vissza a főoldalra

 2014.08.16. 

Lészen autonómia?

A közelmúltban Sepsiszentgyörgy önkormányzata autonómiapárti határozatot fogadott el. Azt megelőzően George Maior, a román titkosszolgálat (SRI) vezetője azt nyilatkozta, hogy az SRI igazgatójaként nem akarja kommentálni Orbán Viktor tusványosi szavait, de azon van, hogy „ez a propaganda” ne alakuljon át konkrét cselekvéssé Románia területén. A román titokszolga durva kijelentése azok után hangzott el, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén a román–magyar viszonyt értékelve megjegyezte, hogy az elmúlt másfél-két évben nem volt olyan magyar kormányfői nyilatkozat, amely ne adta volna meg a tiszteletet a román népnek és vezetőinek, de román oldalról hosszú az ilyen nyilatkozatok listája. Szerinte a tisztelet és a nyitottság a kulcskérdés, és azt ígérte, továbbra is megadja a tiszteletet, ami kijár a román népnek és vezetőinek, és mindig nyitott lesz azon kérdésekre, amelyek megtárgyalása indokolt.

Sepsiszentgyörgy előtt 15 székely település fogadta el az autonómia határozatot: Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy, Makfalva, Uzon, Székelyderzs, Kápolnásfalu, Gyergyóditró, Kökös, Székelykeresztúr, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Székelyudvarhely, Csíkszereda és Szentegyháza. 137 székely település még várat magára.

Korábban a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. A kezdeményezők azért perelték be az Európai Bizottságot, mert a testület úgy ítélte meg: a kezdeményezés nem tartozik a hatáskörébe. Magyarország a kezdeményezők, Szlovákia, Görögország és Románia az EB oldalán lépett be a perbe.

Reménykeltő, hogy Kovászna megye az SZNT oldalán avatkozott közbe. Izsák Balázs az SZNT elnöke szerint a Kovászna megyei önkormányzat jogászai azzal érveltek, hogy az EU kohéziós politikája nem enyhítette, hanem elmélyítette a szegényebb vidékek lemaradását abban a hat megyét magába foglaló fejlesztési régióban, amelybe a három székelyföldi megye – köztük Kovászna is – tartozik.

A székelyföldi autonómia kérdése az EU szégyene. A székelyföldi autonómia kérdését annak ellenére lesöprik az asztalról, hogy a magyar miniszterelnök többször is nyilvánvalóvá tette, hogy igenis van magyar kérdés, és hogy a magyarság csak azt kéri, ami a Finnországban élő svédeket, a Svédországban élő finneket, a baszkokat és a katalánokat megilleti. A román belpolitikai érdekek, Románia jó katonai kapcsolatai az amerikaiakkal, valamint az EU-bürokraták ellenszenve a magyar törekvések iránt nagyban nehezítik az autonómia ügyét.

Nem segít az sem, hogy az elszakított nemzetrészek politikai vezetői közül nem mindenki vette komolyan az autonómia ügyét. Ezek ellenére most úgy tűnik, mégis megmozdult valami.

Tőkés László Tusványoson a „lészen autonómia” kijelentéssel parafrazeálta a bibliai „legyen világosság” gondolatot, illetve Gábor Áron 1848-as „lészen ágyú” kijelentését. Tőkés hozzátette: „Legyen világos: nincs másik 25 esztendőnk a tehetetlen kivárásra. Most kell cselekedni. Most van itt az ideje az autonómiának.”

És igaza van.

Csorja Gergely