|
 2014.01.24.
Elhárult az akadály a mezőgazdasági célú
termálvíz használat fejlesztése elől
Az új jogszabályi egyértelmű fejlődési pályát biztosít a
foglalkoztatás növeléséhez
2013 utolsó napján
megjelent átfogó, a termálvíz használatra vonatkozó végrehajtási
rendeleteket módosító jogszabály csomag olyan kedvező
helyzetet teremtett a mezőgazdasági célú termálvíz használatban,
amilyenre nem volt példa a rendszerváltás óta.
1990-től a különböző kormányzatok miként támogatták
a mezőgazdasági célú termálvíz használatát?-
kérdezem Bakó Dánielt, az AGRYA Fiatal Gazdák Magyarországi
Szövetsége Termálvíz Tagozatának elnökét.
–Engedje meg, hogy még inkább visszamenjek az időben,
mert mikor a múlt század ’60-as, ’70-es éveiben elsősorban
szén-hidrogén kutató fúrások történtek a szentesi kistérségben,
akkor találtak rá a termálvízre. Addigra már a nagyon komoly
kertészeti kultúra alakult Szentes térségében a bolgár kertészeknek
köszönhetően. S akkor kezdődött el a termálvíz tudatos és
jó fejlesztése. A ’70-es években több mint 30 termál kutat
fúrtak, és a ’80-as években is számos növényház és
baromfi – főleg pulyka – istálló épült, melyet termálvízzel
fűtöttek, amely költséghatékonyságot eredményezett. A
’90-es években viszont olyan váltás történt, ami a termálvíz
hasznosításának nem kedvezett. A leépülés 2010-ig tartott,
ami nemcsak abban nyilvánult meg, hogy olyan jogszabályok születtek,
melyek gátolták a termálvíz felhasználását, hanem a finanszírozási
oldalon is megjelent a probléma. A 2007-2013-as EU-s költségvetési
időszakban csupán 60-70 hektárnyi növényház termálvíz
felhasználását tették lehetővé hazánkban, míg ez a szám
Lengyelországban és Hollandiában is 1000 hektárokban mérhető.
Tudtommal a Bajnai-kormány idején attól
féltek, hogyha engedik a mezőgazdaságban a termálvíz használatát,
akkor hamarosan elfogy a magyar termálvíz készlet, és emellett
a használt termálvíz felszíni elhelyezését környezetre ártalmasnak
ítélték. Van-e mindennek valóságalapja?
–Mindennek semmilyen valóságalapja
nincs. Az Alföldön a vízadó réteg a porózus homokkőből tevődik
össze, s gyakorlatilag apró homokszemcsék egymásra rakódásából
áll. A geológusok tanulmányai szerint egészen a Kárpátokból
folyik így alánk a víz, és jelenleg kiapadhatatlan utánpótlásforrásnak
minősíthető. Itt kell megemlíteni a marosi sóderkúpot,
amelynek köszönhetően Békés megyében nagyon jó minőségű
és tiszta víz áll rendelkezésre. A felszíni elhelyezéssel
kapcsolatos aggodalmak sem állják meg a helyüket; hiszen
Szentesen éppen 40 éves a termál tó, ami 12 termálkút
befogadását szolgálja. A szentesi Közép-Európa legnagyobb
termál tava, mely mára jelentős vízi madár élőhellyé vált.
Évek óta nagy jelentősége van fokozottan védett madárfajok
vonulásában és fészkelésében. Több mint 170 értékes madárfajával
egyedülálló madárrezervátumnak számít. A tó tehát új
otthont adott az ártéri élővilágnak, és éppen ezért a
Natura 2000 hálózaton belül Különleges Madárvédelmi Területként
van nyilvántartva. A 140 hektárnyi nagyságú tó különlegessége,
hogy vannak olyan részei, melyek a leghidegebb időben sem
fagynak be. Mindez azt bizonyítja, hogy esetünkben nem környezetszennyezésről,
hanem környezetvédelemről van szó. Azt is tudni kell az alföldi
vizekről, hogy viszonylag magas sótartalmúak, ezért az új
rendelkezések olyan tározók megépítését írják elő,
melyek méretükben alkalmasak arra, hogy a kitermelt termálvizet
öntözési időszakon kívül vezessük el a területről.
A 2013-as végrehajtási rendeleteket módosító jogszabály
csomag milyen, az önök számára kedvező megoldásokat, ösztönzőket
tartalmaz?
–Az egyik kedvező megoldás,
hogy immár a felszínen is elhelyezhetjük a kitermelt és lehűtött
termálvizet. A használt termálvíz elhelyezésre szolgáló
felszíni létesítmények helyzetét rendezték, az azokban zajló
víztisztítás során előtérbe kerülnek a természet közeli
megoldások. Átalakították a kibocsátott termálvízben meglevő
egyes anyagok határérték számítási rendszerét, mértékét.
A másik számunkra jelentős kitétel, hogy csökkentek a gazdák
által fizetendő úgynevezett vízkészlet járulék is. Mindez
fejlesztést ösztönzően hat a kertészetekre, ahogy a kommunális
felhasználókra, és a fürdőket üzemeltetőkre is. Eddig a
kertészetekre vonatkozóan az alapérték 7,5-szörösét kellett
járulékként fizetni, ha termálvizet hasznosítottak. Ez a
szorzó most 2-re mérséklődött. Ezen kívül az új szabályozás
a bányajáradék mértékének számításán keresztül ösztönzően
hat a több lépcsős, a jelenleginél hatékonyabb termálvíz
felhasználásra. Minél alacsonyabb fokra hűti a vizet az illető,
annál kevesebb járadékot kell fizetnie. Ez csökkentheti a
kitermelt termálvíz mennyiségét. Ezek a járulékcsökkentések
fejlesztésekre sarkallják mind a befektetőket, mind a jelenlegi
felhasználókat.
A termálvízre alapozott kertészet két típusa
alakult ki: üvegházi és fóliasátras zöldségtermesztés és
a dísznövénytermesztés. A két típus közül melyiket szeretnék
jobban előterébe helyezni?
–Nem így csoportosítanék,
hiszen a növényház borítottsága alapján különböztetjük
meg az üvegházat és fóliasátrat. Ha pedig a termesztett növényt
vizsgáljuk, akkor beszélhetünk zöldség –és dísznövénytermesztésről.
Jómagam zöldségtermesztéssel foglalkozom, így tudom, hogy zöldséget
termálvízre alapozva hatékonyan lehet mind üvegházban, mind fólia
alatt termeszteni, de számos dísznövénykertészt ismerek, ám
az ő piacuk a válság miatt eléggé labilissá vált. Ettől függetlenül
egyik típusú kertészetet sem zárnám ki, vagy tenném előtérbe.
Annál is inkább, mert technológiai területén a zöldségtermesztés
alig tér el a dísznövénykertészettől. A dél-alföldi kertészet
további előnyei a napfényes órák száma, és rendelkezésre
álló nagyszámú munkaerő.
A módosított jogszabály csomaggal elérhető-e, hogy több
munkahely jöjjön létre az agráriumban?
–Ebben biztos vagyok. Egy
hektárnyi terület megműveléséhez tíz fő minimum szükséges,
de nyáron ez a szám növekedhet. Ha újabb termálvizes berendezések
épülnek, akkor a foglalkoztatás is szélesebb körű lesz. Bízunk
benne, hogy kertészetek azt a jövedelmezőséget is ki tudják
termelni, ami által tisztességesen meg lehet fizetni a munkavállalókat,
hiszen ma a piac igencsak manipulált, és óriási különbségek
figyelhetők meg a termelői és a fogyasztói árak között. Mi
nem a termálvizet hasznosítjuk, hanem eszközként használjuk föl,
és termesztett zöldség adja a bevételt. Ezért lenne jó, ha
az agrárkormányzat a piacot tudatosan és határozottan befolyásolná,
ezzel is segítve a gazdákat, ahogy tette most a mezőgazdasági
célú termálvíz használat fejlesztésével kapcsolatban.
Medveczky Attila
|
