2014.08.29.
Biztonság és kiszámíthatóság
Négy év alatt 107 új bölcsőde épül Magyarországon
Valamennyi
népesedési mutató kedvezően alakult 2014 első négy hónapjában
a Központi Statisztikai Hivatal megjelent adatai szerint. Az élveszületések
száma 2,9 %-kal emelkedett január-április során, vagyis
mintegy nyolcszázzal több gyermek jött világra, mint a tavalyi
év azonos időszakában. A halálozások száma ugyanakkor
3,7%-kal, csaknem hétszázzal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
Örömteli fejlemény, hogy 8,1%-kal, ötszázzal több házasságkötésre
került sor, ami rekord adatnak számít 2002 óta. A terhességmegszakítások
száma pedig mintegy háromszázzal, közel 10%-kal csökkent, ami
szintén kiemelkedőnek tekinthető.
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és
ifjúságügyért felelős államtitkára:az ifjúsági
szervezetekkel is folyamatosan tárgyalunk, hiszen a család- és
népesedésügy mellett másik kiemelt terület az ifjúságügy,
ahol az elkövetkezendő négy évben szintén sok a tennivalónk.
Mi lehet az oka annak, hogy annak ellenére, hogy folyamatosan csökken
a szülőképes korban lévő korosztály létszáma, egyre többen
döntenek a családalapítás és a gyermekvállalás mellett?
–A szülőképes korban lévő nők száma valóban csökken,
hiszen a Ratkó-korszak unokái most lépnek ki ebből a korból.
Ezért különösen nagy kihívás az, hogy azt a népességcsökkenést,
ami a magyar társadalmat is jellemzi, megállítsuk, vagy legalábbis
mérsékeljük. Bízom abban, hogy ezek a pozitív adatok összefüggésben
állnak azzal, hogy négy éve családbarát politikát folytat a
Kormány. Az elmúlt négy évben jelentősen növeltük a családoknak
nyújtott támogatásokat. Bevezettük a családi adókedvezményt,
ami nagyon fontos ösztönző. Amikor egy házaspár azon
gondolkodik, hogy vállaljon-e gyereket – s nem csak az első
gyerek vállalásáról beszélünk –, akkor nyilván számol a
költségtényezőkkel is. S ha belegondol abba, hogy a családi
adókedvezmény következtében mennyivel több pénz marad nála
– ez egy család esetén, éves szinten, átlagosan 200 ezer
forintot jelent –, akkor könnyebben dönt a gyermekvállalás
mellett. A rezsicsökkentésen, az ingyenes tankönyvellátáson,
a mindkét szülőnek járó pótszabadságon túl számos olyan
intézkedést hozott a Kormány, mely csökkenti a családok
anyagi terheit vagy kifejezetten a gyermekek számához köti a
kedvezmények biztosítását.
Amikor
a demográfiai adatok kedvező alakulásáról esik szó, akkor azért
mindenkit óvatosságra intek. Bár az idei népesedési mutatók
valóban nagyon kedvező számokat tükröznek, hosszútávú
tendenciákról még korai lenne beszélni. Akkor jelenthetjük ki
nyugodt szívvel és hitelesen, hogy a Kormány azon intézkedései,
melyek a gyermekvállalásra ösztönzik a fiatalokat, elérték a
céljukat, ha népesedési mutatók kedvező alakulása éveken át
fennmarad majd. A mostani adatok bizakodásra adnak okot.
A kormányzat a bölcsődeépítési- fejlesztési programja és a gyed extra bevezetése
is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél többen vállaljanak
gyermekeket?
–A Kormány számos családbarát intézkedését minimum
két dolog jellemzi. Az egyik a biztonság vagy kiszámíthatóság.
Tehát olyan intézkedésekről van szó, melyek nem rövid távra
szólnak. Ezért a családok számíthatnak arra, hogy a kedvezményeket,
a juttatásokat hosszabb távon is megkapják, illetve ilyen
rendszerben gondolkodhatnak azok, akik gyermeket szeretnének vállalni.
A másik: a választás szabadsága. Senkit sem kényszeríthet a
kormány arra, hogy családot alapítson, de határozott állásfoglalást
teszünk a család értéke mellett. Kimondjuk: a gyermek, a család,
a testvér érték – az utóbbival azt hangsúlyozzuk, hogy miért
fontos a második, harmadik vagy további gyermek vállalása. Az
édesanyáknak megadjuk a lehetőséget arra, hogy dolgozhassanak
a gyermeknevelés mellett - ez a GYED extra. A szülő tehát
2014. január 1-jétől a gyermek 1 éves kora után, a
gyermekgondozási díj vagy a GYES folyósítása mellett korlátlan
időtartamban végezhet munkát. Ez a rendelkezés a 2014-es évet
megelőzően született gyermekek szüleire is vonatkozik. Azt
gondolom, kevesen ismerik azt a kormányzati intézkedést,
amelynek következében immár törvény is garantálja azt, hogy
amennyiben a 3 év alatti gyermeket nevelő munkavállaló részmunkaidőben
szeretne dolgozni, akkor a munkaadó köteles biztosítani számára
ezt a lehetőséget. Más intézkedésekkel is ösztönözzük a
munkáltatókat arra, hogy kisgyermekes édesanyákat is
alkalmazzanak. Ilyen például a Munkahelyvédelmi Akcióterv
keretében működő hozzájárulási- rendszer. Tehát mind a
munkaadók, mind a kisgyermekes édesanyák választhatnak a
kedvezmények között. Ehhez kapcsolódik a bölcsődeépítési-
fejlesztési program is. Ha egy édesanya képes visszatérni a
munkaerőpiacra, s megtalálja a képzettségének megfelelő munkát,
de nem megoldott a kisgyermek napközbeni ellátása, akkor ez nem
valódi alternatíva. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy
minden édesanya számára, aki kisgyermekét bölcsődébe
szeretné íratni, megteremtjük ezt a lehetőséget. Ezért uniós
források bevonásával 4 év alatt – 2010 és 2014 között –
107 új intézmény és mintegy 6000 új bölcsődei férőhely létesül
Magyarországon. Emellett 4800 bölcsődei férőhelyet újítunk
föl – ami 1000 új munkahely létrejöttét is jelenti. Tehát
időben reagálunk arra az igényre, hogy a munkába visszatérő
édesanyák számára a kisgyermek napközbeni ellátását is meg
kell oldani.
Gondolom, azért lényegesesek a KSH adatai –melyeket óvatosan
kezelünk –, mert igen sok elektronikus médiumban olyan
filmeket sugároznak, melyek a szingli életmódot propagálják.
–Én
azt tartom lényegesnek, hogy az általunk fontosnak tartott értékeket
hangoztassuk, és kiálljunk ezen értékek mellett, semmiképp
nem valamivel szemben. Szerintem, ha az emberek megtapasztalják
azt, hogy milyen öröm házasságban, családban élni és
gyermekeket nevelni, akkor maguk is erre törekednek majd. A kormányzat
pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy az édesanyák munkát
tudjanak vállalni, ügyeket intézni, hogy akadálymentesített,
támogató környezet vegye őket körül, s hogy a gyermekvállalás
ne jelentsen olyan terheket, amelyek ellehetetlenítik a családot.
Mi tehát a házasság, a családi élet értékeit helyezzük előtérbe.
S emellett természetesen mindenkinek egyéni döntése az, hogy
milyen életformát választ.
Sikerült-e helyreállítani a házasság és a gyermekvállalás
társadalmi megbecsülését?
Sokunknak
az az ösztönös vágya, hogy házasságban éljen és gyermeket
neveljen. A házasság, a nagycsalád, az emberek többségéhez közel
álló életforma. Ma már ezek az értékek nem lenézett vagy
megtűrt jelenségek, tehát az a válaszom, hogy igen, sikerült
helyreállítani a társadalmi megbecsültséget.
A kormány azt hangoztatja: érdemes házasságot kötni, érdemes
családot alapítani, családban élni. Elképzelhető viszont,
hogy az elvált szülők gyermekei ezt másként látják, vagy
azok a férfiak, akik azt tapasztalják, hogy váláskor a legtöbb
esetben a nőnek kedvez a bíróság.
–Távol
áll tőlem, hogy egy „rózsaszín világ” kialakulását
vizionáljam. Nem gondolom, hogy a jövőben olyan helyzet alakul
ki, amiben csak boldog nagycsaládok élnek, és nincsenek
olyanok, akiknek elsőre vagy másodikra sem sikerült jól a választásuk,
és nem élnek magányos emberek, árva gyermekek. Ez a társadalmi
„sokszínűség” fennmarad, és éppen ezért szükséges
foglalkoznunk azokkal is, akiknek nem adatott meg, hogy ilyen ideális
körülmények között éljenek. Ugyanúgy szólunk hozzájuk, és
támogatjuk azokat is, akik például egyedül nevelik a gyermeküket.
Azokat a gyermekeket, akik szülők nélkül nőnének fel, a
nevelőszülő hálózat megerősítésén keresztül próbáljuk
a családhoz közeli közegbe juttatni.
A Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság
együttműködik-e az egyházakkal, vagy a Nagycsaládosok Országos
Egyesületével (NOE)?
–Természetesen
együttműködünk mind a NOE-val, mind az egyházakkal, mind a Kárpát-medencei
Családszervezetek Szövetségével mind különböző programok
kapcsán, mind a családokat érintő intézkedések alakításakor
is egyeztetünk velük. Mindemellett az ifjúsági szervetekkel is
folyamatosan tárgyalunk, hiszen a család- és népesedésügy
mellett másik kiemelt terület az ifjúságügy, ahol az elkövetkezendő
négy évben szintén sok a tennivalónk. Fontosnak tartom, hogy a
fiatalok érezzék, hogy őket partnernek tekintjük, és mondják
el nekünk, mit gondolnak saját társadalmukról, helyzetükről.
Medveczky Attila
|