|
 2014.01.31.
Moszkva–Brüsszel: párbeszédet ösztönző
ellentmondások
A január 28-án
Brüsszelben tartott EU–Oroszország csúcstalálkozó nem
hozott áttörést, bár néhány megállapodást sikerült elérni.
Az ukrajnai események (amelyekhez más-más módon viszonyulnak
Moszkvában és Brüsszelben), a politikai dialógus intenzitásának
bizonyos fokú csökkenése volt az oka annak, hogy a felek már
előre jelezték: a gazdaság témájára összpontosítanak.
Zárt ajtók mögött
zajlottak Vlagyimir Putyin tárgyalásai Herman Van Rompuy-vel, az
Európai Tanács elnökével és José Manuel Barrosóval, az Európai
Bizottság vezetőjével. Igaz, a sajtókonferencián szóltak arról,
mi volt megbeszélésük témája. Kiderült, hogy Ukrajna is, ráadásul
elég részletességgel.
Ismeretes, hogy a
Keleti partnerség vilniusi csúcstalálkozóján Ukrajna nem írta
alá a társulási egyezményt, és ez kihatott a mostani tárgyalások
formátumára. Brüsszelnek nemigen van ínyére, hogy Ukrajna az
Oroszországhoz fűződő kapcsolatok fejlesztését választotta.
A magas rangú európai hivatalnokok rámutattak, hogy a
hivatalos Kijev viseli a felelősséget az ukrajnai eseményekért.
Ugyanakkor arról nem szóltak, milyen formában használta a
tiltakozást a Majdan. És itt elsősorban a szélsőséges,
nacionalista erőkről van szó. Mindenesetre az Európai Tanács
és az Európai Bizottság vezetői kifejezésre juttatták, hogy
a legaktívabb módon hatni akarnak az ukrajnai helyzetre.
Oroszország viszont kerüli a nyílt nyomást egy független
állam vonatkozásában. Vlagyimir Putyin rámutatott, hogy csak
Ukrajna népe határozhatja meg az ország további sorsát.
Az európai fél javaslatára csökkentették a csúcstalálkozó
programját, és a stratégiai kérdésekre irányították
figyelmüket. Ezek a témák közismertek: a kölcsönös
kereskedelem, az energetika, az integrációs folyamatok Európában
és az eurázsiai térségben. Vlagyimir Putyin emlékeztetett,
hogy az Európai Unió Oroszország kulcsfontosságú kereskedelmi
és gazdasági partnere. Az áruforgalom több százmilliárd dollárban
mérhető, de tízmilliárdos nagyságúak a befektetések is. Az
orosz elnök így kommentálta az integrációs témát:
Ambiciózus feladatokat kell kitűznünk. Ezek egyike: az
európai és az eurázsiai integrációs folyamatok összekapcsolása.
Meggyőződésem, hogy nincs közöttük semmilyen ellentmondás.
Hatékonyan kiegészíthetnék egymást. Eszmecserét folytattunk
a Keleti partnerség vonatkozásában is. Érdekeltek vagyunk közös
szomszédaink stabilitásában és felvirágzásában. Ezek az
országok törekednek az aktívabb együttműködésre az Európai
Unióval, de meg akarják tartani hagyományos kapcsolataikat is.
Ezt elő kell segíteni, de megengedhetetlen újabb választóvonalak
kialakítása. Javaslatot tettünk a szabadkereskedelmi övezet
kialakítására az EU és a Vámunió között.
Putyin elmondta, hogy tárgyaltak a közös biztonságról.
Köszönetet mondott kollégáinak a közös munkáért, amelynek
célja a biztonság szavatolása a Szocsiban sorra kerülő
olimpia idején. A tárgyalásokon szó volt a szíriai és az iráni
valamint az afganisztáni helyzetről. Afganisztán utóbbi esetében
az amerikai katonák távozása tükrében tekintették át a témát.
Az orosz vezető rámutatott: bízik abban, hogy sikerül
megegyezni a Déli Áramlat gázvezeték építését akadályozó
Harmadik energiacsomag kérdésében.
A csúcstalálkozó egyetlen közös dokumentumot fogadtak
el, ami a terrorizmus elleni harcra vonatkozik. Azt ígérték,
hogy a nyáron, Szocsiban sorra kerülő csúcstalálkozón
foglalkoznak majd az Oroszország–EU új alapszerződés
megvitatásával.
(Forrás:
Oroszország hangja)
|
