vissza a főoldalra

 2014.12.12. 

A külső gazdasági környezet alakulása egyre kedvezőtlenebb

Megszületett a 2015. évi állami büdzsé. Az Eurostat néhány hónapja módosította az államadósság mértékét meghatározó módszertanát. A változás Szlovákia számára kedvező, emiatt a jövő évi államháztartási hiány a kormány által októberben elfogadott 1,98 százalék helyett a parlament által frissen elfogadott jövő évi állami költségvetésben immár 2,29 százalék lesz.

 Ezzel Szlovákia teljesíti Brüsszel elvárását (a hiány legyen 2,5 százalék alatti), és az államadósságnak tartósan a nemzeti össztermék 55 százaléka alatt kellene maradnia. Ennek következtében nincs szükség vészforgatókönyvre, nem lépnek hatályba az adósságstopról szóló sarkalatos törvény szankciói. Egyébként az idei kiadásokhoz képest a törvényhozás jövőre 756 millióval csökkentette az állami kiadások összegét, 16,6 milliárdos állami kiadással számol. A bevételek teljes össze a költségvetés alapján 14,2 milliárd euró lesz. A mindenkori költségvetés egyik legfontosabb kiindulási pontja a gazdasági növekedés mértéke. A parlament az idei 2,4 százalékos gazdasági növekedés után jövőre 2,6 százalékos növekedéssel számol.

Éppen itt a bökkenő. Hiszen Szlovákia legfontosabb külgazdasági partnerei fékeznek, a felvevőpiacok beszűkülnek. Legmarkánsabban talán a legfontosabb felvevő piac: Németország. A külső gazdasági környezet alakulása egyre kedvezőtlenebb. Nem beszélve a többirányú gazdasági szankciók, megszorító intézkedések kedvezőtlen hatásairól. Emiatt a költségvetés egyik legfontosabb sarokszámának tartott gazdasági növekedést tekintjük a frissen elfogadott állami költségvetés legkomolyabb bizonytalansági tényezőjének.

A pénzügyminiszter kijelentette: „Kiállok amellett, hogy a jövő évi terv megerősíti az irányt egy kiegyensúlyozott költségvetéshez és teljesítése reális". Vitába szállnék kijelentésével, hiszen a fenti kockázatok ellenére 2016-ra az államháztartási hiányt 1,43 százalékra kívánja csökkenteni, ami szinte teljesíthetetlen feladatot jelent, különösen, ha figyelembe vesszük a hiány alakulásának dinamikáját az elmúlt 2-3 évben. Ehhez jövőre jóval 2 százalék alatti hiánnyal kellene számolnia. Mi több, az euró zóna konvergencia programja alapján 2017 után az övezet minden államában el kell érni a hiány nélküli, azaz kiegyenlített államháztartást.

A körülményekre való tekintettel ambiciózus, szinte teljesíthetetlen célkitűzés a foglalkoztatás növelése 0,4 százalékkal. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a törvényhozás csupán 0,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta mérsékelten lecsökken 13 százalékra. Csak ne adminisztratív eszközökkel érjék ezt el, mint az elmúlt években tették. Bevallotta a kormány, hogy a kedvező tendenciához hozzájárul a gazdaságilag produktív lakosság számának csökkenése is, ami önmagában káros. Legalább őszinték. Jelentéktelen inflációval számol jövőre a törvényhozás, hiszen a reálbérek a termelékenységi rátával összhangban 2,1 százalékkal emelkednek majd. Roppant kedvező hír ez a polgárok számára.

A kiadási oldalt tekintve leszögezhető, hogy a szociális és munkaügyi tárca gazdálkodhat a legmagasabb költségvetéssel, 2,216 milliárd euróval. Második legmagasabb kerete a belügyminisztériumnak van, 2,079 milliárd euró összegben, sorrendben a harmadik a közlekedési tárca, 2,071 milliárdos kerettel. Az államadósság újszerű kiszámításának következtében jövőre a közigazgatásban dolgozók, ezen belül a pedagógusok bérét is növelik. A kisebbségi kultúrák támogatási kerete változatlan marad.

Ami jól látszik, az a kormány Robin Hood-szerű gazdaságpolitikája. Az egyik oldalon a legalacsonyabb keresetűek egészségügyi járulékterheit eltörli vagy csökkenti, egészen 570 eurós havi jövedelemig mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára. A vasúti személyszállítás ingyenes lett a fiatalok, egyetemisták és a nyugdíjasok számára egyaránt. Ez önmagában kedvező fejlemény lenne, ha a kormány egyre jobb gazdálkodásának eredményeképpen nyílna minderre lehetőség. Ez sajnos nem így van, hiszen a másik oldalon jelentősen megnövelték a kis- és középvállalkozók szociális járulékterheit, esetenként 40 – 50 százalékkal. A vállalkozókat nem örvendeztetik meg a leírásokat érintő intézkedések sem, hiszen az épületek leírási időszakát duplájára növelik. Jövő évtől az adott épületre vonatkozó éves leírás csökken az eddigi összeg nagyjából felére, lecsökkentve ezzel az adóalapot, ellenben megnövelve az adóterheket. A vállalkozók adóterhei ebben a választási időszakban évről évre érezhetően növekedtek, immár túlszárnyalták a csehországi és a magyarországi adóterheket is. Hol van a „tavalyi nyár", amikor az adóterhek tekintetében Szlovákia volt a követendő példa? Ma már nem itt nyitnak fióküzemet a környező országok vállalkozói, hanem fordítva, az itteni vállalkozók nyitnak fióküzemet a környező országok valamelyikében. Tartósan vagy középtávon ez komoly gondot okozhat. Intő jel kell, hogy legyen.

Mindent egybevetve, a pénzügyminiszter meglepődött, mennyire rövid vitát gerjesztett a törvényhozásban az általa beterjesztett állami költségvetési javaslat. Két nap alatt be is fejezték és sebtében megszavazták a költségvetést. Kis túlzással: nehogy kincstári optimizmusa is ilyen rövid ideig tartson.

Farkas Iván, Felvidék.ma