|
 2014.08.29.
Mindennaposak a csángók elrománosítását
célzó törekvés
Ma is folyamatos a
csángók elrománosításának, beolvasztásának kampánya. A
gyimesiek magyarsága még megmenthető, Moldvában pedig már
csak bizonyos településeken lehetséges, de csakis székelyföldi,
és magyarországi segítséggel, összefogással – figyelmeztet
Salamon József gyimesbükki plébános.
A plébános csángómagyar, lujzikalagori, de a gyimesi csángóknál
szolgál.
Oláh-Gál Elvira, a Kossuth Rádió munkatársa Salamon Józsefet
sajátos szerepéről kérdezte, arról, hogy tud-e összekötő
kapocs lenni a moldvai és az erdélyi magyarok, a csángók között?
Egy betegséggel találkozunk, lelki, és szellemi gondok
vannak, mert ami magyarságtudatuk volt 25 évvel ezelőtt, még
azt is kiölték a hívekből, volt egy időszak, amikor a szószékről
Csíksomlyó ellen beszéltek, hogy nem szabad odamenni, egészen
lekapcsolják az embereket a magyar kultúráról, a magyar értékekről,
amiben felnőttek – panaszolta Salamon József.
A plébános meg van arról győződve, ha a közigazgatásilag
Bákó megyéhez tartozó Gyimesbükk egyházilag nem Gyulafehérvárhoz
tartozna, akkor ez a település is már rég a moldvai közösségek
sorsára jutott volna.
Salamon József úgy véli, hogy a nacionalista, és
soviniszta beolvasztási, elrománosítási folyamat Gyimesbükkben,
és néhány moldvai településen még megfordítható, ha az
emberek ráéreznek az igazságra, az értékeikre. Hozzátette:
legnagyobb gond a hazugság, és a történelemhamisítás.
A csángók már saját magukat nem tudják „megvédeni”,
székelyföldi és magyarországi összefogásra, lelki összetartozásra
van szükség – szögezte le Salamon József.
(Kossuth Rádió)
|
