vissza a főoldalra

 

 

 2014.02.07. 

Nem mondtak le a kapuvári hús megmentéséről

A kapuvári húsipari cégeket együttesen kívánjuk eladni a munkahelyek megőrzése érdekében

A Kapuvári Hús Zrt.-t és a Kapuvári Bacon Kft.-ét már negyedszer próbálják meg értékesíteni. Az ajánlatokat február 19-éig kell benyújtani. Megfelelő ajánlat hiányában pedig új pályázatot írhatnak ki. Dr. Kovács Csaba, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: a gyárat egy esetleges vevő számára működőképes, illetve termelésképes állapotban akarjuk eladni.

 Bevezetésként legyen szíves bemutatni a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. fő feladatait.

  A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. teljes magyar állami tulajdonban áll, s a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. Kft-nket 2012. november 15-én alapította meg a magyar állam, a csődtörvény alapján, kifejezetten a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csőd-és felszámolási eljárására – és azév december 3-án történt meg a cég bejegyzése. A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezeteket a csődtörvény sorolja föl, amelyek foglalkoztatási, politikai, gazdaságpolitikai, vagy különleges közérdekű okból az állam számára fontosak. A törvény erejénél fogva csak a mi szervezetünk végezheti el ezen szervezetek felszámolását folyamatos és szigorú állami ellenőrzés alatt. Nem működünk hatalmas személyi állománnyal; belső apparátusunk létszáma 10-12 fő és a felszámolókkal dolgozunk együtt. Így jelenleg hozzávetőlegesen 20 fő dolgozik a szervezetünkben.

 Miért került csődhelyzetbe a Kapuvári Hús Zrt. és a Kapuvári Bacon Kft?

–A csődhelyzet a húsipar általános válságából adódott. A drága alapanyag és a viszonylag drága termelés miatt nem tudta fizetni hitelezőit és beszállítóit a Kapuvári Hús, és így ugyanolyan helyzetbe került, mint a Gyulai, vagy a Pápai Húsipari Zrt. Az utóbbi kettőt már sikerült megmenteni. Gyulán az önkormányzat vásárolta meg a céget, míg Pápa esetében sikeres csődegyességet kötöttek. Mind a Kapuvári Hús Zrt. és a Kapuvári Bacon Kft. képtelen volt jövedelmezően folytatni tevékenységét, ezért kerültek felszámolási eljárás alá.

 A Kapuvári Hús Zrt-t és a Kapuvári Bacon Kft-ét már negyedszer próbálják meg értékesíteni. Ez azt jelenti, hogy nincs megfelelő érdeklődő a feldolgozóvállalat iránt, vagy nem érkezett be még konkrét pályázat?

  Érdeklődők voltak; nem csak magyar, hanem külföldi üzletemberek is megtekintették a vállalatot. Viszont konkrét pályázat nem érkezett be. Szeretnénk elkerülni a „feldarabolást”, ezért az egybeni meghirdetésnek a célja, ami egybevág az általános politikával is, a munkahelyek megőrzése, valamint hogy megmaradjon a sertésfeldolgozás Magyarországon. Tudjuk, hogy a két cég együttes eladása megnehezíti az értékesítést, mert így az ár magasabb. De a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft ,amint más felszámolás esetében is, arra törekszik, hogy a gyárat egy esetleges vevő számára működőképes, illetve termelésképes állapotban adja el. Ezeket a feltételeket biztosítjuk azzal, hogy inkább többször hirdetjük meg a kapuvári húsipari cégeket, de azokat együttesen kívánjuk eladni.

 Mit gondol, miért félnek a befektetők attól, hogy pályázatot nyújtsanak be a két cég iránt?

 –Ezt a befektetőktől kéne megkérdeznie. Minden bizonnyal az ár is szerepet játszhatott abban, hogy eddig nem érkeztek be pályázatok. Az első –második-harmadik körben a pályázat a Bacon gépeire 452 millió forint +áfa, míg a Kapuvári Hús épületeire és egyéb technológiára pedig 1 milliárd 611 millió forint +áfa árra volt kiírva. A hitelező pénzintézettel – hiszen szükséges az ő hozzájárulása – sikerült megegyeznünk abban, hogy csökkentsük az árakat, így az utolsó hirdetés igaz a Baconnél nem változott, viszont a Kapuvári Hús vagyonával kapcsolatban 774 millió forint+áfára csökkent. Így bízunk benne, hogy ezen az áron sikerül a két létesítményt érétkesíteni.

 Amennyiben február 19-éig nem érkezik be egyetlen pályázat sem, vagy egyáltalán nincs ajánlattevő, mi történik?

 –Akkor újból meg szeretnénk hirdetni a pályázatot, újratárgyalva a hitelező bankkal az eladási árat. Továbbra is az a célunk, hogy egyben és működképesen adjuk el a két céget, eleget téve a kormány programjában foglaltakkal.

 Lehet alkuba is bocsátkozni önökkel, tehát, ha valaki, azt mondja, hogy 10-15%-kal olcsóbban megvenném a cégeket, akkor elgondolkoznának az ajánlaton?

 –Természetesen, ám nekünk a stratégiai érdekeken kívül, mint felszámoló szervezetnek, a hitelezők szempontjait is figyelembe kell vennünk. Egy ilyen kevés százaléknyi eltérésnél felvesszük a kapcsolatot a hitelezővel, s amennyiben az hozzájárul, akkor megteremtődik lehetőség az ilyen kisebb eltérésű vételár realizálására.  

Meddig lehet még kitolni ezt a folyamatot?

 –A csődtörvény rendelkezik úgy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek esetében, hogy 270 nap alatt kell lezárni a felszámolási eljárást. Indokolt esetben viszont ez meghosszabbítható. Mi éltünk is ezzel a lehetőséggel. Az, hogy fennmaradjon az önálló magyar sertésfeldolgozás, olyan nyomós érdek, amiért bízom benne, a bíróság újra meghosszabbítja a határidőt.

 Mennyi munkahely teremtéséről beszélhetünk a sikeres eladás után?

 –Mindez attól függ, hogy milyen volumenű befektetést akar eszközölni az új tulajdonos. Úgy hiszem, hogy legalább 120-150 munkahely jönne létre a két cég együttes eladása után.

 

Medveczky Attila