|
 2014.02.21.
Segítette a gazdasági növekedést a
munkahelyvédelmi akció
A foglalkoztatottak száma 20 éves csúcson van; ma több mint 4
millióan élnek munkából
2013. februárjában indult el a munkahelyvédelmi akció,
melynek fő célja a munkahelyek megőrzése és a gazdasági növekedés
volt. Pankucsi Zoltánnal, a
Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi helyettes államtitkárával
az azóta eltelt egy esztendőt értékeljük, hogy beváltotta-e
ez a kezdeményezés a hozzá fűződő reményeket.
Egy évvel ezelőtt
miért döntöttek úgy, hogy a munkahelyek megvédése és teremtése
érdekében hatékony adópolitikai eszközökhöz nyúlnak?
–Lényeges, hogy a kormányzat minden szektora együttműködjön
a munkahelyek megvédése és újak teremtése érdekében. Nagyon
sok gazdaságpolitikai eszköz áll rendelkezésre a cél eléréséhez,
így például az adópolitika is. Nekünk azt kellett
kidolgoznunk, hogy az adópolitika eszközével is segítsük a
munkahelyek megőrzését és az újak létrejöttét. Úgy
gondoljuk, hogyha sikerül közérthető és valódi adóelőnyt
biztosító intézkedéseket hoznunk,
akkor az népszerű lesz a munkáltatói oldalon. Így érdemi előnyhöz
jutnak, és több embert foglalkoztatnak.
2014-ig mennyien választották
a két új szabadon választott adónemet: a kisadózó vállalkozások
tételes adóját, és a kisvállalati adót?
–A két új adónemet összesen 85-86 ezer vállalkozás választotta.
A vállalkozók körében a legnagyobb a sikere a kata-nak
volt . Nyugodtan kijelenthető, hogy a kata Európa egyik
legegyszerűbb adózási fajtája. Tételes adóról van szó:
havonta 50 ezer forintot kell
a munkaadónak befizetnie, függetlenül attól, hogy miként
alakultak a vállalkozás egyéb paraméterei. A; ha összehasonlítjuk
a katat a hagyományos,
klasszikus adókkal, akkor láthatjuk, hogy jóval kedvezőbbek a
feltételek. A kivánál van még teendőnk, bár megjegyzem, hogy
ez egy új adónem, a tanulási folyamatnak is le kell zajlania. A
könyvelőknek, az adott cégek ügyvitelével foglalkozóknak
jobban meg kell ismerniük ennek az adónemnek az előnyeit. Olyan
új adóról van szó, mely alapvetően a pénzforgalmat adóztatja
meg. Bízunk abban, hogy az első év tapasztalatai alapján
2014-ben jóval több vállalkozás választja a kivát. A kata főleg
a legkisebb, míg a kiva a közepes vállalkozásoknak jelenthet
előrelépést. Arról is szólni kell, hogy a két új adó kivált
egy sor hagyományos adónemet. Aki a katát választja, annak nem
kell külön társasági adót, személyi jövedelmi adót, szociális
hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást
fizetnie. Mivel a kata szinte semmi adminisztrációval nem jár ,
így képes megteremteni azt a típusú üzletmeneti lehetőséget,
ami joggal várnak el a legkisebb vállalkozások a kormányzattól.
A vállalkozásoknak csak a saját szakmájukkal kell törődniük,
nem kell számvitellel, és egyéb adminisztrációs munkával
foglalkozniuk. Annyira egyszerű lett ez az adónem, hogy
gyakorlatilag bevételi nyilvántartást sem kell minden esetben
vezetniük a vállalkozóknak; ha megőrzik a kibocsátott számlákat,
már azzal is eleget tehetnek nyilvántartási kötelezettségüknek.
A kivánál a korábbiakhoz képest annyiban koncepcionálisan új
a változás, hogy nem a számviteli, hanem a pénzforgalmi eredményből
indul el az adó kiszámítása. Tehát az adott cégnek azt kell
megvizsgálnia, hogy mennyi pénz folyt be, mennyit fizetett ki,
és a kettő különbözete – némely korrekcióval – képezi
az adóalapot. Így, ha a vállalkozó a megtermelt pénzáramlásait
benntartja a cégben, akkor képes az adóalapját csökkenteni.
Ez a 16%-nyi adó is kiváltja a már említett hagyományos adókat,
sőt még a foglalkoztatás bővítést is ösztönzi. Tehát az
adó mértéke nem változik akkor sem, ha a vállalkozás bővíti
a foglalkoztattak létszámát. Ezáltal a cégek egyre több
munkahelyet képesek teremteni.
A devizaárfolyam-veszteségek
miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokon is sikerült segíteni
az akcióterv keretén belül?
–Mindez speciális része volt a munkahelyvédelmi akciónak,
hiszen alapvetően olyan krízishelyzetbe került vállalkozásokon
próbáltunk segíteni, amelyek abba a helyzetbe kerültek a
gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései
miatt, hogy eleget kellett tenniük tőkepótlási kötelezettségüknek.
A jogszabály előírja, hogyha a cég elveszíti
a saját tőkéjének bizonyos hányadát a veszteségek
miatt, azt a tulajdonosoknak meghatározott határidőn belül pótolniuk
kell. Ez azért jelentett problémát, mert 2008-tól
akinek kellően nagy devizakitettsége – például autólízingje,
nagyobb mértékű deviza hitele volt– szükségképpen
elszenvedte az árfolyamveszteséget. S így bármit is produkált
a cég, az adott év végére egyre nagyobb vesztséget könyvelt
el. Nagyon sok vállalkozás azt jelezte a kormányzatnak, hogy képtelen
ezeket a veszteségeket visszapótolni a cégébe, tehát kénytelen
megszüntetni működését. Ezért döntött úgy a kormány,
hogy a saját tőke visszapótlási kötelezettséget időben
kitolja, így 2014-ig lesz módja a bajba jutott vállalkozásoknak
arra, hogy ne vegyék figyelembe a saját tőke vizsgálatakor az
árfolyamveszteségből származó deficiteket. Tehát ezek a vállalkozások
haladékot kaptak azért, hogy a működésre, és a termelésre
koncentrálhassanak.
Az
akcióval azokat a munkáltatókat célozták meg, amelyek a
legnehezebb helyzetben lévő munkavállalói csoportokat
foglalkoztatják. Egy év alatt a hátrányos helyzetű csoportoknál
mennyivel sikerült növelni a foglalkoztatási rátát?
–
A 25 év alattiak, 55 év felettiek, valamint a képzettséget nem
igénylő munkakörben foglalkoztatottaknál 100 ezer forintos
bruttó bérig van arra lehetőség, hogy a foglalkoztatás első
két évében a 28,5 százalékos munkáltatói adóterheket a felére
csökkentsék, aminek köszönhetően évente mintegy kéthavi
bruttó bért, 174 ezer forintot tud megspórolni a munkaadó. A
25 év alattiaknál közel 3%-kal nőtt a foglalkoztatottsági
mutató egyetlen esztendő alatt, s ugyanez igaz az 55 év
felettiekre is. Ennél még fontosabb, hogy 2013 novemberéig a
munkáltatók – körülbelül 100 ezer cégről van szó – 105
milliárd forintot tudtak igénybe venni kedvezményként csaknem
750 ezer munkavállaló után. Mindez arra enged következtetni,
hogy a munkáltatók megérezték a munkahelyvédelmi akcióban
rejlő lehetőségeket, azt, hogy a költségeik csökkentésével
munkahelyeket lehet megőrizni és teremteni. Tehát sikeres volt
eddig a munkahelyvédelmi akció.
Mindezt nem mindenki látja
így, például Budai Bernadett, az MSZP szóvivője megállapította:
a Fidesz négy éve egymillió új munkahelyet, 4-6 százalékos
gazdasági növekedést és radikális adócsökkentést ígért,
ehhez képest növekedés nincs, az „igazságtalan",
egykulcsos adórendszerrel az emberek 80 százaléka rosszabbul járt,
a foglalkoztatási statisztikák pedig csak papíron javultak. Mi
erről helyettes államtitkár úr véleménye?
–A KSH adatai nem támasztják
alá ezeket a vádakat. A legutolsó adatközlés szerint a
foglalkoztatottak száma 20 éves csúcson van; ma több mint 4
millióan élnek munkából. 1992 óta nem sikerült ezt a 4 milliós
határt átlépni a foglalkoztatás területén. 87 ezerrel többen
dolgoztak 2013 őszén, mint egy évvel ezelőtt, ez is olyan tény,
amivel kár is vitatkozni. S 250 ezerrel többen dolgoznak most,
mint a kormányváltás idején. Tehát hosszú évek óta nem
volt ilyen magasan a foglalkoztatási szint Magyarországon.
Medveczky
Attila
|
