vissza a főoldalra

 2014.12.29. 

A kormány intézkedéseinek célja az örökbefogadási folyamat ösztönzése

A pedagóguséletpálya-modell bevezetésével az óvodapedagógusi hivatás is népszerűbbé válik

Vannak gyerekek, akiknek nem adatott meg, hogy családba szülessenek, nekik kell megadni az élményt, hogy családban nőhessenek fel – ez a kormány célja. Fűrész Tünde család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár: bevezettük az örökbefogadói gyes intézményét, amely alapján azok, akik három éven felüli gyermeket fogadnak örökbe, fél évig otthon maradhatnak a gyermekkel.

 Évente országosan mennyi gyereket fogadnak örökbe, s ez milyen arányban van a regisztrált örökbefogadásra várók számával?

 – Évente hozzávetőlegesen 1100 olyan párt, illetve magánszemélyt nyilvánítanak örökbefogadásra alkalmasnak, aki valóban szeretne gyermeket örökbe fogadni. Ehhez képest egy adott évben körülbelül 800 esetben történik meg az örökbefogadás, ami működhet nyílt, illetve titkos módon is. A két típust annak alapján lehet elkülöníteni, hogy a szülő ismeri-e az örökbefogadó szülőket, és így járult hozzá gyermeke örökbefogadásához, vagy anélkül járul hozzá az örökbefogadásához – azaz mond le a gyermekről –, hogy az örökbefogadó szülőket ismerné. Az előbbi esetben nyílt, az utóbbi esetben titkos örökbefogadásról beszélünk. Viszont az örökbefogadást követően a két típus semmilyen vonatkozásban nem különbözik egymástól.

 Mi lehet ennek az oka? Elképzelhető, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba kerülők jelentős része egészségi vagy mentális problémákkal küzd?

 – Közel 400-450 gyermek a szakellátásból kerül az örökbefogadó szülőkhöz. S a szakellátásba kerülők 65%-a 10 év feletti, s majdnem egyharmadunk egészségügyi vagy mentális problémákkal küzd. Az új családba kerülő gyerekek több mint fele három év alatti, így csak 8 százalékot tesz ki azok száma, akiket a jelentkező családok azonnal örökbe fogadnának.

 Felmérések szerint egyre több meddő pár van Magyarországon, akik nem tudnak gyermeket vállalni. Főleg ezek a párok szeretnének örökbe fogadni gyermeket, vagy olyan szülők is, akiknek már van vér szerinti csemetéjük?

 – Magyarországon minden ötödik pár meddőségi problémákkal küzd, és elsősorban ők élnek, élnének az örökbefogadás lehetőségével. Természetesen vannak olyanok is, akik már közös gyermekük mellé fogadnak gyermeket örökbe.

 Magyarországon ráadásul az átlagosnál is nagyobb a probléma, ugyanis míg a WHO szerint a világon ma a párok 15 százalékát, vagyis minden hatodik párt érinti a meddőség, nálunk ez 19 százalék. Olyat is lehet olvasni az interneten, hogy direkte olyan anyagokat tesznek különböző élelmiszerekbe, italokba, ami meddőséget okoz.

 – Amit említett, az véleményem szerint olyan városi legenda, amit nem érdemes figyelembe venni. Más körülmények között élünk, mint néhány évtizeddel ezelőtt, és azt is tudni kell: egyre inkább kitolódik a gyermekvállalási kor, és 35 év felett sokkal nagyobb az esélye a meddőségi problémák jelentkezésének, mint fiatalabb korban. Ma a nők átlagosan 30 évesek, mikor első gyermekük megszületik, s a férfiaknál ez a kor 34 év. Így egyre többen szülnek 35 év fölött, és egyre többen szeretnének akkor gyereket, de a meddőségi okok miatt ez a terv sajnos nem mindig valósul meg.

 Amennyiben konfliktusok lépnének föl a vér szerinti és az örökbe fogadott gyermek között, akkor a szülők mely intézményekhez fordulhatnak segítségért?

 – 2014. március 15-én bevezettük az örökbefogadás utánkövetését, ami azt jelenti, hogy az örökbefogadott gyermek sorsát, a családban való életét az örökbefogadást követően 5 évig a gyermekvédelmi szakszolgálat, illetve erre a célra engedéllyel rendelkező közhasznú szervezetek figyelemmel kísérik. Ez tehát egy nagyon jó megoldás arra, hogyha esetleg az örökbefogadást követően bármilyen probléma felvetődik, akkor azt szakértői segítséggel kezelhessék.

 Az örökbefogadás menete korábban eléggé bürokratikus volt. Számtalan dokumentumot kellett benyújtani, és eléggé hosszú volt a procedúra. A kormány egyszerűsítette az örökbefogadással összefüggő szabályokat?

 – Számos olyan intézkedés, törvénymódosítás történt, amely által egyszerűsödött az örökbefogadási szabályrendszer. Hiszen mindenképpen az a célunk, hogy jóval bürokráciamentesebbé váljon az örökbefogadás. Így például a gyermek örökbefogadóvá nyilvánításának szabályai jelentősen megváltoztak, egyértelműbbé váltak. Az újszülött gyermek érdekeire tekintettel 2014. január 1-jével 8 napra csökkent az örökbefogadó családhoz történő kihelyezés eljárási határideje. Sokat javult az örökbefogadásban közreműködő szervek együttműködése is. Bevezettük az örökbefogadói gyes intézményét, amely alapján azok, akik három éven felüli gyermeket fogadnak örökbe, fél évig otthon maradhatnak a gyermekkel.

 Az egyszerűsítések eredményeként mennyivel nőtt az örökbefogadás aránya?

 – Az örökbefogadások száma évente 700-800 között mozog. A gyermek szempontjából nem kell várni az örökbefogadásra, hiszen a naprakész nyilvántartásból a lehető legrövidebb időn belül, a gyermek érdekét szem előtt tartva kerül sor az örökbefogadásra. Fontos, hogy ma már például azt a nőt, aki el akarja titkolni várandóságát, segíti az az intézkedés, amely szerint lehetővé vált, hogy például nem a bejelentett lakcímére küldik el a gyermekkel, illetve a várandósággal kapcsolatos hatósági papírokat.

 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tudtommal még tavaly 25 millió forintot biztosított egyedi támogatásként az Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért Alapítványnak az örökbefogadás lehetőségének népszerűsítésére. Sikerült-e „nyitottabbá” tenni a szülőket? Hiszen szemléletváltásra is szükség van.

 – A szemléletformálás valóban fontos feladat, nyitottabbá kell tenni a szülőket, hiszen minden gyermek érték, és ezért is kell népszerűsíteni az örökbefogadás intézményét. Az ÁGOTA Alapítvány 2013-ban minden megyében megtartott országos rendezvénysorozata is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy minél több gyermek esetében megvalósuljon az örökbefogadás vagy a nevelőszülői családba kerülés.

Egyszerűsödött a külföldön történt örökbefogadás hazai elismerése is?

 – Igen, a külföldön történt örökbefogadás elismerése egyszerűsödött. Szeretnénk abban is segíteni, hogy amennyiben Magyarországon nem sikerül az örökbefogadás, akkor külföldre kerülhessenek a gyermekek. 2013-ban 111 nemzetközi örökbefogadást regisztráltunk.

 Miért lényeges, hogy az örökbefogadott felkeresse vér szerinti testvérét anélkül, hogy ahhoz a vér szerinti szülők hozzájárulását kérné?

 – A gyermeki jogokról szóló egyezmény is rögzíti azt az alapelvet, miszerint minden gyermeknek alapvetően a saját, vér szerinti családjában van a legjobb helye, s joga van ahhoz, hogy megismerje a származását. S ezt az alapelvet biztosítani kell minden gyermek számára.

 Másik témánk szintén a gyermekekhez kapcsolódik. A kormány 2015. őszétől az óvodalátogatáshoz köti a családi pótlék folyósítását. Ezt egyes médiumok a hazai romatársadalom elleni „merényletként” tüntetik fel. Mi erről a véleménye?

 – Engedjen meg egy kis helyesbítést: 2015. szeptemberétől kötelezővé tesszük azt, hogy 3 éves kortól a gyermekek óvodába járjanak. Ehhez kapcsolódóan fogjuk bevezetni a családi pótlék folyósításának óvodáztatáshoz kötését. Ennek a szabálynak a részletes kidolgozása még folyamatban van, a jogszabály megszületését követően tájékoztatni fogjuk a szülőket, az érintetteket a részletekről. Azt is tudjuk, hogy a szeptemberi időszakban történnek a beszoktatások, ezért a családi pótlékkal kapcsolatos szabály bevezetését csak nagy körültekintéssel és elegendő felkészülési idő biztosításával lehet megvalósítani.

 Józsefvárosban élek, és azt tapasztalom, hogy vannak szép számmal szülők, akik minden követ megmozgatnak annak érdekében, hogy ne olyan óvodába írassák be gyermeküket, ahol a mélyszegénységben élők csemetéi nagy számban előfordulnak, félnek a rossz példa átvételétől, s inkább a főváros másik részében lévő, számukra jó hírű óvodát választják. Nem kell-e ezért az elkülönüléstől tartani?

 – Bízom benne, hogy nem, hiszen a törvény azt mondja ki, hogy alapvetően minden gyermeket a lakóhelyének megfelelő körzetes óvodába kell beíratni. Azt gondolom, hogy ez a főszabály nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy ne forduljon ilyesmi elő tömegesen.

 Gondolom, az is lényeges kormányzati szempont, hogy sok családnak jelent segítséget, ha a gyerek már hároméves korától részt vesz a köznevelési rendszerben, és naponta háromszor ételt kap.

 – Valóban, az, hogy naponta háromszor kap ételt egy gyermek, nagy segítséget jelent a családok számára is. Ezenkívül fontos, hogy az étkező gyermekek, tanulók több mint 50%-a részesül valamilyen kedvezményben, vagy kap ingyenes étkeztetést.

 Milyen esetben kaphatnak a szülők felmentést a kötelező óvodalátogatás alól?

 – Amikor a szülő írásban kéri a felmentést, s a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva a védőnő és az óvodavezető támogatja azt, hogy a kisgyermek 3 és 5 éves kora közt otthon legyen, mert a gyermek családi körülményei és a család helyzete ezt biztosítani képes. Tehát a szülő kérelmére, az óvodavezető és a védőnő javaslatára végeredményben a jegyző adhatja meg a felmentést.

 Ahhoz, hogy három éves kortól kötelező óvodába járatni a gyerekeket, férőhelyeket kell bővíteni, és több pedagógusra is szükség van. Mert azt veszem észre, hogy azok közül, akik megkapják az óvodapedagógusi oklevelet, nem mind szeretnének elhelyezkedni a szakmában.

 – A pedagóguséletpálya-modell bevezetésével, bízunk benne, hogy az óvodapedagógusi hivatás is egyre népszerűbbé válik a végzettek körében. A férőhelyekkel kapcsolatban kijelenthető: 2015. szeptember 1-jén 360 ezer körül lesz az óvodás korú kisgyermekek száma. Különböző uniós, és hazai forrásoknak köszönhetően folyamatosan nő a férőhelyek száma, a 2015–16-os nevelési évben kb. 380 ezer férőhely áll majd rendelkezésre. 2015 első felében még hozzávetőlegesen 4000 új óvodai férőhelyet hozunk létre. Ebből háromezret uniós, kb. ezret hazai forrásból finanszírozunk annak érdekében, hogy a területi egyenlőtlenségeket megszüntethessük.

Medveczky Attila