|
 2014.02.21.
Erőteljes kampányt tervez a Vajdasági
Magyar Szövetség
Ha nem lesz parlamenti képviseletünk,
akkor komolyan sérülnek a délvidéki magyar érdekek
A szerb államfő,
Tomislav Nikolic március 16-ra tűzte ki az előrehozott
parlamenti választások időpontját, belgrádi helyhatósági választásokkal
megegyező időben. Az elnök úgy fogalmazott, hogy a korábbi átalakítást
követően a kormány most joggal döntött legitimitásának
leellenőrzése mellett, mely ugyanakkor új energiával töltheti
fel a leendő kormányt.
Két évvel ezelőtt
tartottak Szerbiában országgyűlési választásokat. Milyen
belpolitikai helyzet tette szükségessé azt, hogy március közepére
rendkívüli parlamenti választásokat írjanak ki? –
kérdezem Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség
(VMSZ) elnökét.
–2012. májusában
tartották az országban az előző választásokat, tehát a kormány
a mandátumát még a ciklus félidejéig sem töltötte ki. Nagy
vitát váltott ki az, hogy legyen-e előrehozott választás,
hiszen az jelentős összegbe kerül. A VMSZ –t nem kérdezték
meg a kormányerők, hogy legyen-e előrehozott választás, így
csak feltételezni tudom, miért döntöttek emellett. Nem okozott
számunkra meglepetést ez a döntés, mert sokan úgy gondoltuk,
hogy ennek megvan a reális esélye. A 2012-es választásokat követően
olyan természetellenes helyzet állt elő, ami abban nyilvánult
meg, hogy a kisebbik koalíciós partner adta a kormányfőt, és
foglalt el fontos pozíciókat. A legnagyobb parlamenti formáció,
amelyik az elmúlt másfél évben folyamatosan erősödött, a
Szerb Haladó Párt pedig a döntéshozatalokban alárendelt pozíciót
töltött be. S mindez gátolta az együttműködést. Közben a
szerbiai napilapokban hol az egyik, hol a másik párt vezetője
bizonygatta azt, mennyire kiváló az együttműködés a koalíción
és a kormányon belül; s mindez a politikában járatos
emberekben egyre nagyobb kételyt ébresztett. Amikor ilyen
vehemenciával bizonygatnak a szerb politikai életben valamit,
akkor hamar kiderül, hogy a valóság teljesen más. Belgrádban
március 16-án előrehozott helyhatósági választásokat
tartanak, s azt gondolom, teljesen ésszerű volt ugyanarra a
napra kitűzni a parlamenti voksolás időpontját, hiszen a szerb
főváros az egész ország választókerületének egynegyedét
teszi ki. A jelenlegi kormánykoalíció ilyen felállásban még
két és fél évig nem tudna működni, ugyanakkor január 21-én
elkezdődtek az uniós csatlakozási tárgyalások, s az azokon
való részvételben a választásokon nyertes kormány sokkal
nagyobb legitimitással bírna. Olyan erős legitimitással
rendelkező kormányra van szükség, mely nem halogatja tovább a
közigazgatás, a nagy társadalmi elosztórendszerek átalakítását,
hiszen a költségvetési bevételek nem elegendőek arra, hogy
ezt a nagyon szerteágazó, irracionálisan, sok teherrel működő
rendszerkomplexumot fenntartsák. Természetesen a szűk pártpolitikai
és személyi indokok is befolyásolták azt, hogy kiírják az előre
hozott választásokat.
Február 4-én Orbán Viktor miniszterelnök úrral
tárgyalt Budapesten. A megbeszélésen a szerbiai választásokról
is szó esett?
–Azért indítványoztam a találkozást, hogy beszámoljak
miniszterelnök úrnak a választási programunk elemeiről, arról,
hogy a vajdasági magyar kérdéseken túlmenően – mint amilyen
az autonómia, a nemzeti tanácsi törvény kérdése – fontos
egzisztenciális, gazdasági és azon túl egészségpolitikai
problémák sorozatával is foglalkozunk. Emellett közöltem
vele, hogyan gondolkodunk az előrehozott választások szükségességéről,
és miként készülünk föl a kampányra. Hiszen, ha nem lesz
parlamenti képviseletünk, akkor komolyan sérülnek a délvidéki
magyar érdekek.
Ismert a mondás,„egységben az erő”. A VMSZ miért döntött
úgy, hogy egyedül indul, és nem fog össze a többi délvidéki
magyar párttal?
–Ez a döntést egy régebbi tapasztalatunk alapján
hoztuk. Még 2008-ban, mint a VMSZ elnöke, létrehoztam a magyar
pártok egységét. Ahogy az megvalósult, egyre több bonyodalom
vetődött föl, mert az egységet folyamatosan igyekeztek felpuhítani,
és így egyre nehezebb volt belső megállapodásokat megkötni.
Másrészt, amit egyes délvidéki magyar pártok képviselnek,
olyan mértékű fölkészületlenségről, szélsőségességekről
tanúskodnak, amit mi nem vállalhatunk föl. Amit ők
megfogalmaznak, az nagyon távol áll a vajdasági magyarok érdekeitől,
amit bizonyít, hogy milyen gyenge a közösségi elfogadottságuk.
Mostanra kiderült az, hogy a többi magyar párt egymással sem képes
összefogni. Jelenleg a Vajdasági Magyar Demokrata Párt úgy döntött,
hogy sem a VMSZ-t, sem a többi pártot nem támogatja. A Vajdasági
Magyarok Demokratikus Közössége pedig beállt azon szerb választási
koalícióba, melyet Tadic és Canak neve fémjelez. Ebben az összefogásban
zöld és muzulmán szervezetek is benne vannak. Kíváncsian várom
azt, hogy a VMDK miként is tudja ebben a koalícióban a magyar
érdekeket képviselni, annál is inkább, mert mi jól tudjuk,
hogy az említett két szerb politikus mit gondol a magyar autonómia
ügyéről. A Magyar Remény Mozgalom és Magyar Polgári Szövetség
pedig a szélsőséges nyilatkozatairól ismert szandzsaki mufti
által létrehozott bosnyák demokratikus közösség listájához
csatlakozott a horvátokkal együtt. Még abba is belementek a két
magyar párt elnökei, hogy ezen kisebbségi listán a 3. helyet
kapta meg az első magyar jelölt. Holott számarányát nézve a
magyar közösség sokkal nagyobb, mint a horvát, vagy a muzulmán.
Remélem, ezek után megérti a kedves olvasó azt, hogy miért
nem lehet ezekkel a pártokkal együttműködni. Igaz, a VMSZ önállóan
indul, ám évek óta minden választás előtt még többet
konzultálunk a magyar közösség meghatározó elemeivel, az értelmiségiekkel,
a civil szervezetekkel és az egyházi vezetőkkel. Így azt képviseljük,
amiben velük megállapodtunk, s amit ők is fontosnak tartanak.
Még tavaly beszélgettem Berényi Józseffel, az MKP elnökével,
aki azt mondta, hogy a felvidéki magyar fiatalság igen elenyésző
számban vesz részt a választásokon. Pártjuk milyen eszközökkel
próbálja megszólítani a vajdasági fiatalokat?
–Amiről Berényi elnök úr beszélt nem felvidéki
sajátosság, és nem csak a magyar fiatalokra jellemző. Amikor
mi voltunk fiatalok, akkor is csak generációnk nagyon csekély része
volt jártas politikai és a társadalmi kérdésekben. Ez a
jelenre is érvényes. Ezért folyamatosan próbáljuk a
fiatalokat megszólítani, és használjuk azokat a modern
technikai, információs felületeket, amelyeket az ifjak is. Arra
készülünk a kampány során, hogy a magyar közösség minden
szegmensét megszólítsuk olyan eszközökkel, amelyekkel leginkább
elérhetőek.
Mennyi aláírás szükséges ahhoz, hogy elindulhassanak?
–Tízezer bíróságilag
hitelesített aláírás szükséges az induláshoz. De természetesen
mi nem elégszünk meg ezzel a számmal, mert előfordulhatnak
technikai hibák is. Azt tudni kell, hogy esetünkben az aláírásgyűjtés
nem úgy történik, hogy aktivistáink házról házra járnak,
hanem a támogatóknak kell eljönniük egy megadott helyre, és
aláírniuka listát a bírósági hitelesítő jelenlétében. Éppen
ezért nagyon köszönöm azoknak, akik a hideg, fagyos időjárás
ellenére akár több kilométert is gyalogoltak azért, hogy kézjegyükkel
támogassák a magyar érdekképviseletet. Három nap alatt sikerült
annyi embert mozgósítanunk, hogy elértük azt, hogy tízezren járuljanak
hozzá az indulásunkhoz. Erre azért is büszkék vagyunk, mert
sok országos lefedettségű pártnak még nem sikerült
megszereznie a szükséges aláírásokat.
2012-ben a Vajdasági Magyar Szövetség 5 képviselővel
jutott be a belgrádi törvényhozásba. Két évvel ezelőtt azt
nyilatkozta, hogy választásokat követően egyszerűen meglopták
a magyarokat a szavazatszámlálás során. Így 7 helyett csak 5
képviselőjük lett. Mi a garancia arra, hogy idén nem kerül
sor ilyen csalásra?
–Erre semmilyen garanciát nem látok. A 2012-es választások
egyik jellemzője volt, hogy nagyon sokféle módon befolyásolták
az eredmények kimenetelét. Gondolhatunk arra, hogy pártlogókkal
ellátott élelmiszercsomagokat osztottak ki. És azt mondták,
csak akkor kapod meg a csomagot, ha ránk adod a szavazatodat. Erről
mindenki tudott, mi is feljelentést tettünk az ügyészségen.
Ám a vizsgálat még nem fejeződött be. Azt nem tudom előre,
hogy idén lesznek-e súlyos csalások. Mi a kampányban arra törekszünk,
hogy helyre próbálunk meg eljutni, amennyire csak tudunk. Minél
több emberrel akarunk beszélni, elmondani nekik, miről mit
gondolunk, s meggyőzni őket arról, mennyire lényeges a magyar
érdekképviselet a törvényhozásban. Meg szeretnénk őrizni képviselőink
számát, ez minimum, ami most nehéz feladat, mert biztos vagyok
benne, hogy magasabb lesz a részvétel a mostani választáson,
mint két évvel ezelőtt.
Hogyan
látja a VMSZ érdekérvényesítő képességét az elinduló EU
csatlakozási tárgyalások folyamatában?
–Arra
készülünk, hogy a választásokat követően a parlamenti többségnek,
optimális esetben a kormánykoalíció része legyen a VMSZ.
Meggyőződésünk: az elkövetkező négy évben az uniós
csatlakozás, az ország közigazgatásának átalakításának ügyében
olyan folyamatok indulnak el, és fejeződnek be, melyekre csak
akkor leszünk hatással, ha a parlamenti többség része leszünk.
|
