vissza a főoldalra

 2014.02.14. 

Sikeres a Start-mintaprogram a sárréti kistérségben

A kormánypárti képviselőket állandóan különféle légből kapott, rosszindulatú vádakkal illeti az az ellenzék, melynek tagjai folyamatosan följelentik az országot Brüsszelben

Bodó Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke a Fidesz–KDNP jelöltje nyerte meg még 2011-ben az időközi országgyűlési képviselő-választást a Hajdú-Bihar megyei 6-os számú, püspökladányi központú választókerületben. Idén az 5-ös számú, a hajdúszoboszlói választókerületben méretteti meg magát. Képviselő úr elmondta: a térség települései számára nagyon lényegesek voltak a különböző infrastrukturális fejlesztések, s most arra kell fölkészülniük, hogy olyan helyzetet teremtsenek a gazdaság szereplői számára, hogy a következő EU-s költségvetési ciklusban eredményesen pályázhassanak.

 2011-től a püspökladányi központú választókerület képviselője. Sárrét az egyik leghátrányosabb kistérség, ahol a legtöbben a mezőgazdaságból élnek. Ennyire elhanyagolták, ezt a térséget a szocialista és SZDSZ kormányok idején?

 –Valóban a térség fő adottsága a mezőgazdaság, és ezt az ágazatot jelentős csapások érték 2002 és 2010 között. Gondoljunk csak a kabai cukorgyárra, amelyik 2006-ban zárt be. Olyan válságba került ez a stratégiai ágazat, amiből mind a mai napig nagyon nehezen tud kilábalni. Tehát megszenvedte ez a térség a gazdasági válságot, és azt, hogy a kistermelőket a baloldali kormányok magukra hagyták, hiszen a fő pillérünk a mezőgazdaság és az ahhoz kapcsolódó iparágak.Természetesen látszanak a bíztató jelek, és vannak olyan konkrét fejlesztések, amelyek mutatják a kivezető utat: a helyben előállított mezőgazdasági termékek feldolgozását és piacra juttatását. A távlati célok közt szerepel, hogy ezek a termékek a nemzetközi piacokon is megjelenjenek. Most azok a kisebb termelő üzemek, melyek a tejtermék piacon, vagy a húspiacon képesek megjelenni, mutatják, hogy helyes úton járunk. A kis -és közepes vállalkozók így főleg a helyi piacokra termelnek. A nagy termelő és feldolgozó üzemek pedig nagyon jó eredményt értek el az uniós pályázatokon. Egyik kormányzati cél, hogy a sertéstenyésztés újra meghatározó legyen országos szinten, és megyénkben erre az ágazatra vonatkozóan is voltak sikeres pályázatok.

 Javultak-e az utóbbi 3-4 évben a munkanélküliségi mutatók a választókerületben?

 –Nagymértékű növekedést a foglalkoztatásban nem sikerült elérni, de ebben a térségben már az is jelentős eredmény, hogy sikerült megőrizni a munkahelyeket. Ami nagy segítséget jelentett számunkra, az, amiről az ellenzék lekezelően beszél, az a közfoglalkoztatás. Óriási eredményt hozott, hogy a térség bekerült a Start –mintaprogramba, így alapvetően mezőgazdasági jellegű tevékenységet tudnak a közfoglalkoztatásban résztvevők végezni az önkormányzati rendszer hatékony közreműködésével. Ez olyan jellegű munka, ami a megfelelő képzettséget elérhetővé teszi számukra. Akik pedig ebben a programsorozatban jobban teljesítenek, sokkal nagyobb eséllyel találnak munkát a nyílt munkaerőpiacon, a versenyszférában. Azt mindenkinek elmondom, hogy esetünkben nem szabad csodákra várni, mert egy ciklus alatt nem lehet megoldani ezt az ágazati és térségi problémát, de az látszik, hogy akik a közfoglalkoztatásban megbízhatóan teljesítenek, azokat invitálja a versenyszféra. S ez hatalmas motivációs szerepet jelent. Az önkormányzatok a jogszabályváltozás következményeként jelenleg szinte gazdálkodó szervezetként működnek, ezért a település adottságait figyelembe véve kijelölnek két-három maguk által választott fő területet. Így egyes településeken fóliasátrakban termelnek növényeket, és azokat juttatják el a közétkeztetésbe, illetve a zöldségek, gyümölcsök feldolgozására is van példa. Bárándon savanyúságot készítenek, Bihartordán száraztészta-kisüzem működik, Tetétlenen struccot tenyésztenek, Szerepen pedig sertésfarm jött létre. Püspökladányban és Nádudvaron jó néhány hektáron burgonyát, Bihardancsházán pedig csemegekukoricát termelnek. Az utóbbi a legkisebb lélekszámú település a választókerületben, s az önkormányzat a maga 11-12 közfoglalkoztatottjával olyan minőségű, és mennyiségű csemegekukoricát tudott előállítani, ami iránt a nagykőrösi konzervüzem is érdeklődik. Így a település 3 milliós bevételhez jut ezen program által. Az önkormányzatoknak a többlet javak – amelyek mennyiségük miatt már fölöslegként jelennek meg a közétkeztetésben – piacra jutását is meg kell szervezni. Körzetünkben a települési önkormányzatok olyan megállapodást kötöttek, hogy a többletként megjelenő zöldségeket, gyümölcsöket elcserélik egymás között. Mindehhez kellett az a kormányzati segítség is, ami ebben a közfoglalkoztatási rendszerben gépek, munkaeszközök beszerzését tette lehetővé.

Azzal, hogy többen dolgoznak a közfoglalkoztatásban, csökkentek a térségben a vagyon elleni bűncselekmények?

 –Térségünkben csökkent a vagyoni elleni bűncselekmények száma, de ez nem jelenti azt, hogy nem beszélhetünk bűnözésről. Egyértelmű, hogyha egy család jövedelemmel rendelkezik, akkor nem kockáztatja meg a jelenlegi büntetőtörvénykönyvben megfogalmazott passzusok ismeretében a bűnelkövetést. Nagyon lényeges, hogy a térségben több oldalról közelítsük meg a közbiztonság és a szociális háló kérdését. Egyik oldalról nagyon komoly felzárkózás tapasztalható az infrastruktúra területén, emellett biztosítani kell a közösségek számára az olyan eseményeket, melyek által jelentősen megerősödik a helyi identitástudat. Gondolhatunk itt a falunapokra, vásárokra, különböző termékbemutatókra és civil szervezetek találkozóira. Azt látjuk, hogy a következő EU-s költségvetési időszakban kevesebb összeg jut az infrastrukturális fejlesztésekre, míg 60%-nyi forrást ítéltek meg a gazdaságélénkítésére. Térségünk települései számára nagyon lényegesek voltak a különböző infrastrukturális fejlesztések, melyek által utak épültek, javult az ívó víz minősége, középületek, egészségügyi és szociális intézmények újultak meg. Most arra kell fölkészülnünk, hogy olyan helyzetet teremtsünk a gazdaság szereplői számára, hogy a következő EU-s költségvetési ciklusban eredményesen pályázhassanak akár a megyei területi operatív, akár az ágazati programokra. Az utóbbit illetően nagyon jó lehetőség kínálkozik a vidékfejlesztési operatív programban, amely a vidéki értékrend megőrzését támogatja. Nagyon jó példa a gazdasági élet alakulására az, hogy a telephelyfejlesztésre kiírt pályázatokra nagyon nagy a túljelentkezés. Tehát azok a vállalkozók, akik megfelelő választ adtak a gazdasági válság által teremtett kihívásokra, már fejleszteni szeretnének. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni azt, hogy nem hatalmas támogatásban kell részesíteni egy adott vállalkozást, hanem több vállalkozásnak viszonylag mérsékeltebb összeget kell folyósítani. Ezáltal a kis-és közepes vállalkozások reális és sokkal kevesebb kockázatot rejtő fejlesztéseket tudnak véghez vinni.

 Idén egy sokkal nagyobb választókerületben, a hajdúszoboszlói központúban méretteti meg magát. Bizonyára, mint megyei elnöknek, könnyebb a feladata, hiszen ismeri azokat a településeket is, melyek eddig nem tartoztak a körzetéhez.

 –Természetesen, hiszen mint a megyei közgyűlés elnöke, a kibővített választókerület településeit illetően kellő információkkal rendelkezem. Folyamatosan törekszem arra, hogy ezeket az ismereteket a civil szféra képviselőivel, a gazdasági szereplőkkel és polgármesterekkel való konzultációk által tovább bővítsem.

 Az ország több településén tartottak már rezsifórumokat. Az új választókerületben is volt már ilyen rendezvény?

 –Püspökladányban Répássy Róbert államtitkár úr, Hajdúszoboszlón pedig Szijjártó Péter államtitkár úr volt a rezsifórum vendége. Ezeken a fórumokon nem csak a rezsicsökkentésről esik szó, hanem minden olyan fontos kérdésről is, ami az utóbbi négy esztendőnket meghatározta, így beszélünk az önkormányzati adósságátvállalásról és az IMF-hitel törlesztéséről is.

 Sok helyen lehet arról olvasni, hogy a baloldali választási szövetség elkezdte gyűlöletkeltő kampányát. Ez jellemző az új választókerületére is?

 –Az itt élők többsége nem kér a gyűlöletkeltésből. Képviselőjelöltként lényegesnek tartom, hogy a térség, az adottságaihoz mérten fejlődjön, megerősödjön az itt élők identitástudata, a közösségi élet, és lehetőség szerint vonjuk ki magunkat a gyűlölködő kampányból. Az sajnos szinte megszokott, hogy minket, kormánypárti képviselőket állandóan különféle légből kapott, rosszindulatú vádakkal illet az az ellenzék, melynek tagjai állandóan följelentik az országot Brüsszelben. Engem is megvádoltak például a trafikmutyival. Holott a saját településemen, Sárrétudvariban, ahol élek, az a személy nyerte meg az egyik trafikot, aki többször is indult ellenem polgármesterként, míg a másikat a Jobbik önkormányzati képviselőjelöltje kapta meg. Ezek után még én bizonyítsam, hogy szó sincs itt mutyizásról? A Földet a gazdáknak program miatt is támadnak minket, egyrészt azért, mert sokaknak nem tetszik, hogy az állami földterületeket ezentúl nem egy bizonytalan hátterű, nem helyi kötődésű, szűk réteg bérelheti. Mások pedig azért háborognak, hogy kevesebb földet kaptak, mint, amire pályáztak. Azt nem nézik, hogy előtte nem is volt rá lehetőségük, hogy pályázzanak. Ezeket el kell mondani minden egyes fórumon, konzultáción.

 Milyen kampánystratégiát szeretne alkalmazni?

 –Segítők nélkül nehéz egy kampányt véghez vinni, és szerencsére, az összes településen vannak ügyünknek támogatói. Azt valljuk, hogy lényegesek a személyes találkozások, hogy a különböző fölvetődő problémákat megbeszélhessük. A szükséges mennyiségű fórumok is részei a kampánynak, de nagyobb hangsúlyt fektetek arra, hogy eljussak a civil szervezetekhez, a vállalkozókhoz, a települési önkormányzatokhoz, és a magánszemélyekhez is. Eddig is bárki fölkereshetett telefonon, levélben, és ha máskor nincs is rá időm, akkor esténkén megválaszolom a hozzám érkezett kérdéseket, hiszen a lényeg, hogy normális, emberi kapcsolat alakuljon ki választó és képviselője között.

Medveczky Attila