vissza a főoldalra

 2014.02.28. 

Magyarellenes fenyegetések és rongálások Várdarócon

Nemzetiségi alapon szított gyűlöletkeltés miatt kéne vádat emelni az elkövetők ellen

Január 11-én éjjel a szemtanúk szerint egy tizenhárom főből álló, többségében bellyei horvát fiatal vonult végig Várdarócon, ahol megrongáltak három autót, megtépázták a falu központjában álló, a falu magyar hagyományát idéző szalmakakast és megrongálták a helyi kávézó teraszát. A Bellyei járás magyar elöljáró-helyettese, Varga Gábor számára felfoghatatlan, hogy abban a járásban történt ilyen, ahol eddig magyarok és horvátok békében éltek.

 Eddig, tudomásom szerint, Horvátországban a közelmúltban nem voltak magyarellenes incidensek. Mi állhat a várdaróci soviniszta kirohanás hátterében? – kérdezem Jankovics Róbertet, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) ügyvezető elnökét.

 – A HMDK vezetősége, ahogy a horvátországi magyarok közössége is megdöbbent ezen az incidensen, hiszen a magyarság ellen ilyen atrocitásra nem volt példa. Ha jól emlékszem, utoljára 2007-ben Vörösmarton történt az, hogy egy horvát és egy magyar ember összeszólalkozott, és a veszekedés közben magyarellenes kijelentések is elhangzottak. Horvátországban sokkal erősebb az ellentét a szerbekkel, mint a magyarokkal szemben a ’90-es háború következményeként. A nemzetek közti feszültség egyik kiváltó oka lehet az is, hogy tavaly kiderült az, hogy a szerb lakosság aránya Vukováron meghaladta az 1/3-os arányt. Így a horvátok számára, a független Horvátország oltárán elszenvedett áldozatáért hős városnak számító Vukováron kötelező lenne a szerb nyelv hivatalos használata, azaz a ciril feliratok megjelenítése. Ennek következményeként az állami intézményekben több horvát és szerb nyelvű táblát állítottak Vukováron tavaly ősszel, amelyeket azóta is folyamatosan erőszakkal eltávolítanak a horvát háborús veteránok.

 Egyes horvát politikusok magyarellenes megszólalásai az INA-MOL ügyben nem járulhattak-e hozzá a magyarellenességhez?

 – Nem tudom, szerintem nem valószínű. Ami biztosra vehető, az az, hogy a rendőrség igen alapos vizsgálatot folytat, amit ezúton is köszönünk nekik. A magyar kormány eszéki főkonzulja, illetve a HMDK is a tisztességes jogi eljárást kérte, s most már az ügy az államügyészségnél van. Véleményünk szerint a horvát BTK 325. cikkelye alapján nemzetiségi alapon szított gyűlöletkeltés miatt kell vádat emelni az elkövetők ellen. Amennyiben a vád bebizonyosodik, akkor az elkövetők ellen legkevesebb 6 hónapos börtönbüntetés szabható ki. Azt is ki kell jelentenem, hogy nyilvánosan egyetlenegy horvát politikus sem állt a randalírozók mellé. Nem is szólaltak meg ez ügyben hivatalos szinten a horvátok, mert egy részeges banda rongálásának tartják az akciót. Mi ezzel természetesen nem értünk egyet.

 Még januárban a rendőrség szóvivője azt mondta, hogy egyszerű vandalizmusról van szó.

 – Az első nyilatkozatnak az volt az oka, hogy annak megtételéig nem jelentkeztek a rendőrségen szem-és fültanúk. Időközben több szem-és fültanú jelentkezett Várdarócról, s ezért a rendőrség kibővítette a vizsgálatot. Az első fázisban csak három fő ellen indítottak hivatalból feljelentést, most már 13 fő ellen. Ha nem lettek volna szem- és fültanúk, vagy azok nem tesznek terhelő vallomást, nagy valószínűséggel a szabálysértési bíróságnál nem jutott volna tovább az eset.

 A várdaróci rongálók fiatal korúak voltak, vagy pedig már büntethetők?

 – Büntethetők: 18–23 év közöttiek.

 A többi magyar szervezet miként reagált az üggyel kapcsolatban?

 – A horvátországi magyarok körében az MSZP horvátországi „partnere”, a Magyar Egyesületek Szövetsége számít „másik szervezetnek”. Az ő vezetőik nem reagáltak erre az incidensre, vagy csak igen szűkszavúan – legalább egyhetes késéssel, de a legfelháborítóbb az, hogy a MESZ parlamenti képviselője, Sója Dénes magyar kisebbségi politikus sem tett semmit, holott ez kötelessége lett volna. Nem hiszem, hogy a horvátországi magyarok ezért voksoltak volna rá.

 Mitől tarthatnak ők?

 – Ne haragudjon, de nem hiszem, hogy pont én lennék a jó ügyvédje a MESZ-nek vagy Sója úrnak. A hiba a MESZ-ben az alapoknál van, és ezek a problémák ilyenkor fokozottabban megmutatkoznak.

 Olvastam, hogy egyesek egy újabb népszavazás kiírásával 50 százalékra akarják emelni a küszöböt a kétnyelvűségről. Mindennek milyen következményei lehetnek a horvátországi magyarokra nézve?

 –Ha kiírják a népszavazást, és az eredményes lesz, akkor annak katasztrofális következményei lesznek a horvátországi magyarok szerzett jogaira nézve. Mi az elmúlt 15 évben kiharcoltuk azokat a jogokat, hogy a magyar nyelvet hivatalosan használjuk azokban a járásokban, ahol a magyarság lélekszáma meghaladja az 1/3-os arányt. A népszavazási kezdeményezés alapjában a vukovári népszámlálás, az ott élő szerbeket illető eredmény miatt történt. Az ottani horvát közösség szeretné, hogy módosuljon a nyelvhasználati cikkely, hogy így elkerülhessék a huszonkét évvel ezelőtti megszállók nyelvének „viszszatérését”. A kezdeményezők azt nyilatkozták, hogy több mint 400 ezer aláírást összegyűjtöttek országszerte, ám szerintünk a népszavazási kezdeményezés alkotmányellenes. Az aláíróíveket átadták a parlament elnökének, aki azokat továbbadta az illetékes közigazgatási minisztériumnak, melynek szóvivői ezidáig nem nyilatkoztak arról, hogy összesen menynyi aláírásról van szó, s azok hitelesek-e. Ha olyan válasz születne, hogy az aláírások számban és alakilag megfelelnek, akkor – többen nyilatkoztak – a kérdést az alkotmánybírósághoz terjesztenék föl, hiszen a szerzett emberi jogok csorbulnának. A járásokban van, ahol meghaladja a magyarság létszáma a 33%-ot, de az 50%-ot sehol sem, így végzetes lenne számunkra a népszavazás sikeres véghezvitele: megszűnne a magyar nyelv hivatalos használata Horvátországban. Természetesen, ha erre sor kerül, minden eszközzel tiltakozunk majd az intézkedés ellen. Ki kell hangsúlyozni, hogy sem a kormánypártok, sem az ellenzék nem támogatja a népszavazási kezdeményezést, ami számunkra bíztató jelzés.

Medveczky Attila