2014.08.16.
Megduplázódhat
a magyar gombatermelés
A foglalkoztatottak száma 6-8 ezerre nőhet, a mostani 3-4 ezerről
Akár duplájára
is nőhet a magyar gombatermelés 2020-ig, a jelenlegi évi 25-30
ezer tonnás termelés – a most kezdődő uniós költségvetési
időszak végére – 50-70 ezer tonnára bővíthető.
Mi jellemezte a magyar gombatermelést 1990-től
napjainkig? – kérdezem Nagy Lászlót, a Zöldség-Gyümölcs
Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) gombatagozatának vezetőjét.
– A rendszerváltás időszakát a laskagomba termesztés
expanziója jellemezte, ebből a fajtából évente 3000 tonnát
exportáltunk. Ezt akkor főleg világbanki hitelekből létrehozott
nagyüzemek állították elő; ez később leépült, majd
napjainkra 2000-2500 tonna körül stabilizálódott az ország
laskagombatermelése. A magyar gombatermelést most elsősorban a
csiperketermelés határozza meg. Ez a fajta a magyar gombatermelés
több mint 90%-át teszi ki. A rendszerváltás idején viszonylag
szerényebb mennyiségben volt jelen, de a kilencvenes években
robbanásszerűen megugrott a termesztése, és az ezredfordulóra
elérte a 40 ezer tonnás éves mennyiséget.
Hozzávetőlegesen mennyien foglalkoznak hazánkban
gombatermeléssel?
– Körülbelül 3-4 ezer ember dolgozik ebben az ágazatban.
S jellemzően nagyüzemek és kistermelők, őstermelők
foglalkoznak gombatermeléssel. Az ő munkájuk eredménye a
jelenlegi évi 25-30 ezer tonnás mennyiség.
Mennyire kifizetendő gombatermeléssel foglalkozni?
– Ma már az intenzív termelés az, ami megfelelő minőséget
és jövedelmezőséget biztosít. A nagyüzemek a beszállítói
a nagyobb kereskedelmi láncoknak. Tehát az úgynevezett pincés
és kisüzemi termesztéssel foglalkozók vagy a nagyüzemek beszállítói,
vagy saját maguk értékesítik a piacokon termékeiket. Így
mind a két szegmens megtalálja a maga számítását. Az biztos,
hogy ugyanúgy, mint más kertészeti termékek esetében, relatíve
csökkent a jövedelmezőség, ami a koncentráció irányába
„vezeti” az ágazatot. Magyarország 2004-es belépése az Európai
Unióba új helyzetet teremetett a gombatermesztés számára is,
hiszen megnyíltak a határok, s ezért a visegrádi országok
kereslete könnyen ellátható hazánk területéről. Így Szlovákiába,
Csehországba jelentős mennyiségben exportálunk – Lengyelországba
nem, mert az gombanagyhatalomnak számít. Export szempontjából
továbbra is meghatározó Ausztria, és Németország. Az előbbi
főleg a csiperkegomba, míg az utóbbi főleg a magyar laska
felvevőpiaca. Ezenkívül nagy mennyiségű gombát és
komposztot – ami a termesztés alapanyaga –szállítunk Romániába.
Tehát hazánk nemcsak gombát, hanem gombakomposztot is értékesít
a Balkán, Ausztria, Szlovákia és Csehország felé.
Mi adja reményt arra, hogy 2020-ig duplájára is nőhet
a magyar gombatermelés?
– Bizakodásra ad okot, hogy jelentősen növekedett a
belföldi fogyasztás. Magyarország gombafogyasztása 1,5 kg/év/főre
tehető, míg Nyugat-Európában ez a mennyiség 2,5-
3 kilogramm
. A fejlesztés egyik célja ezért a belföldi gombafogyasztás növelése
évi 2,5 kilóra. Kihasználjuk az egészséges életmódra való
törekvés szándékát, ami nagymértékben ráirányítja a
figyelmet a zöldség-gyümölcs- fogyasztásra, s ezen belül a
gombára is, ami „húspótló” ételnek is felfogható.
Emellett az exportot szintén jelentősen bővíteni szeretnénk
elsősorban keleti irányba, például Oroszországba.
A kitűzött célok eléréséhez mekkora anyagi forrás
szükséges?
– A 2014 és 2020 közötti EU-s költségvetési időszakra
tekintve a magyar kormány előterjesztette Brüsszel felé azokat
az ágazatokat, melyeket támogatni kíván az uniós forrásokból.
Ezek között kiemelten szerepel a zöldség-gyümölcs ágazat, s
azon belül a gombatermesztés. Így 25-30 milliárd forint támogatásra
számít a gombaágazat, s ez az összeg a fejlesztésekhez szükséges
forrást biztosítaná. A foglalkoztatottak száma így pedig 6-8
ezerre nőhet, a mostani 3-4 ezerről.
Ez ügyben tárgyaltak a szaktárcával is?
– Természetesen, hiszen a magyar kormány előterjesztése
előtt a szakminisztériummal egyeztettünk arról, hogy melyek
azok a gazdasági ágazatok, melyekkel kiemelten érdemes
foglalkozni, és beruházni annak érdekében, hogy növekedjen
hazánk gazdasági potenciálja.
Medveczky Attila
|