vissza a főoldalra

 2014.01.31. 

„MONNYON LE!”

1941-ben a németek által megszállt Lengyelországból Budapestre özönlöttek a zsidók. Papírjaik nem voltak, s a me­nekült nyomorultakat a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság, a KEOKH egy kormány határozat alapján elkezdte visszatelepíteni a Kárpátokon túlra, lengyel– ukrán területekre. A végrehajtási részleteket a július 12-i 192/1941. sz. rendelet szabályozta, mely első lépésként lajstromba vételt írt elő. Mi ez, ha nem idegenrendészeti rende­let? Az a neve. Ezt a tényt Róbert Péter Kitelepítés Bu­da­pestről c. munkájában olvastam. Valamint azt is, hogy Kamenyec-Podolszkij térségében augusztus 27–28-án a németek és ukrán segítőik tömegesen legéppuskázták a Körősmezőre szállított szerencsétleneket. Ennek magyar honvédek is szemtanúi voltak, s segítségükkel egy részük megmenekült. A honvédek híradása alapján Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter az akciót leállította, a mintegy kétezer életben maradt visszatért Magyarországra.

Takács Ferenc írja 2010-ben a Magyar Narancsban: Egy 1941 júliusában és augusztusában belügyminiszteri utasí­tásra lebonyolított idegenrendészeti intézkedéssorozat volt az 1941-es rendelet végrehajtása. Természetesen nem arról van szó, hogy bárki helyeselné ezeket a szörnyűségeket, de az mégiscsak túlzás, hogy hajtóvadászatot rendeznek valaki el­len pusztán azért, mert valamit a nevén nevez. Milyen antisze­mitizmusról hörögnek már megint? Hányadik tisz­tes­ségtelen kampányuk ez már? Hová süllyedtek, hogy Torgyán doktor örökbecsűjét kénytelenek szajkózni? Monnyon le! De miért? És miért éppen Szakály Sándor? A Magyar Narancsot nem akarják betiltani? Mi legyen a szerzőkkel Ró­bert Péterrel, Takács Ferenccel? Kövezzük meg őket?

Működjön csak az intézet és adjon választ: Miért is van a nácizmus és a kommunizmus kriminalitása között különbség?

A Sztálini népirtás áldozatainak a holokauszt áldozataihoz hasonló kiemelt státusa miért is nem biztosítható?

Ki az a botor, tudatlan barom akinek beadható még, hogy 1989 után a totalitárius közelmúlt visszatérte legmeg­fele­lőbb ellenszere a liberális demokrácia? Talán az SZDSZ-be bepakolt ávós csemeték hatalomba emelése, fenntartása és óvó felügyelete nélkül az MSZP reggelire bezabálna egy fél zsidót a másik felével meg megtörölné zsíros pofáját?

Ha így gondolják, akkor ezt mondják ki, ne kerteljenek!

És ne hivatkozzanak a holokauszt-tagadás vád kérdésben hajt­hatatlan, elsősorban Németország és az Egyesült Álla­mok által képviselt kanonikus nyugati történe­lem-értelme­zésekre! Vagy ha mégis, akkor fejezzük be a kutatásokat a tu­domány minden területén! Mi a francnak költeni kutatókra, a tudomány bármely területén. Miért nem számoljuk fel a Magyar Tudományos Akadémiát? Ha úgyis a kánon érvé­nyes a tények helyett. Galileit a pápai kánon megsértésében bűnösnek találták, emiatt kötelezték tanai visszavonására, há­zi őrizetet rendeltek el számára, műveit pedig betiltották. Azonban „eppur si mouve”, azaz mégis mozog. Semmelweis nagyságát a gyermekágyi láz kóroktanának felderítése, s az általa kidolgozott prevenció adta, amelynek során egy konk­rét betegség okainak felderítésén túlmenően, a fertő­zéssel és annak megakadályozásával kapcsolatban olyan el­veket fogalmazott meg, amelyek jelentőségét csak egy jó évtized múltán a francia Pasteur és a német Koch bakterio­lógiai kutatásait követően ismerték fel; illetve az angol Lister antiszeptikus műtétvezetési gyakorlatának kialakítása so­rán alkalmazták először a gyakorlatban – másutt. Mi lenne velünk ha a tudományos tények helyett, ma is a kánont részesítenénk előnyben? Ha egyszer 1941-ben idegenren­dé­szeti kor­mányhatározat alapján követtek el rémséges tette­ket, akkor azt nem lehet másnak tekinteni, mint annak ami volt. Az más kérdés, hogy emögött milyen alantas szán­dé­kokat feltételezünk.

Czyla