2014.02.28.
Cél, hogy Hollókő élő falu maradjon
A „Próbáljon szerencsét Hollókőn!" elnevezésű
programban a látogatók a korábbi korok hangulatát élhetik
majd át
Csaknem kétmilliárd
forintos turisztikai fejlesztés kezdődött meg a világörökség
részeként számon tartott Nógrád megyei Hollókőn. A népi
hagyományokra épülő kiemelt program a kormány támogatásával
valósul meg.
–Ez csak részben felel meg a valóságnak, hiszen a
gazdasági válság miatt érezhető az, hogy valamennyivel
kevesebb turista érkezik 2008-tól a településre. Főleg azt
tapasztaljuk, hogy a Hollókőt meglátogatók kevesebbet költenek
a településen. Most azon vagyunk, hogy megújítsuk kínálatainkat,
hiszen nagyon sok jó látogatóhely jött létre az észak-magyarországi
régióban; gondolhatunk az egerszalóki fürdőre és a börzsönyi
fejlesztésekre. Ezért lényeges a megújulás a településünkön
is, még akkor is, ha a palóc kultúra adott, ahogy szintén
adott hozzá a tradíció és a műemlék várunk. Sajnos eddig ne
tudtuk kellőképpen bemutatni értékeinket. Főleg rendezvényeken,
például Húsvétkor és Pünkösdkor látogatnak el hozzánk, de
a célunk az, hogy mérsékeljük a szezonalitást, és emeljük a
tartózkodási időt és így a vendégéjszakák számát. Ezért
is vette kezdetét a csaknem kétmilliárd forintos turisztikai
fejlesztés.
A turisztikai fejlesztés teljes összegét a kormány
állja?
–Természetesen meg lehet úgyis tekinteni a települést
a turistáknak, ahogy eddig, de meg akarjuk valósítani a Küszöb
elnevezésű információs pontot, ahol a vendégeket tájékoztatjuk
arról, mi mindent érdemes megtekinteni Hollókőn. Tematikus
jegy vásárlására is van lehetőség, ez azt jelenti, hogy a
Hollókőre érkezők a belépő megváltásával tarisznyát és
hamuban sült pogácsát kapnak, majd szerencsét próbálhatnak a
faluban, ahol alkothatnak, játszhatnak, táncolhatnak, zenélhetnek,
ételt-italt kóstolhatnak. Ebből a szempontból újítjuk föl
településünk látványosságait, tehát így a múzeumok, a látogatóhelyek
is megújulnak. Így például egy szövőházban azt is be kell
mutatni egy film vetítésével, hogy abban a házban kik éltek,
azon kívül bemutatjuk a régi szövési technikákat is. Tehát
a modern technológia segítségével a turista láthatja azt,
milyen volt az adott ház a múltban. Megújul a Babamúzeum előtti
tér, a kút körül kényelmes, árnyas pihenőt alakítanak ki.
Egykori iskolát és pedelluslakást rendezünk be a múzeumként
működő Kossuth úti épületben, ezzel a jelenlegi erdészeti
kiállítást váltják fel. Az ófalusi részen pedig főleg a
gasztronómiai kínálatot szeretnék fejleszteni. Az ide látogató
megkóstolhatja a palóc süteményeket. Terveink szerint kézműves
műhelyként működik majd a Mesterségek udvara, ahol bemutatják
a hagyományos mesterségeket, és ott elsősorban a gyerekeket
akarják foglalkoztatni. Mindez úgy néz ki, hogy a gyerekek
monitoron, számítógép segítségével játékos formában „űzik”
a hagyományos mesterségeket. Az italkóstoltatásnak és a zenés
programoknak ad helyet a pincével is rendelkező Mulatós ház. A
látogatói pontok egyik új eleme lesz, hogy a kóstolás mellett
a sajt-, túró- és tejfölkészítésbe, valamint a kiállításon
az egykori állattartásba kapnak betekintést a településre érkező
turisták. A palócműhelyben pedig a fafaragást mutatjuk be.
Nagyon fontos eleme a fejlesztésnek az 1996-ban a település számára
átadott vár felújítása. A vár középső szintjét beépítjük,
és arra törekszünk, hogy egy XIII. század végi, autentikus várbelsőt
mutassunk be. Az öregtornyot is látogathatóvá tesszünk, s
annak három szintjén kialakítjuk a fegyverszobát, illetve a
lakórészt. A torony alsó szintjében pedig multimédiás eszközökkel
mutatjuk be a vár múltját, építését, annak tulajdonosait.
Medveczky
Attila
|