vissza a főoldalra

 2014.12.05. 

Egyszerűbb és gyorsabb lesz az állampolgárok ügyintézése

A közigazgatás átalakítása során folyamatosan kiemelt hangsúlyt kap az ügyfelek adminisztratív terheinek, és ilyen irányú költségeinek csökkentése

Az államigazgatási reform célja a hatékonyabb, olcsóbb és kevesebb bürokráciával járó közigazgatás megteremtése. Dr. Kovács Zoltán a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára szólt arról is, hogy a kormányablakok számának bővülésével egyszerűbb és gyorsabb lesz az állampolgárok ügyintézése.

 2010-től a kormány egyik fő célja a bürokrácia csökkentése. A kormányablakok megnyitásával sikerült ezt elérni?

 – A közigazgatás átalakítása halaszthatatlan volt, a hatékonyabb, olcsóbb és kevesebb bürokráciával járó közigazgatás megteremtése érdekében. 2010-ben a kormány elindította a „Jó állam” programot, többek között azért, hogy javítsa az állam és az állampolgárok kapcsolatát. A területi közigazgatásban megalakultak a kormányhivatalok, és ezzel párhuzamosan megnyíltak az első generációs kormányablakok a megyei jogú városokban. Amikor az állampolgárok ügyeik intézése során kapcsolatba kerülnek az állammal, jogos elvárás az egyszerű, gyors és hatékony ügyintézés. Az integrált ügyfélszolgálat elindításával, az állampolgároknak végső célként azt megfogalmazva, hogy ne kelljen hivatalról-hivatalra járniuk. Eddig 71 kormányablakot adtunk át. Minden járásszékhelyen, kerületben, a megyei jogú városokban több helyszínen, egyes MÁV állomásokon és munkaügyi kirendeltségeken is nyílnak kormányablakok. A tervek szerint 2015 végéig várhatóan 280 kormányablak készül el. A közel 2000 járási ügysegéd a terveink szerint bővülő szolgáltatást tud majd nyújtani, az informatikai eszközök fejlesztésével, így a legtávolabbi települések lakói számára is mind több ügykörben elérhetővé válik a KAB szolgáltatása. A cél az, hogy az állampolgárok a lakóhelyükhöz minél közelebb, egyablakos rendszerben intézhessék hivatalos ügyeiket.

 A járási rendszer bevezetésével is csökkent a bürokrácia? Azt miként határozták meg, hogy mely feladatokban kell eljárnia a járási hivataloknak, más esetben a képviselő-testületnek vagy a jegyzőknek?

 – Harminc év szünet után, új szervezeti rendben ismét létrejöttek a járások, többek között azzal a céllal, hogy integrálják az államigazgatás járási szintű szerveit, és csökkentsék a bürokráciát. A járás az állam legalsóbb szintű területi és szervezeti egysége, a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében. A járási hivatalok kialakításakor a kormány számára fontos szempont volt, hogy a korábbi ügyintézési helyszínek száma lehetőleg ne csökkenjen. A korábban az önkormányzatok által ellátott államigazgatási ügyek egy részét a járási hivatalok vették át a jegyzőktől. Egyes feladatokban a járási hivatalok, más esetben, elsősorban helyi ügyekben, a képviselő-testület, a jegyzők járnak el. Ennek oka, hogy bizonyos helyi szintű információkat igénylő hatáskörök, illetve a képviselő-testület rendeletalkotási jogköréhez kötött támogatások esetében, indokolt a feladatnak, hatáskörnek a településnél, illetve a jegyzőnél történő megtartása. Az önkormányzatoknál maradt osztott államigazgatási hatáskörök közül esetleg, gondolkodunk, hogy néhány kifejezetten állami feladat átadásra kerüljön a járási hivataloknak. Fontos szempont az illetékesség összehangolása a járásokban található állami szervezetrendszerek között, és a szakigazgatási szervek, szakrendszerei közötti átjárhatóság megteremtése.

 A kormányhivatalok, a kormányablakok bevezetésével, mennyivel nőtt az állampolgárok elégedettsége?

 – A közigazgatás átalakítása során folyamatosan kiemelt hangsúlyt kap az ügyfelek adminisztratív terheinek, és ilyen irányú költségeinek csökkentése, az ügyintézési határidő rövidítése, a jogszabályok egyszerűsítése, amelyre létrehoztunk egy belső szakmai honlapot. Az állampolgárok személyes, telefonos, elektronikus kiszolgálása – ez utóbbi sajnos még kis területet ölel fel – sikeresnek mondható, ezt támasztják alá az ügyfél-elégedettségi mérések, és a statisztikai mutatók. 2011. január 1-jétől 2014. október 30-ig összesen 2 267 904 ügyfél fordult kormányablakhoz, amelynek során 2 594 971 db. ügyintézés történt. Idén október végéig 226 965 ügyfél, 258 898 db ügyben kereste fel az ügyfélablakokat. A legtöbb ügyet a debreceni (16 013), a kecskeméti (11 582) és a dunaújvárosi (10 289) kormányablakokban intézték. A legnépszerűbb ügykörök a járműnyilvántartással, a személyi igazolvánnyal, a vezetői engedéllyel, a családtámogatással, az egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatosak. A kormányablakok kiépítése és fejlesztése tovább folytatódik, a koncepció igazodik az igényekhez.

 Céljuk az, hogy minden kerületben legyen második generációs kormányablak. Hogyan értelmezzük a második generációs jelzőt?

 A régi típusú kormányablakok helyett úgynevezett második generációs kormányablakok épülnek, amelyek a jelenlegi okmányirodák által ellátott ügytípus mellett, több száz további ügykörrel kibővített szolgáltatást nyújtanak. Terveink szerint a kormányablakokban elérhetőek lesznek akár postai szolgáltatások, akár állampapír értékesítés, és gondolkodunk a leendő állami energiaszolgáltatóval kapcsolatos ügyintézések lehetővé tételéről is.

 A kormányablakoknál elintézhető ügyek számát is tovább szeretnék bővíteni?

 – A kormányablakokról szóló rendelet alapján a kormányablakokban 255 hatósági ügytípus intézhető, továbbá a rendelet melléklete alapján tízféle ügytípusban nyújtanak kiegészítő szolgáltatást. A rendszer teljes kiépítésével párhuzamosan, tovább bővítjük az ügytípusok számát; cél a 2000. Emellé tesszük a folyamatos képzést, elsősorban e-learning formában és egy „Tudástárnak” nevezett, a sok ügytípus és jogszabály között eligazítást nyújtó informatikai rendszert.

 Hol és hogyan történik az ügyintézők felkészítése?

 – A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen több mint 6000 fő kormányablak-ügyintézői képzésére került sor 2013-ban és 2014-ben annak érdekében, hogy a kormányablakok fokozatos megnyitásakor mind elméleti, mind gyakorlati ismeretek birtokában lévő, felkészült munkatársak fogadhassák az ügyfeleket. Az elméleti felkészítés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében egyrészt vidéki (kihelyezett), másrészt budapesti székhelyű képzések során valósult meg, amelyet tapasztalt kollégák segítségével gyakorlati képzés követett. Ennek során az ügyfélszolgálatok leendő munkatársait felkészítették az ügyfélfogadás helyén használandó informatikai rendszerek és egyéb eszközök használatára.

 Ide kapcsolódik az úgynevezett Tudástár bevezetése?

 – A Tudástár egy olyan informatikai alapon működő adatbázis, amely az adott ügykörre vonatkozóan minden érdemi, az ügyintézéshez szükséges információt, jogszabályi hivatkozást tartalmaz, segítve ezzel a kormányablak-ügyintézőket a különböző ügytípusok szabályai közötti eligazodásban.

 Végső cél az elektronikus ügyintézés széleskörű megteremtése. Ezt mikorra tudják bevezetni?

 – Fokozatosan bővülnek majd az elektronikus ügyintézési lehetőségek, a 2014–2020-as uniós ciklus során szeretnénk elérni, hogy a vállalkozások – ahol ez értelmezhető – tisztán elektronikusan tudják ügyeiket intézni, és az állampolgárok számára is a lehető legszélesebb körben biztosított legyen az elektronikus ügyindítás. E lehetőségek feltételeinek kialakítása már elkezdődött a folyamatok felülvizsgálatával, egyszerűsítésével, és az informatikai háttér biztosításával.