|
 2014.02.21.
Közös fellépés a hazai akácméz
védelme érdekében
Egyesületünk a magyar akácmézet hungarikummá kívánja nyilvánítatni
Akác-koalíció
alakult az akácerdők és akácméz védelmére és elismertetésére
több agrár- és erdészeti szakmai szervezet részvételével. A
kezdeményezés célja az akác és a hozzá kapcsolódó tevékenységek,
különösen a méhészet védelme az egyre szaporodó támadásokkal
és korlátozási szándékokkal szemben.
Miért volt szükség az
Akác-koalíció létrehozására?–
kérdezem Dr. Mészáros Lászlót, az Országos Magyar Méhészeti
Egyesület elnökét.
–Az Akác-koalíció
létrejöttét Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő
kezdeményezte. Egyesületünk az elsők között csatlakozott
ehhez a felhíváshoz! Képviselő úr felé jeleztem, hogy számunkra
nagyon fontos méhlegelő területről van szó, hiszen 454 ezer
hektárnyi a hazai akácerdők összterülete, és nagyon komoly
termelési, gazdasági, pénzügyi adatokkal alátámasztottam
azt, hogy a magyar méhészeti szakágazat kimondottan a magyar akáclegelő
területekre alapozottan elsőként szeretne ebben a koalícióban
részt venni.
Mi a gondjuk az EU döntéshozóinak
az akáccal, hogy egyesek a betiltását követelik?
–A brüsszeli döntéshozók azt hangsúlyozzák, amit mi
is nagyon jól tudunk, hogy az akác nem őshonos fafaj Magyarországon.
Erre az a válaszom, hogy a Duna-Tisza-közén, a homokhátsági
részen, a Dunántúl egyes területein – a magánerdő gazdálkodók
érdekeit is figyelembe véve – nagyon életképes fafaj ellen
indult el a támadás. Ha valamennyi nem őshonos nővényünket
száműznénk az országból, rendkívüli károkat okoznánk az
emberek élelmiszer és az állatállomány takarmány ellátásában.
Környezetvédők szerint az akác rontja az őshonos növényzetet,
távozásra késztet sok erdőlakó állatot, csökkenti a biológiai
sokszínűséget, és őshonos fajokkal teli területekről való
visszaszorítása jelentős rehabilitációs költséget okoz a
nemzeti parkok számára. Mi erről a véleménye?
–Támogatjuk azt, hogy az erdőterületek egyensúlyát
megtartva profitorientált erdőgazdálkodást folytassanak
Magyarországon, és éppen ezért hangsúlyozom, hogyha az akácot
kiírtjuk hazánkban, annak nagyon komoly gazdasági és környezetvédelmi
következményei lesznek. Köztudott, hogy 2004-től a méhészeti
szakágazatba nagyon jelentős EU-s támogatás érkezik. Milliárdos
összegeket kap a magyar méhészet a hazai költségvetésből.
20.410 méhész dolgozik jelenleg Magyarországon, s ez körülbelül
80 ezer fő megélhetését jelenti, ha a családok átlaglétszámát
vesszük figyelembe. S akkor még nem beszéltem méhészek munkáját
segítő eszközgyártókról, kiszerelőkről, fogalmazókról,
exportőrökről. Tehát nagyon sok ember, a vidéki emberek megélhetése,
munkahelye kerül veszélybe, ha bármilyen érdekből vagy jogcímek
alapján ágazatunkat támadás éri. Azt tudjuk, hogy a környezetvédelmi
területeken az akácot visszaszorítják, amivel nem értünk
egyet, és ez ügyben is meg szeretnénk tenni a szükséges lépéseket.
A Natura 2000-es területeken,
ami az ország területének 21 %-a, a kivágott akácosok helyébe
nem lehet újat telepíteni. Viszont
nem hisszük, hogy az a jó megoldás, ha hazánk egész területéből
arborétumot hoznának létre. Okos, értelmes, gazdasági számításokkal
alátámasztott érvekkel, és mindenki érdekét figyelembe véve,
remélem, megszületik a kompromisszum a felek között.
A magyar méztermelés
bevételeinek hányad része származik az akácméz értékesítéséből?
–Nagyon fontos kérdést tett föl, hiszen a családi gazdálkodások,
az őstermelők számára az akácméz jelenti a legfontosabb bevételt.
Magyarországon évente mintegy 25 ezer tonna mézet termelnek. E
mennyiség 40-60%-a – esetünkben időjárási és egyéb tényezőktől
is függ ez az arány – , 12 500-13 000 tonna az akácméz. 2013
nem volt számunkra nagyon kedvező esztendő az akáclegelő területeket
figyelembe véve, így ha 10 ezer tonnával számolunk, és az átlagos
felvásárlói árral, akkor 12 milliárd forintos bevételről
beszélhetünk. Tehát a profitot az akác hozza az ágazat számára,
aminek egyik oka, hogy akácvirágzásra termelőképes, arra
kondicionált méhcsaládokkal tudunk dolgozni és a kedvező földrajzi,
időjárási feltételekre tekintettel a vándorméhészek egymást
követően két helyen is termelhetnek akácmézet. A magyar akácméz
kimagasló minőségére tekintettel
szívesen fogyasztják Németországban, Olaszországban,
Franciaországban és az Egyesült Királyságban, aminek nagyon
örülünk, s szeretnénk ezt az egyedi pozíciónkat megőrizni.
Amennyiben az akácmézet
hungarikummá minősítenék, akkor nagyobb esély lenne arra,
hogy elhárítsák a támadásokat?
– Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület mind a magyar
akácmézet, mind a vaddohány mézet és a zselici hársmézet
hungarikummá kívánja nyilvánítatni, és az ehhez szükséges
feladatokat el is kezdtük már. Január 30-án küldtem el
Glattfelder Béla képviselő úrhoz azt az anyagot, ami ugyanezt
a kérést tartalmazza. Azzal, hogy az akácmézet hungarikummá
nyilvánítják,még nem biztos, hogy elhárítunk minden eddig
felsorolt veszélyt.
Az országban megtermelt
összes mézmennyiség mintegy 80 százalékát exportálják.
Mindebből arra is következtethetünk, hogy idehaza elég kevés
mézet fogyasztanak?
–Amíg méhészeti nagyhatalom vagyunk, addig a mézfogyasztásról
mindezt nem lehet elmondani. Ezért is lényeges az erősebb
marketingtevékenység, és a hungarikummá nyilvánítása a
felsorolt fajtamézeknek. A belső kereslet erősítése érdekében
a méz kiszereléséhez termelői mézesüveget forgalmazunk a méhészek
részére. OMME termelői zárszalaggal láthatja el a méhész az
üveget, rendszeres mézvizsgálatot végzünk, mindezek a tudatos
fogyasztó számára garanciát jelentenek. A helyi őstermelő
pedig, aki ismeri az adott térségben lakók anyagi helyzetét,
ahhoz igazodva kínálja portékáját.
Arról még nem is beszéltünk,
hogy az akácméznek gyógyító hatása is van…
–Minden hazai mézben
nagyon sok vitamin, enzim, ásványi anyag, a virágok nektárjából
nyert egyszerű cukrok találhatók, s ezekre szervezetünknek
nagy szüksége van. A mézek kiváló fertőtlenítő hatással,
a fajtamézek külön-külön gyógyhatással bírnak. A méznek
dehidratáló hatása van, így a kóros baktériumok sejtjeiből
elvonja a vizet, így életképtelenné teszi azokat, s
immunrendszerünket erősíti.
Medveczky
Attila
|
