vissza a főoldalra

 2014.02.21. 

A szocialisták mindig csak adóemelésben tudnak gondolkodni

2010 óta a kormányzati intézkedések fokozatosan adták vissza a turisztikai ágazat és a szereplőinek hitét és erejét

Witzmann Mihály a Somogy Megyei Közgyűlés alelnökéhez, útügyi miniszteri biztos, képviselőjelölt idén a siófoki központú választókerületben indul az országgyűlési választásokon Fidesz-KDNP színeiben. Alelnök úr elmondta: a legfrissebb adatok szerint pedig már húszezer alá csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma Somogyban. Összességében elmondható, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva nem volt még ilyen jó a foglalkoztatás helyzete a megyében.

 2010-ig Somogy a leszakadó megyék közt volt. Mi volt ennek az oka, és a kormányváltástól hogyan tudtak változtatni ezen az állapoton?

 –Az EU-s források tekintetében a szocialista kormány súlyos örökséget hagyott ránk. Intézkedéseik megölték a vállalkozói kedvet, és a kis és közepes vállalkozások jelentős része kilátástalan helyzetbe került 2010-re. Gazdasági és politikai döntéseik pedig a vállalkozói és az önkormányzati szektor folyamatos elszegényedéséhez vezettek. Az új kormány megalakulása után nem tétlenkedett, már 2010 nyarán meghirdette a 29 pontos gazdasági akciótervet, amit hamarosan újabb követett a vállalkozások megsegítése érdekében. Az akkori helyzet súlyosságát az is jól mutatja, hogy 2010. áprilisában a lehívott brüsszeli támogatások mértéke csupán 6%-on állt országosan. Innen kellett indulnunk. A cél nyilván nem lehetett más, mint a rendelkezésünkre álló teljes forrásösszeg felhasználása. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség átszervezése, a bürokrácia csökkentése, a pályázati rendszer egyszerűbbé, átláthatóbbá tétele, és a 2011-ben induló Új Széchenyi Terv által kínált ésszerűbb kiírások lehetővé tették a források lehívásának hatékony felgyorsítását. Komoly segítséget jelentettek ebben a folyamatban az újonnan létrejövő Széchenyi Programirodák, amelyek ma már Kaposváron, Siófokon, Marcaliban és Barcson is ellátják feladatukat megyénkben. 

 Mennyire volt sikeres a megyében az uniós források felhasználása?

 –Somogy egyértelműen jobban teljesített 2010 és 2013 között, mint 2007 és 2009 között. Több mint kétszer annyi uniós forrást sikerült lehívni a kormányváltást követően, mint előtte. Ez egyben azt is jelenti, hogy megkétszereztük a források lehívásának tempóját. Ebben jelentős szerepe volt a Széchenyi Programirodák által kínált ingyenes szolgáltatásoknak. Közreműködésükkel a vállalkozói, a civil és az önkormányzati élet szereplői hasznos szakmai segítséget kaphattak a projektötlet megfogalmazásától egészen a pályázat pénzügyi zárásig. A 2012-től területfejlesztési feladatokat ellátó megyei önkormányzat is aktívan részt vett a jelentősebb fejlesztések koordinációjában. A megyei összefogásnak és a kormány intézkedéseinek egyaránt köszönhető, hogy Somogy az élvonalba került. Most már kijelenthető, hogy összesen 211 milliárd forint érkezett Somogyba. Ez fejenként 668 ezer forintos uniós forrás felhasználását tette lehetővé, megelőzve a régió másik két megyéjét, Tolnát és Baranyát. A 2014-2020-as tervezés során pedig azt a célt tűztük magunk elé, hogy elérjük a 300 milliárdos forráslehívást, vagyis a fejenkénti 1 millió forintos fejlesztési összeget. Erre minden esélyünk megvan, hiszen a következő EU-s ciklus tervezését korábban nem tapasztalt, széles körű társadalmasítással valósítjuk meg, továbbá az új operatív programok struktúrája is lényegesen kedvezőbb képet mutat. Ezt igazolja az a tény is, hogy míg 2007-2013 között mindösszesen 15% jutott gazdaságfejlesztésre, 2014-2020 között ez a tétel 60% lesz.

 Milyen jelentős fejlesztések valósultak meg az egészségügy és az oktatási intézmények területén?

 –Talán nincs olyan középiskola Somogyban, ahol az elmúlt években ne történt volna komolyabb fejlesztés. 2012-ig a középfokú oktatási intézmények jelentős része a megyei önkormányzathoz tartozott. Pont erre az évre fejeztük be Somogy megye intézményrendszerének újjászervezését, amely során egy átlátható, gazdaságos tiszta rendszer jött létre. A Somogyi TISZK modellje még ma is működik. Emellett több milliárd forint érkezett intézmény felújításra, eszközbeszerzésre és laborpályázatokra a megyénkbe. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a kormányzati intézkedéseket sem, az oktatási rendszer átalakítását, a tankerületek létrehozását vagy a pedagógusokat segítő intézkedéseket, melyek mind azt szolgálják, hogy a korábbi kiszámíthatatlanság helyett biztonsággal működjön az oktatás. Az egészségügy terén az elmúlt években évtizedes adósságokat sikerült törlesztenünk. Megyeszerte megújultak a járóbeteg szakellátó központok, melyek térségi feladatot látnak el. Így Tabon, Balatonbogláron, Fonyódon, Csurgón, Barcson, s majd minden járásközpontban új egészségügyi központok épültek, Tabon és Balatonföldváron pedig egészségmegőrző irodák létesítése van folyamatban. Jelenleg is épül a Kaposi Mór Oktató Kórház 15 milliárdos költségvetésből, és rövidesen újraindul a Siófoki Kórház 3 milliárdos fejlesztése is. A kormány döntése alapján 120 új mentőautó beszerzésére került sor még 2010-ben, és jelenleg is folyamatban van további 200 gépjármű üzembe helyezése. A rövidesen induló mentőállomás építési ill. felújítási program révén Igalban, Kadarkúton és Böhönyén is mentőállomások épülhetnek, és felújításra kerül többek között a siófoki épület is. Az egészségügyi béremelések révén pedig nagymértékben lelassult a megyéből külföldre vándorló orvosok és szakápolók száma is.

 Mint útügyi miniszteri biztost kérdezem: az elmúlt esztendőkben Somogyban összességében hány kilométer új út épült, illetve újult meg?

 –A közelmúltban átadott, a jelenleg is folyamatban lévő, és a rövidesen induló fejlesztések révén Somogyban összesen 110 kilométernyi utat sikerül felújítani vagy építeni. A fejlesztések forrását az Új Széchenyi Terv Regionális Operatív Programja, a Közlekedési Operatív Program, illetve a 2013 őszén elindult, hazai forrásból finanszírozott útfelújítási programban biztosítja. Hosszú évek óta most először van arra lehetőségünk, hogy a leromlott állapotú mellékútjainkat végre fel tudjuk újítani. A program 27 szakasz felújítását teszi lehetővé közel kétmilliárd forintos keretből. A felújítások befejezése az időjárás függvényében még idén tavasszal várható. Néhány hónapja adtuk át a 15,2 km hosszú Kaposfő-Lábod összekötőt; a több mint 6 km hosszú szilvásszentmártoni bekötőút is rövidesen átadásra kerül; a Marcalit elkerülő és a települést Galambokkal összekötő út kivitelezése folyamatban van, a Nagyatádot elkerülő új útépítési projektet két hónapja indítottuk el. A Balatonboglár-Lengyeltóti összekötő szakasz a tervek szerint 2014-ben kerülhet felújításra, ahogyan a határ menti Őrtilos-Légrád közti útszakasz is. A Siófokot Délről elkerülő út eredetileg 2015-re volt ütemezve, az elmúlt hetek tárgyalásainak köszönhetően azonban úgy néz ki, hogy már 2014-ben megindulhat az építkezés a Vak Bottyán és a Kele utcák közötti szakaszon. A térséget érintő első körös fejlesztési célok között szerepel a Balatonszabadi - Siójut - Ádánd - Ságvár útnak a felújítása, amely a 2014-ben induló Regionális Operatív Programban került tervezésre. A 67-es út felújítására a tervek készen állnak, amennyiben a környezetvédelmi lobbi nem gördít gátat elénk, akkor 2014-ben elindulhat a Somogybabod elkerülő szakasz kivitelezése.Az ősszel indított útrekonstrukciós programnak köszönhetően elkészült a megye egyik legforgalmasabb kereszteződésének, a kaposvári Füredi csomópontnak a felújítása, jelentős beruházások történtek Balatonszárszó és Balatonőszöd közigazgatási területén, Balatonföldváron a 7-es számú főúton, valamint a 61-es út kaposvári elkerülő út taszári körforgalom és a Deseda patak közötti szakaszán. Szintén a közelmúltban került átadásra az Osztopántól a pamuki elágazóig tartó felújított szakasz is.

Az eddig felsorolt utak mellett tavasszal további útfelújítások várhatók Marcali-Szőcsénypuszta környékén, Visz és Karád között, a Kötcse bekötőút Balatonszárszó felöli területén, Somogysárdon, Babócsa környékén, Potony, Kastélyosdombó és Tótújfalu környékén, Tab és Kánya között, Andocs-Nagytoldipuszta között, Répáspuszta állomáshoz vezető úton, Patalom bekötőútnál, Újvárfalva bekötőútnál, Kaposgyarmatnál, Somogyvár környékén valamint Balatonszentgyörgy belterületén is. Mindezen fejlesztésekkel hosszú évek adósságát törlesztjük, ugyanis a szocialista kormányok nem foglalkoztak a vidéki úthálózat felújításával. Somogy megye útjainak közel fele azonnali felújítást igényelne. Útügyi biztosként végigjártam a megyét, hogy a begyűjtött tapasztalatok, a somogyi igények megjelenhessenek a formálódó Nemzeti Közlekedési Stratégiában is.

 Az útfejlesztésekkel elérhető az, hogy több beruházó érkezzen a térségbe?

 –Eddig gyakori panasz, de jogos felvetés is volt a beruházók részéről az infrastruktúra hiánya vagy gyenge állapota Somogyban. Egy út megépítése illetve felújítása nem csupán az arra közlekedők komfortérzetét növeli, hanem nagymértékben hozzájárul a térség népességmegtartó, és gazdaságélénkítő erejének növeléséhez is. Ahogy az előbbiekből is látszik, ezért is próbálunk meg minden lehetőséget megragadni a közlekedési infrastruktúra fejlesztése érdekében.

 Mit tudott tenni a megyei önkormányzat a Dél-Dunántúli Regionális Sertésprogram megvalósulása érdekében?

 –A Somogy Megyei Önkormányzat továbbra is elkötelezett a Dél-dunántúli Sertésprogram iránt, amely nyolc partner társulásával jött létre. Nagy szerepet kapnak a sertéságazathoz kapcsolódó, tenyésztéssel, takarmányozással, húsfeldolgozással illetve forgalmazással foglalkozó szakmai szervezetek, a tudományos hátteret, a kutatás-fejlesztést, a folyamatos képzési lehetőséget, valamint a technológiai innovációt a Kaposvári Egyetem teremti meg a program számára. A program célja, hogy elősegítsük a mezőgazdaság, ezen belül a sertéságazat és a húsfeldolgozás fellendülését, valamint a belső piac élénkülését mind keresleti, mind kínálati oldalon egyaránt. Fontosnak tartom, hogy a magyar emberek asztalára magyar sertéshús kerüljön. Ennek érdekében a jelenlegi sertésszámot - amely most nem éri el a 3 milliót - a következő négy évben a programnak köszönhetően kívánjuk megduplázni. Hiszem azt, hogy hatalmas segítséget és lendületet jelent a sertéságazatnak a kormány döntése, amellyel idén januártól 5%-ra csökkent a sertéshús ÁFÁ-ja.

 Alelnök úr jelenleg a somogyi 4-es, siófoki központú választókerület – 71 település – jelöltje. Siófokról azt gondolnák az emberek, hogy ott minden a legnagyobb rendben, özönlenek a turisták, így a megye legfejlettebb választókerületéről van szó. Ez megfelel a valóságnak?

 –A jelenlegi kormány nem csak ígérte, hanem be is tartotta az országgyűlés létszámának 200 fő alá történő csökkentését, emiatt került sor új körzethatárok meghatározására. Ennek eredményeképpen a siófoki székhelyű (Somogy 4-es) választókerület nem csak területében, de lakosságszámában is a duplájára bővült. Az újonnan kialakult választókerület északi és déli területei között jelentős különbségek láthatók, ugyanis a fejlettebb infrastruktúrával rendelkező területek inkább az északi részen találhatók, ahol a lakosságszám is nagyobb, mint a déli területeken. A térségben élő emberek szorgalmának köszönhetően számos fejlesztés, beruházás valósulhatott meg az utóbbi években, de még mindig van teendőnk bőséggel. A választókerület földrajzi adottságai révén, húzóágazataink a turizmus és a mezőgazdaság lehetnek. A szocialista kormányok kudarcos gazdaságpolitikája sajnos mindkét területen éreztette hatását, ugyanis az általuk végrehajtott önkormányzati elvonások és a lakossági megszorítások kihatással voltak a térségben élők mindennapjaira is. 2010 óta a kormányzati intézkedések fokozatosan erősítették a turizmust, fokozatosan adták vissza a turisztikai ágazat és a szereplőinek hitét és erejét. Mára már beértek azok az erőfeszítések, amelyeket az elmúlt években tett a kormány. Olyan fejlődési pályára állították a hazai turizmust, ami további munkahelyteremtést és bevételnövekedést tud teremteni. A vendégéjszakák számát tekintve tavaly 8,5 százalékos növekedést értünk el 2011-hez képest. Ez azt is jelenti, hogy minden idők legtöbb vendége és vendégéjszakája került regisztrálásra 2012-ben Magyarországon. Ebben nagy szerepe van a Magyar Turizmus Zrt. teljes átalakításának, a gazdaságélénkítő Széchenyi-terv újraindításának, valamint a SZÉP-kártya bevezetésének is.

Az elmúlt három évben sokat erősödött a mezőgazdaság is hazánkban. Olyan pozitív változások történtek, amelyekre 50-100 éve nem volt példa. Nőtt a termelési kedv és a gazdálkodók számában is emelkedés figyelhető meg. Fiatal gazdákat támogató programok indultak. Új földtörvény született, amelynek köszönhetően a kis- és közepes családi gazdaságok erősödhetnek, emellett védelmet nyújt a magyar termőföldnek, mert ellehetetleníti a külföldiek földszerzését Magyarországon. Az új Agrárkamara létrejöttével a korábbinál hatékonyabb érdekképviseleti illetve szakmai támogatást nyújtó szervezet alakult. Folyamatban vannak az előkészületek egy agrárbank létrehozására, amely megnyithatja a mezőgazdaságból élők számára a jelenleg piacon található banki termékeknél kedvezőbb hitelezési konstrukciókat. Emellett a területalapú támogatások mértéke is jelentősen emelkedett. A 2004-es 25 százalékról elértük a 100 százalékot, a hektáronkénti hatvankilencezer forintos szintet.

 Mennyivel csökkent a regisztrált álláskeresők száma?

 –A nyilvántartott álláskeresők számában csökkenő tendencia a megfigyelhető, ugyanis a Siófoki Járás területén 3%-os, a Tabi Járásban pedig 5%-os csökkenésről beszélhetünk 2010 óta. A legjobb példákkal a Balatonföldváron, Siófokon és Tabon találkozunk, ahol 4-6% a munkanélküliségi ráta. A legfrissebb adatok szerint pedig már húszezer alá csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma Somogyban. Összességében elmondható, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva nem volt még ilyen jó a foglalkoztatás helyzete a megyében. A kormány számára kiemelt fontosságú a munkahelyek megvédése és a foglalkoztatási költségek csökkentése, s ha a gazdasági növekedés engedi, további adócsökkentésekre is lehet számítani. A foglalkoztatottságban 22 éves rekordról beszélhetünk, amely több mint 4 millió dolgozó embert jelent hazánkban. Ez az eredmény a Munkahelyvédelmi Akciótervnek, az Első Munkahely Garancia Programnak és a Segély helyett munkát közfoglalkoztatási programnak köszönhető.

 Ön 2013-tól választókerületi elnök. Eddig mennyire sikerült megismerkednie az önhöz tartozó településeken élők gondjaival?

 –Nem voltak ismeretlenek számomra az itt élő emberek hétköznapjai, problémái vagy a sikereik. Egyrészt a megyei közgyűlés alelnökeként is folyamatosan jártam a megyét. Másrészt jól ismerem az általam képviselendő településeket, hiszen Siófokon születtem, s ma is a Balatonnál élek. Ez az otthonom. Itt élnek a családtagjaim, szeretteim, barátaim volt iskolatárasaim, akikkel nap mint nap beszélünk a közös dolgainkról. Amióta célzottan járom a településeket és találkozókat, beszélgetős esteket szervezünk, még több személyes sorssal, történettel és emberrel van lehetőségem megismerkedni. Mi somogyiak nyitottak és őszinték vagyunk egymással, ez sokat segít a munkámban, hogy az itt élő embereket szolgálhassam.

 Nem volt nehéz döntés a megyei önkormányzati alelnöki posztot a képviselőjelöltségre fölcserélni?  

–Ez nem csak rajtam múlott. Nem én kerestem a jelöltséget, hanem a megbízatás, a felkérés talált meg engem. Ez egy új szerep, hiszen míg a megyei választáson az emberek egy pártlistára szavaznak, addig a képviselőt közvetlenül választják. Ez nagyobb bizalmat, nagyobb felelősséget és egy erősebb kapcsolatot is jelent a polgárokkal. Nem a titulus számít, hanem az elvégzett munka, az hogy eleget tegyünk megbízatásunknak, otthonunkat, közösségünket és az itt élő embereket szolgálhassuk legjobb tudásunk szerint.

 Tartottak-e már a térségben rezsifórumokat, és ha igen, milyen volt azok visszhangja?

 –Egy rezsifórumon már túl vagyunk, s a napokban tartjuk a következőt. A téma fontosságát jelzi, hogy több százan jöttek el a rendezvényünkre. Ez is azt mutatja, az embereknek fontos a rezsicsökkentés és kiállnak mellette. Ez erőt és bátorítást is ad a munkánkhoz. Emlékszem, amikor odajött egy néni hozzám, s azt mondta, nem emlékszik olyan évre, hogy ne adóemeléssel indult volna a január. Nem hogy olyanra, amikor csökken, s ma már ez is nagy szó, hiszen a szocialista kormányok már évközben is emelték az adót. Végre azt érzik az emberek, hogy a Fidesz-KDNP kormány a pártjukon áll, és valóban az érdekeiket próbálja képviselni.

 A baloldal a rezsicsökkentést rezsiátverésnek is nevezi. A választókerületben élőknek mi erről a véleményük?

 –Talán ennek az az oka, hogy a szocialisták mindig csak adóemelésben tudtak és a mostani bejelentéseik alapján is most is csak ebben tudnak gondolkodni. Amikor a baloldal volt kormányon, a fizetés felét elvitte a magas adó, a másik felét a rezsi, a gáz árát háromszorosára, az áramét kétszeresére emelték. Összességében tizenötször emelték meg a rezsiköltségeket, ezzel elérték, hogy az Európai Unió tagállamai között a fizetések arányában a magyarok fizették a legtöbb rezsit. A szocialistákkal mindig az emberek, a családok jártak rosszul. Ma több marad az emberek zsebében, s ezt a rezsifórumon is elmondták.

 Több önkormányzat is segíti tűzifával a rászoruló lakosokat a téli időszakban. Amit nevezhetünk…

 –A rezsicsökkentés egy fajtájának. Sok család számára a téli tüzelő beszerzése szinte megoldhatatlan feladat. Az önkormányzatok és a kormány közösen próbálnak segíteni, erről szól a szociális tűzifa program. Az egy éve útjára indított akció a tavalyihoz képest már duplájára emelte a támogatás keretét, így most két milliárd forintból gazdálkodhatunk. A programnak köszönhetően a Somogy 4-es választókerületben közel 2000 család részesült tűzifa támogatásban. Számukra ez a segítség több tízezer forintos megtakarítást jelent a rezsicsökkentésen túl.  A kormány egyébként hasonló program kidolgozását tervezi szén esetében is. Ennek megvalósulása a korábban bezárt kisebb bányák megnyitásával történhet, ami újabb munkahelyek teremtését is jelenti. A szociális alapon járó szén a jelenleg futó tűzifa program kiszélesítése lehet, mely újabb családokat vonhat be a rezsicsökkentésben részesülők körébe.

 Milyen kampánystratégiát szeretne alkalmazni? Mennyire tartja lényegesnek a választók és a civil szervezetek személyes felkeresését?

 –Minden alkalmat és lehetőséget megragadok, hogy az emberekkel találkozhassam. Ez nem csak a kampányidőszakban van így, folyamatosan kerestem a kapcsolatot az emberekkel az elmúlt években is. Az emberek megérzik, ha egy politikus csak ígérget, ha csak a választások előtt látják. Biztosan elzavarnám én is azt a képviselőt, aki csak a választások előtt csengetne be hozzám. Szerencsére sok rendezvényre hívnak, sok emberrel találkozhatom, de gyakran így is kevés az idő. Ezért mind szélesebb körben keresem a kapcsolatot a polgárokkal, folyamatosan küldök nekik hírlevelet, hogy beszámoljak az elvégzett munkáról, de gyakran kapok megkeresést a facebookon és e-mailben is, ami megkönnyíti a párbeszédet. Talán sokat elárul a szemléletről a választott mottóm is, amit Széchenyi Istvántól kölcsönöztem: "Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen."  Ennek szellemében keresem a párbeszédet az emberekkel, hogy közösen vitassuk meg, és együtt döntsünk közös dolgainkról.