2014.08.16.
A közös munkának
a főváros lesz a nyertese
Az új választási rendszer révén olcsóbb, hatékonyabb,
demokratikusabb lesz Budapest irányítása
Az Országgyűlés
törvényt hozott a Fővárosi Közgyűlés tagjainak megválasztási
szabályainak megváltoztatására. A testületbe az eddig pártlistákról
bekerülő pártpolitikusok helyett ezentúl önkormányzati, kerületi
vezetők jutnak majd be.
A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) milyen
okokból támogatta a Fővárosi Közgyűlés tagjai megválasztásának
módosítására irányuló kormánypárti javaslatot? – kérdezem
Riz Leventét, a BÖSZ elnökét, Rákosmente polgármesterét.
– A BÖSZ egyetért a Fővárosi Közgyűlés tagjainak
megválasztási szabályait módosító törvényjavaslattal. Úgy
véljük, hogy a főváros jobb működését eredményezheti az
új választási rendszer. Olyan új Fővárosi Közgyűlés jöhet
létre, amelyben döntő többségben a közvetlenül megválasztott
polgármesterek lesznek jelen. Ez azért fontos, mert a polgármesterek
jól ismerik a fővárosban élő emberek problémáit, a helyi közösségeket
érintő ügyeket. Általában a kerületi polgármestert keresik
meg legelőször a fővárosi polgárok, ha gondjuk, bajuk van. Az
új struktúrában ezeket közvetlenül beterjeszthetik a Fővárosi
Közgyűlés elé, ami egy hatékonyabb működést és városfejlesztést,
illetve gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé. Lényeges, hogy a
választók iránt elkötelezett polgármesterek végzik mindezt a
feladatot, akik a pártpolitikai szempontok felett állnak. Azt várom
az új összetételű közgyűléstől, hogy végre nem parttalan
politikai viták helyszíne lesz, hanem szakmai szempontok alapján
érdemi munka folyhat. A kerületi polgármestereknek érdekük
lesz, hogy együttműködjenek egymással, másrészt egy intézményesített
kapcsolat jön létre a főváros és kerületei között, a közös
munkának Budapest lesz a nyertese.
– Elnök úr szerint az új Fővárosi Közgyűlésben
szinte nem lesznek pártpolitikai viták. Viszont bizonyára nem
csak kormánypárti polgármesterek lesznek bent a grémiumban.
– A pártpolitikai vitákat nem lehet teljesen kiszűrni.
Viszont egy tapasztalatomat megosztanám az olvasókkal. 2011-ben
alakult meg a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége, amelynek azóta
elnökségi tagja vagyok. Ebben a szövetségben jelen voltak,
vannak a baloldali polgármesterek is, akikkel konstruktív
megbeszéléseket tartunk, jó az együttműködés köztünk, általában
konszenzusos döntéseket hozunk. E szakmai munka folytatásának,
új színtere lehet a Fővárosi Közgyűlés, ahol bizonyára a jövőben
is megjelennek nagypolitikai szempontok, de sokkal kevésbé, mint
az elmúlt 24 évben. Jelenleg kizárólag pártlisták alapján
delegált politikusok vannak jelen a Fővárosi Közgyűlésben. A
közvetlenül megválasztott polgármesterek nagyobb legitimációval,
nagyobb társadalmi támogatottsággal bírnak. Úgy vélem, hogy
a jövőben a közgyűlésben a viták a problémák megoldására
koncentrálódnak, nem a pártellentétek kiélezéséről szólnak.
A 23 kerületi polgármester mellett a kompenzációs
listáról bekerülő kilenc képviselő dolgozna. Kik kerülhetnek
föl a kompenzációs listára?
– A kompenzációs listára kizárólag a polgármesterjelöltek
kerülhetnek föl, és az nyerhet a listáról mandátumot, aki
vesztese egy adott kerületben a polgármester-választásnak.
A listáról azok kerülnek be, akik a második helyen a
legtöbb szavazatot érték el?
– A vesztes polgármesterjelöltek szavazatai felkerülnek
az őket indító párt listájára, ahol a párt által meghatározott
sorrend szerint nyerhető el a mandátum. Ezzel a listával a
kisebb pártoknak is van lehetőségük a közgyűlésbe delegálni
képviselőket. Így összesen 9 mandátum osztható ki.
Ezekkel a változásokkal olcsóbb is lesz Budapest irányítása?
– Az új, 33 tagú Fővárosi Közgyűlés 23 képviselője
– a polgármesterek – fizetés és költségtérítés nélkül
fognak dolgozni. A törvény egyértelműen rendelkezik: nem vehet
föl egyetlen kerületi polgármester sem dupla fizetést.
Jelenleg minden egyes fővárosi képviselő fizetséget kap a
munkájáért. Az új rendszer évente így hozzávetőlegesen 60
millió forintos megtakarítást jelent a Fővárosnak, az ötéves
ciklusban ez elérheti a 300 millió forintot.
Igaz, hogy az októberi választások után pártfrakciók
sem fognak alakulni a Fővárosi Közgyűlésben, mert ennek nem
lesz sok értelme?
– Erről még korai nyilatkozni, mindez a választások után
dől el az eredmények ismeretében. A megválasztott polgármesterek
és a pártlistán bejutott képviselők döntenek erről.
Azért vetődött föl bennem ez a kérdés, mert
amennyiben nem lesznek frakciók, úgy a frakciószobákban dolgozókon
is lehet spórolni.
– Nincs szükség túlzott bürokráciára, törekedni
kell arra, hogy kisebb és olcsóbb apparátus jöjjön létre a Főpolgármesteri
Hivatalban.
Vannak olyan vélemények, miszerint ezzel a törvénnyel
jócskán beszűkül a főpolgármester mozgástere. Mit gondol
minderről?
– Ebben a törvénymódosításban egyetlen paragrafus sem
érinti a főpolgármester hatásköreit. A főpolgármestert továbbra
is közvetlenül választják meg a budapesti választópolgárok,
hatásköre sem módosul. Kizárólag a Fővárosi Közgyűlés
tagjainak megválasztásáról szóló jogszabály módosítása történt
meg.
Mennyire tartja fairnek, hogy néhány hónappal az önkormányzati
választások előtt megváltoztatják a választási törvényt?
– A törvény a főváros működésének csak egy apró
elemét változtatja meg. Ugyanakkor ki kell mondani: a választópolgárok
az áprilisi országgyűlési választáson nagy többségben arra
a politikára szavaztak, amit a Fidesz folytatott 2010-től négy
éven át. Ennek hangsúlyos eleme a politikusok számának csökkentése,
ezért vágtuk vissza közel felére a parlamenti képviselők számát.
Az újabb felhatalmazás birtokában ez a politika folytatódhat
tovább a Fővárosi Közgyűlés terén.
Éppen a Fidesz volt az, aki kimondta az összeférhetetlenséget
a polgármesterek és az országgyűlési képviselők között.
Esetünkben áll fenn összeférhetetlenség?
– Nem, mert egyrészt egy városról, Budapestről van szó,
másrészt pedig a Fidesz a fizetett politikusi állások halmozását
kívánta korlátozni. Esetünkben a megválasztott polgármester
a fővárosi közgyűlési munkájáért nem kap plusz jövedelmet,
társadalmi munkában végzi feladatát, ami szorosan összefügg
kerületi polgármesteri tisztségével.
Az MSZP azt kéri Áder János köztársasági elnöktől,
hogy ne írja alá „a Budapestet szétverő önkormányzati választási
törvényt, és forduljon előzetes normakontrollért az Alkotmánybírósághoz”.
Mi erről a véleménye?
– Pánik uralkodik a baloldalon az egymást követő súlyos
választási vereségek miatt. A választópolgárok Budapesten is
megüzenték, elegük van a baloldal hatalmi marakodásából, nem
kérnek többet abból a 20 évből, ami a Demszky-korszakot
jellemezte. Szemmel látható, hogy a baloldalon nem bíznak saját
polgármesterjelöltjeikben sem. Még azt sem tudják eldönteni,
hogy ki legyen a vezetőjük – akkor miként is tudnák irányítani
a főváros működését? Bízom benne, hogy előbb-utóbb megértik:
pozitív változás, ha a kerületi polgármesterek döntenek a lényeges
kérdésekben Budapesten, ők találkoznak legtöbbször a főváros
megoldandó problémáival, őket ismerik a választópolgárok,
arcuk van, megtalálhatók, számon kérhetők.
Az MSZP szerint semmi sem indokolja a változtatást, a
Jobbik szerint a választások elleni terrorista akcióról van szó,
az LMP pedig egyáltalán nem tartja sportszerűnek, hogy a választások
előtt változhatnak a szabályok. Nem tartja visszásnak, hogy az
Alkotmánybírósághoz olyan indítványt nyújtottak be, amelyet
az MSZP-sek, az LMP-sek, a korábbi baloldali összefogáshoz
csatlakozott képviselők és a jobbikosok együtt írtak alá?
Tehát a balliberálisok összefogtak a Jobbikkal a kormánypártok
ellen.
– Ez az összellenzéki összefogás a kormánnyal szemben
valóban érdekes és elgondolkodtató. Számtalanszor hallhattuk
azt, hogy semmilyen közösséget nem vállal a baloldal a
Jobbikkal. Úgy tűnik, Budapesten ezt mégis megtették. Látjuk,
hogy a baloldal Miskolcon is másként viszonyul a „rendpártisághoz”,
mint ahogyan korábban hangoztatták. A félelem rossz tanácsadó.
Tartanak a vereségtől, a választópolgárok előtti megmérettetéstől.
Az ellenzéki pártoknak is ugyanaz a dolguk ősszel, mint nekünk:
ki kell állni az emberek elé és az elvégzett munka alapján közvetlen
felhatalmazásukat kérni. A többit pedig rájuk bízni.
Medveczky Attila
|