vissza a főoldalra

 2014.12.12. 

A kormány célja a gazdaság fehérítése

Hazánk 2013. júniusában nemcsak hogy kikerült a 2004-es csatlakozásunk óta folyó eljárás hatálya alól, de továbbra is a tagállamok azon felső harmadába tartozunk, amelyek képesek a költségvetési követelmények teljesítésére

Lassuló növekedéssel számol a kormány a 2015. évi költségvetéshez benyújtott 2013–2018. évi gazdasági kitekintésében, az idénre várt 3,2 százalékos GDP-bővülés után a növekedés az előrejelzési horizont végén, 2018-ban érheti el ismét a 3 százalékos szintet. A kormány a 2015-ös költségvetési javaslattal pedig az áfacsalások számát szeretné minimálisra csökkenteni. Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára: az Oroszországba irányuló hazai agrárexport egy része ugyanakkor nem közvetlenül, hanem más országokon, illetve más csatornákon keresztül jut el az orosz piacra.

 A jövő évi költségvetési törvényjavaslatban hol érhető tetten az a törekvés, mely a fekete-szürke gazdasági tevékenységek kifehérítését, az áfacsalások kiszűrését szolgálja?

 – Ott, hogy biztosítjuk az állam adó- és adójellegű bevételeiért felelős intézmény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) működésének a fedezetét. Emlékezzünk vissza, hogy 2011. január 1-jével vontuk egy szervezetbe az állami adóhatósági, vámhatósági, valamint egyes bűncselekmények esetében a pénzügyi nyomozói tevékenységet. Ezzel az integrációval egy olyan, több mint 22 ezer fős szervezet jött létre, amely a feladatokat ma már hatékonyabban és költségtakarékosabban képes ellátni. E szervezet zavartalan működésének fontosságát talán a számok szemléltetik a legjobban. A tavalyi évben ugyanis a NAV 10 733 milliárd forint adó- és adójellegű bevételt szedett be, és ezzel az államháztartás adójellegű bevételeinek közel 94%-át teremtette elő. Vagyis azt látjuk, hogy a NAV a jogszabályokkal összhangban, felelősségteljesen végzi munkáját, a közkiadásokhoz szükséges bevételeket megteremti. Ehhez a költségvetési terület a kiadások fedezetének biztosításával, az adózási terület pedig az adóhatóság eszköztárának bővítésével tud hozzájárulni.

 2010-től a polgári kormány egyik fő célja a gazdaság kifehérítése. Ezen a téren négy és fél év alatt milyen eredményeket értek el?

 – A rendelkezésünkre álló adatok és egy OECD tanulmány alapján az említett integráció javította a költséghatékonyságot az adó- és adójellegű bevételek kezelése tekintetében. Nemzetközi becslések alapján a rejtett gazdaság aránya is csökkenő tendenciát mutat: 2010-ben a rejtett gazdaság Magyarországon GDP-arányosan 23,3%-ot tett ki, amely érték 2013-ban a GDP 22,1%-ára mérséklődött. Ezzel az adattal hazánk az unió középmezőnyébe tartozik, a régiós rangsorban azonban kedvező helyet foglal el.

 A fiktív külföldre szállításokból következő áfacsalások mértékét is sikerült csökkenteni?

 – A NAV az elmúlt évek során a költségvetési bevételek növelése érdekében kevesebb, de hatékonyabb, célzott vizsgálatot folytatott le, ezáltal növekedést ért el a megállapítással zárult ellenőrzések arányában. Itt is kiemelnék egy-két adatot, ugyanis 2013-ban az ellenőrzéssel érintett adózók száma már meghaladta a 163 ezret, a megállapított adókülönbözet pedig meghaladta az 563 milliárd forintot. Kijelenthetjük tehát, hogy az integrációnak, az ellenőrzésre történő kiválasztás hatékonyságának, az ellenőrzési módszertan korszerűsítésének és a törvényi eszköztár szélesedésének köszönhetően a NAV eredményessége javult.

 Az online pénztárgépek bevezetését sikerként lehet elkönyvelni? Hiszen a baloldali ellenzék ebben az ügyben másról sem beszél, mint pénztárgép-mutyiról.

 – A mi számaink egyértelműen az intézkedés sikerességét, az online pénztárgépek bevezetésének pozitív hatását igazolják. Ugyanis az elmúlt időszakban kiugró növekedést jegyeztek fel a kiskereskedelem azon szegmenseiben, ahol az adóhatóság évtizedes tapasztalata szerint jelentős mértékű volt a feketézés. E területek szereplői – például az élelmiszer- és a ruhaboltosok, vagy a használt cikkekkel kereskedők – 33 milliárddal több áfát fizettek be az idei év első felében, mint tették azt 2013 első felében. Ez 26 százalékos bevételnövekedést jelent. Természetesen az áfacsalás elleni küzdelem itt nem állhat meg. A következő időszakban is keresni fogjuk azokat a módszereket, amelyeket felhasználhatunk a feketegazdaság elleni küzdelem során.

 Az államháztartási hiány és az államadósság tekintetében milyen sikereket ért el az ország, s mindez minek köszönhető?

 – Az Orbán-kormány 2010-ben úgy vette át a költségvetést, hogy intézkedések nélkül 7% körül alakult volna a költségvetés hiánya. A tűzoltó jellegű beavatkozás eredményeként 4% közelébe csökkent a hiány. A kormány 2011-től kezdve pedig minden évben 3% alatt tartotta az érvényes elszámolási szabályoknak megfelelő hiányt. 2012-ben az uniós módszertan szerinti deficit 2,3% lett, ami 0,2 százalékponttal volt jobb az eredeti előirányzatnál. 2013-ban a hiány újra jobban (pontosabban 0,3 százalékponttal alacsonyabb szinten) teljesült a tervezettnél, 2,4%-ot tett ki. Mindezt a kedvezőtlen külgazdasági körülmények ellenére értük el a családok döntő többsége támogatásának megtartásával. A kormány továbbra is egyik fő céljának tekinti a hiány 3% alatt tartását és az államadósság csökkentését. Magyarország 2014-ben is az Európai Unió Stabilitási és Növekedési Egyezménye által meghatározott 3%-os küszöbszint alatt kívánja tartani az államháztartás hiányát, 2015-re pedig 2,4%-os mutatót tűztünk ki célul. Ez egyértelműen sikernek könyvelhető el, hiszen jelenleg a tagországok közel fele ellen túlzottdeficit-eljárás folyik a költségvetési követelmények megsértése miatt. Hazánk viszont 2013 júniusában nemcsak hogy kikerült a 2004-es csatlakozásunk óta folyó eljárás hatálya alól, de továbbra is a tagállamok azon felső harmadába tartozunk, amelyek képesek a költségvetési követelmények teljesítésére. Magyarország teljesítménye akkor ítélhető meg még pontosabban, ha a költségvetési egyenlegmutatót megtisztítjuk a 2006 és 2010 közt regnáló kormányok eladósító politikája miatti magas kamatfizetések terhétől. Az így adódó úgynevezett elsődleges egyenlegmutatót tekintve Magyarország a legjobb négy teljesítményt felmutató ország közé tartozik Az adósság tekintetében Magyarország, az Unióban szinte egyedülálló módon, már három éve folyamatosan csökkenti az adósságot, amely szintén sikerként könyvelhető el. Az Alaptörvényben és a gazdasági stabilitásáról szóló törvényben meghatározott adósságcsökkenés – a jelenlegi adatok alapján – egyértelműen teljesíthető idén is.

 Államtitkár úr részt vett a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáján. Miért lenne „ördögtől való dolog” – ahogy arra az ellenzéki reagálásokból következtethetünk – a költségvetési törvény módosítása?

 – Az év előrehaladtával a kormány egyre biztosabban látja a költségvetési tervek teljesíthetőségét, így azt is, hogy hol van esetleg szükség módosításokra, vagy lehetőség többletek biztosítására. A korábbi években rendszeresen kritizálták a kormányt a költségvetés módosítása miatt. Korábban is elmondtuk, hogy ezen módosítások többsége pusztán technikai, jogi jellegű volt. Másrészt a gazdasági válság idején éppen az lett volna a probléma, ha a kormány nem reagál rugalmasan a kiszámíthatatlanul változó környezetre, a nemzetközi gazdaság turbulenciáira. Ebben az évben viszont már azért van lehetőség a költségvetés módosítására, mivel a gazdasági növekedés vártnál kedvezőbb alakulása lehetőséget teremt néhány terület többlettámogatására. Ezek a lépések nem veszélyeztetik az uniós módszertan szerinti hiánycél tartását, és az államadósság csökkentését.

 Az október 30-án beterjesztett költségvetési törvényben a Nemzetgazdasági Minisztérium 2015-re 2,5 százalékos, 2016-ra 2,1, 2017-re 2,8 és 2018-ra 3,0 százalékos GDP-növekedést prognosztizál. Ezt többen enyhén optimistának nevezik. Mi erről a véleménye?

 – A kormány makrogazdasági előrejelzését a piacok, az elemzők kedvezően fogadták, és hitelesnek ítélték meg. Az NGM prognózisa ugyanis összhangban áll a piaci szereplők mellett a nemzetközi intézmények előrejelzéseivel is. Az Európai Bizottság legfrissebb prognózisa szerint például 2014 és 2016 között rendre 3,2%, 2,5%, és 2%-os növekedés várható Magyarországon. Ez megegyezik a kormány makrogazdasági pályájával. Ez azt is jelenti, hogy a Bizottság elismeri, hogy a kormány növekedési előrejelzése megbízható és hiteles. De a bizottság mellett például az IMF is felfelé módosította nemrég Magyarországra vonatkozó GDP prognózisát. A kormány előrejelzése a beérkező tényadatokat folyamatosan figyelembe vevő modellszámításokon alapul, ami erősíti a hitelességet. Ha megnézzük a szakértői, piaci vagy intézményi becsléseket, a kormány prognózisa összességében az előrejelzési intervallum közepére esik, azaz nem tekinthető sem túl optimistának, sem túlzottan pesszimistának.

 A háztartások fogyasztása a következő négy évben mérsékelt ütemben, de várhatóan folyamatosan növekszik majd: a 2015-re prognosztizált 2,1 százalék után 2016-ban 2,4, 2017-ben 2,2, 2018-ban ugyancsak 2,2 százalékos növekedés várható. Ezeket a számokat a foglalkoztatás bővülésével magyarázzák?

 – A háztartások fogyasztását több tényező alakítja. Az elmúlt években, a válság óta a háztartások fogyasztói-megtakarítói magatartása jelentősen megváltozott a válság előttihez képest: a fogyasztást ugyanis erőteljes mértékben uralják az óvatossági megfontolások, ami egyúttal a megtakarítások növekedését is eredményezte. Ez az óvatossági motívum a következő években várakozásunk szerint fokozatosan enyhülni fog, amit részben a kedvező munkaerő-piaci folyamatok, részben az eladósodottság terhének csökkenése támogat. A fogyasztást továbbá számos kormányzati intézkedés is segíti: ebben nagy szerepet játszik a közszféra különböző területein megvalósuló illetményemelés is, másrészt pedig az alacsony inflációs környezet. Továbbá, a kormányzat további intézkedései (például a családi adókedvezmények kiterjesztése a járulékokra, a rugalmas gyed bevezetése az idei évben) szintén a reáljövedelmek bővülésének irányába hatnak. A bérek mellett a foglalkoztatás folyamatosan növekszik, a munkanélküliségi ráta pedig a többi EU-s ország viszonylatában is rendkívül kedvezőnek tekinthető 8% alatti mértékével. Hosszabb távon a lakossági fogyasztás erőteljesebb bővülése várható, amit a tovább emelkedő reáljövedelmek, a rekordmértékű foglalkoztatás, illetve a kormányzat további intézkedései (kétgyerekes családi adókedvezmény megemelése, első házasok adókedvezménye) egyaránt támogatnak. Az Országgyűlés által elfogadott, a Kúria által meghozott lakossági hiteleket érintő jogegységi határozat hatása 2015-től szintén segítheti a fogyasztás növekedését a törlesztőrészletek várható csökkenése révén ugyanis növekszik a háztartások rendelkezésre álló jövedelme.

 Végezetül: hogyan látja, az orosz–ukrán-konfliktus milyen hatással bír a magyar gazdaságra, és befolyásolhatja-e a jövő évi költségvetési tervben leírt számokat?

 – A 2015. évi költségvetés alapját képező makrogazdasági pálya figyelembe vette és számol a 2014. augusztus 7-én életbe lépett orosz embargó nemzetgazdasági hatásaival. A Nemzetgazdasági Minisztérium modellszimulációja szerint a közvetett és a közvetlen hatások következtében a GDP volumene 2014-ben 0,13 százalékponttal, míg 2015-ben 0,24 százalékponttal lehet alacsonyabb. Ezeket a kockázatokat az NGM az alappályájában mérlegelte és a hatásokat beépítette előrejelzésébe. Magyarország áruexportja 2013-ban 82 milliárd euró volt, amelynek 3%-a, áramlott Oroszországba. Ezen belül az embargóval érintett termékek az Oroszországba irányuló hazai áruexport körülbelül 6%-át teszik ki. Ez a volumen a teljes magyar export csupán 0,2%-át teszi ki, következésképp az embargó közvetlen makrogazdasági hatása nem számottevő mértékű. Ez a közvetlen hatása. Közvetett hatása: az Oroszországba irányuló hazai agrárexport egy része ugyanakkor nem közvetlenül, hanem más országokon (tranzitországokon), illetve más csatornákon (pl. a hazai agrártermékek egy harmadik országban kerül feldolgozásra) keresztül jut el az orosz piacra. Az NGM konzervatív módon a közvetlen hatásokon túlmenően a közvetett hatásokat is teljes mértékben beépítette a makropályába, azaz azt feltételeztük, hogy az érintett termékek teljes mértékben kiesnek a piacról, és nem számoltunk egyéb, alternatív értékesítési csatornák megjelenésével. Az NGM ezenkívül az orosz–ukrán válság esetleges eszkalálódásának gazdasági hatásait is folyamatosan mérlegeli több negatív szcenárió felállításával, a hatások számszerűsítésével és modellezésével. Szükség esetén – amennyiben az embargót kiterjesztik további termékekre, szolgáltatásokra – figyelembe vesszük annak hatását a magyar gazdaságra a makrogazdasági előrejelzés felülvizsgálatánál.

Medveczky Attila