miskolcon is másként viszonyul a „rendpártisághoz”, mint ahogyan korábban hangoztatták. A félelem rossz tanácsadó. Tartanak a vereségtől, a választópolgárok előtti megmérettetéstől. Az ellenzéki pártoknak is ugyanaz a dolguk ősszel, mint nekünk: ki kell állni az emberek elé és az elvégzett munka alapján közvetlen felhatalmazásukat kérni. A többit pedig rájuk bízni.

 

Medveczky Attila