|
 2014.12.29.
A
mezőgazdaság előtt álló egyik legnagyobb kihívás az agrártársadalom
elöregedése
Miközben jelentős a munkanélküliség a fiatalok körében, főleg
a vidéki térségekben
November 28-án
rendezte Palermóban az olasz EU-elnökség a második
Euro-Mediterrán Mezőgazdasági Konferenciát. Az elsőt 11 évvel
ezelőtt, Velencében tartotta az akkori olasz EU-elnökség. A
mezőgazdasági kutatás-fejlesztési együttműködést és a
fiatal generáció mezőgazdasági szerepvállalását fókuszba
állító konferencián 27 ország delegációja vett részt, az
Európai Unióból és a mediterrán térség országaiból. Hazánkat
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár képviselte.
A palermói konferencia egyik témája a fiatal generáció
mezőgazdasági szerepvállalása volt. Ennek az lehet az oka,
hogy demográfiai szempontból az Európai Unió agrárágazata átalakulóban
van, s a gazdálkodók száma csökken, miközben a rendelkezésre
álló földterületek nagysága változatlan?
– Igen hangsúlyos és nagyon is aktuális témát
ragadott ki a palermói konferencia. Az EU, illetve a nyugat-európai
országok felismerték a mezőgazdaságban a generációváltás
jelentőségét, a vidékről történő elvándorlás, az ágazatban
elhelyezkedő fiatalok hiányának problémáját, ugyanakkor a
fiatalok és az innováció közötti kapcsolat fontosságát is.
Éppen az agrárágazatban jellemző átalakulás miatt van szükség
újításokra, új ötletekre a termelés hatékonyságát ösztönző
elemekre, módszerekre. Ezt a lendületet pedig úgy gondolom, elsősorban
a fiatalok tudják életben tartani.
Kijelenthető, hogy szinte az összes tagállamban
problémát jelent az agrártársadalom elöregedése?
– Az Európai Unió egyik „megatrendjének”, és talán
a mezőgazdaság legnagyobb szociális kihívásának tekinthető
az agrártársadalom elöregedése. A mindenki számára elérhető
hivatalos adatok szerint a mezőgazdasági termelő egységeknek
csupán a 6,1%-át teszik ki a 35 év alatti gazdálkodók, míg
az 55 év felettiek aránya meghaladja az 56%-ot. Ezzel szemben
pedig az EU-ban a fiatalok körében a munkanélküliség átlagosan
eléri a 22%-ot. Az elöregedés jellemzően jobban érinti a
nyugat-európai államokat és némileg kevésbé a 2004. után
csatlakozó kelet-közép-európai térséget.
Mit tudnak tenni annak érdekében az EU döntéshozó
szervei, hogy minél több fiatal gazdálkodjon?
– A Közös Agrárpolitika legutóbbi reformja során ez a
kérdés megfelelő hangsúlyt kapott. Az unió által finanszírozott
közvetlen területalapú támogatások közé – ez a KAP ún.
I. pillére – beemelték a fiatal gazdák támogatását, míg a
II. pillért jelentő és EU és nemzeti forrásból társfinanszírozott
vidékfejlesztés esetében megadták a lehetőséget a fiatal
gazdák komplex támogatására. Magyarország mindkét pillér
esetében kiemelten támogatja a fiatal gazdákat, sőt a területalapú
támogatások esetében nem utolsó sorban Magyarországnak köszönhetően
a fiatal gazdák az első
90 hektár
mezőgazdasági területük után kapnak többlettámogatást.
Fontos hangsúlyozni,
hogy az anyagi támogatáson túl elengedhetetlen a fiatal gazdák
szakmai megbecsülése.
Készült-e arról valamilyen tanulmány, hogy Európában
az ifjak miért idegenkednek a földműveléstől, az állattartástól?
– Nem tudok ilyen tanulmányról, de ha mélyebben
belegondolunk gyorsan fel lehet sorolni néhány indokot. A mezőgazdaság
egy sokszor lemondásokkal teli és a külső környezetnek erősen
kiszolgáltatott szakma, melynek jövedelemtermelő képessége
sok esetben eseti. Alapvetően, aki nem mezőgazdasági családban
nevelkedik nehezen szerzi meg magának azokat az erőforrásokat
melyek szükségesek a termelés megkezdéséhez, nagy beruházásigénnyel
jár a gépek eszközök megvásárlása, adott esetben épületek
felhúzása. Az anyagi nehézségeken túl korlátozott a termőföldhöz
való hozzájutás is.
Az nem jelent-e problémát, hogy a város, különösen
a közeli, fejlett iparral rendelkező város, elszívja a vidéki
munkaerőt, és megkezdődik a munkaképes vidéki lakosság elvándorlása?
– A konferencia résztvevői közül többen – ideértve
nem EU-tagállamokat is – említették az urbanizáció, a belső
migráció hatásait, melyek negatívan befolyásolják a vidéki
lakosság helyben tartását és a fiatalok mezőgazdasági
szerepvállalását. Az iparban alkalmazottként elhelyezkedni
nyilván sokkal egyszerűbb és kényelmesebb, mint a mezőgazdaságban
nap mint nap alapanyagot és élelmiszert előállítani. Ez a
jelenség alapvetően a fejlett és a kevésbé fejlett államok
esetében is létező probléma, csak néhány számot kiemelve a
legutóbbi népszámlálási adatok alapján: Magyarország népességének
már csak a 30,5%-a, míg az EU-28 esetében a lakosság 23%-a él
vidéki térségekben. A városiasodás az EU-ban éves szinten átlagosan
5,2%-kal emelkedik.
Hazánkban körülbelül hány százalékra tehető a
fiatal gazdálkodók aránya?
– Magyarországon 7,6%-ra tehető a fiatal – 35 év
alatti – gazdálkodók aránya, míg az 55. évüket betöltött
gazdák aránya megközelíti az 55%-ot és az arány folyamatosan
romlik. Erről az Agrya és a KSH gondozásában készült egy részletes
tanulmány.
Az nem jelent-e gondot, hogy a magyar mezőgazdaság
kiszolgáltatott a külső folyamatoknak, így a globalizáció
hatásának is, és néha értékesítési nehézséggel küzd?
– Tegyünk tisztába néhány dolgot. Igen a globalizáció
természetesen jelenleg is zajlik, melynek vannak hatásai a
magyar mezőgazdaságra, gondoljunk itt az EU–USA
szabadkereskedelmi megállapodás megkötésének lehetőségére.
De azt nem lehet kijelenteni, hogy a magyar mezőgazdaság értékesítési
nehézségekkel küzd, aki versenyképes áron, hatékony technológia
mellett minőségi alapanyagot vagy terméket állít elő, az el
tudja adni azt akár a hazai, akár a nemzetközi piacokon. Az agrárexport
évek óta rekordot dönt, mely a 2013-as évben meghaladta a 8,1
Mrd eurót. Az idei évben a tavalyi exportérték becsülhető,
éppen ezért egyre kevésbé érzem az értékesítési nehézségeket.
Az EU Közös Agrárpolitika keretében, valamint nemzeti
hatáskörben 2010-től milyen fontosabb intézkedéseket tett a
kormány a magyarországi fiatal gazdák támogatása érdekében?
– Ahogy már a
korábbiakban említettem Magyarország a Közös Agrárpolitika
mindkét pillére keretében támogatja a fiatal gazdálkodókat.
Az I. pillérben a fiatal termelők jelentős támogatásban részesülnek
2015–2020 közötti időszakban, az első 90 hektárig és a működésük
első 5 évében igénybe vehető 25%-os közvetlen kifizetési többlet
által. Magyarország továbbá él az EMVA által felkínált ún.
speciális fiatal gazdálkodók számára kidolgozott
programcsomag, illetve alprogram bevezetésével. A vidékfejlesztési
alapból a megelőző költségvetési időszakhoz képest komplex
intézkedéscsomagon keresztül biztosítjuk a fiatal gazdák
helyben maradását, a mezőgazdasági termelés indulásának
finanszírozását, a képzést és a tájékoztatást. Ennek
keretében a megfelelő tudásátadás és tájékozódás biztosítása
érdekében bevezetjük a fiatal gazdálkodók előképzését,
lehetővé tesszük a mentorálás lehetőségét, dedikált beruházási
intézkedéseket nyitunk meg számukra, továbbá ösztönözzük
innovációs hajlandóságukat. Ezen túlmenően kedvezményes
hitelprogramokat működtetünk a fejlesztés és a termelés
finanszírozása érdekében, továbbá a vidékfejlesztési alapból
hitelalapot képezünk, hogy a nem hitelképes fiatal gazdálkodók
finanszírozását biztosítsuk. A speciális fiatal gazda
konstrukciókon túl a fiatal korosztály természetesen az ágazat
egésze számára a rendkívül széles spektrumon rendelkezésre
álló támogatásokat is igényelhetik.
Az ilyen intézkedések meghozatala előtt kikérték a
fiatal gazdákat tömörítő szervezetek vezetőinek véleményét
is?
– Hogyne, mindkét pillér tervezése során szorosan együttműködtünk
a Fiatal Gazdálkodók Magyarországi Szövetségével, az Agryával.
A 2014–2020-as fejlesztési ciklusban mekkora összeget
kívánnak fordítani a fiatal gazdák támogatására, illetve az
FM kezelésében lévő szakközépiskolákra, ahol a jövő gazdálkodóit
képzik?
– A KAP első pillérén belül éves szinten hozzávetőlegesen
2,5 Mrd Ft jut a fiatal gazdák számára, míg a Vidékfejlesztési
Programban a 2015–2020 közötti időszakra a fiatal gazdák számára
74 Mrd forintot allokáltak, ezen belül az induló támogatásra
tervezett összeg 36,3 Mrd Ft-ot tesz ki. Természetesen, ahogy
korábban is említettem, az új ciklusban ezeken a jogcímeken kívül
az általánosan igényelhető támogatásokból is több tízmilliárd
forint lehívására számítunk ebben a körben.
Ön a konferencián lényegesnek tartotta a Barcelonai
Folyamat keretében létrejött Euro-Mediterrán Kutatási Együttműködési
Monitoring Bizottság tevékenységének erősítését. Mi ennek
a bizottságnak a feladata, és hogyan lehet azt megerősíteni?
– A bizottság 1995-ben jött létre azzal a céllal, hogy
monitorozza és elősegítse a kutatás-fejlesztési, technológiai
fejlesztési együttműködést az EU és az EU-n kívüli
mediterrán államok között. Magyarország elsősorban katalizátor
szerepkörében, tudománydiplomáciai tevékenysége útján járulhat
hozzá a K+F együttműködés erősítéséhez, hasonlóan a
2011-ben Szegeden rendezett MoCo ülés lebonyolításához.
Mit tartalmaz a konferencia zárónyilatkozata, s államtitkár
úr szerint a benne foglaltak teljesítéséhez mennyi idő szükséges?
– A nyilatkozat sürgeti az egyes országokat, hogy
tekintsék a mezőgazdaságot, a fenntartható vidékfejlesztést,
a mezőgazdasági innovációt fejlesztési stratégiáik alappilléreinek,
az agrár- és élelmiszeripari szektorban is tegyenek kezdeményezéseket
munkahelyek létrehozásának megerősítésére és a tudományos
kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására, erősítsék meg
a tudástranszfer céljait szolgáló hálózatokat. A nyilatkozat
az EU és más nemzetközi szervezetek számára is ajánlásokat
fogalmaz meg ezen a téren. A nyilatkozat a számok helyett inkább
az eredményeket középtávon elősegítő folyamatokra tesz
javaslatokat, az azokban megfogalmazott elvárások teljesülése
azonban jól illeszkedik a 2015-től kitűzött fejlesztési célokhoz
is.
Medveczky Attila
|
