|
 2014.01.31.
Teljesen új hulladékgazdálkodást
vezetnek be 2015-től
A szemétlerakók külföldi tulajdonosainak az volt az érdekük,
hogy szinte nulla befektetéssel hatalmas profitot érjenek el
Magyarországon
új kommunális hulladékgazdálkodási rendszer alakult és
alakul ki. A jövőre induló kétkukás rendszer nagyban hasonlít
majd a lengyelországi modellhez. A háztartások „eltéveszthetetlen
rendszerben” kétfelé tudják szelektálni a szemetet. Dr.
Illés Zoltán a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért
felelős államtitkára elmondta: minden egyes darab kidobásra
ítélt elektronikai berendezésért, eszközért, amikor azt a
megadott üzletbe visszaviszi a polgár, pénzt kell kapnia, vagy
az adott összeg helyben levásárolható kell legyen.
Mi a lényege az úgynevezett kétkukás
rendszernek?
–Még beszélgetésünk elején, a félreértések
elkerülése végett le kell szögezni, hogy a kétkukás rendszer
nem azt jelenti, hogy két darab kukában gyűjtjük a kommunális
hulladékot, hanem két fajta kukáról van szó. Több külföldi
hulladékgazdálkodási rendszert tanulmányoztunk, így az olasz
modellt is, aminek a lényege, hogy külön –külön kukába gyűjtik
a papírt, a fémet és az üveget, a komposztálandót és a
maradékot. Tehát négy kukába gyűjtik a szemetet. Ez azt
jelenti, hogy ha a polgár négyfelé gyűjti a szemetet, az
biztosítja a szelektivitást, de mindennek a begyűjtési, szállítási
és logisztikai költségei igen magasak. Ezért mi a lengyel
rendszert választottuk, aminek a lényege, hogy két fajta hulladékgyűjtőbe
kell a polgároknak a kommunális hulladékot szelektálva
elhelyezni.
Mi kerül ez egyik, s mi a másik hulladékgyűjtőbe?
–Az egyik kukába azokat a hulladékokat helyezik el,
amelyek száraznak minősülnek és újrahasznosíthatóak. Száraz
hulladék például a papír, a műanyag, a fém, az üveg, a
ruhanemű. A másik kukába pedig a nedves hulladék kerül. Ilyen
hulladék mondjuk a dinnyehéj, a zöldségmaradványok, az ételmaradék,
a kisgyermek „teli” pelenkája, a kimosatlan joghurtos pohárka.
Akkor most térjünk rá a rendszer logisztikájára.
–Ami szintén nem ördöngösség. Egy kukás kocsi
kell, amelyik egy bizonyos időszakban elszállítja a száraz, s
egy másik időpontban a nedves hulladékot. De az is megoldás,
hogy két kukás autó jön egyszerre, s felosztják maguk közt a
feladatot. Vagy egy olyan szemetes autó érkezik, amelyik két
elválasztó térrel rendelkezik. Tehát a rendszer logisztikája
olcsó, egyszerű, jól frekventáltan megszervezhető és jó
gyakorisággal végezhető. Magyarországon jelenleg a kommunális
hulladék 70%-át lerakóba helyezik el – ez Ausztriában 9-10%,
Németországban 2%, az utóbbi államban betiltották a kommunális
szemét lerakását, míg az előbbiben elég magas a szemét tonnánkénti
lerakási járuléka – , ami irdatlan pazarlás, ugyanis bármennyire
is furcsán hangzik, de a szemeteink tele vannak kincsekkel, értékes
anyagokkal, nyersanyagokkal, másodnyersanyagokkal. A papírból
újra papírt lehet előállítani, s ez vonatkozik a fémre is. A
több mint negyven műanyagfajtát pedig anyagában újra lehet
hasznosítani, és mondjuk ugyanolyan műanyag palackot lehet belőle
gyártani. Az üveget pedig összetörik, és újból üveget fújnak
belőle
600 Celsius
–fokon. Ezidáig ez a szelektivitás nem létezett, így ilyen
jellegű bevételre sem tudtak szert tenni a hulladék-közszolgáltató
cégek. Ehhez képest, ha 2015-től kétfajta kukában gyűjtik a
szemetet, és a száraz hulladékot elviszik a megfelelő
helyekre, abból a cég bevételre tesz szert. Igaz, megnő a kiadása,
hiszen szelektálva kell elvinnie a hulladékot, de ez a költségnövekedés
eltörpül ahhoz a bevétel növekedéshez képest, ami abból adódik,
hogy nem a szeméttelepre teszi le a kommunális hulladék jelentős
részét, hanem az utóválogatás után – mely során a
szemetet 38 különböző komponensre tudja szétszedni – újrahasznosítás
irányába eladja. Ezt az utóválogatást Pécsett a BIOKOM Kft-nél
már művelik, ahogy Szegeden is; és számos hazai helyen ezt a
metódust bevezették. A BIOKOM, amely a pécsi önkormányzat
tulajdonában van, képes arra, hogy 40-50 ezer tonna olyan terméket
állítson elő a szemétből, amelynek a hőértéke a barnaszénnel
vetekszik. Tehát jobb, mint a Mátrai Erőmű számára bányászott
lignit. Azt is tudni kell, hogy őrlés és szitálás után a nem
újrahasznosítható komponensek, de hőértékkel bíró anyagok
termékké avanzsálnak. Mindazokat a komponenseket, melyek hőértékkel
bírnak angolul Refuse Derived Fuel-nek nevezik, aminek RDF a rövidítése.
Magyarul háztartási hulladékból előállított tüzelőanyag,
ami eddig hazánkban nem létezett. Kollégáimmal nemrég készítettük
el azt a jogszabálytervezetet Brüsszel felé, ami az RDF- kormányrendeletünk
plánuma, s amit, ha elfogad a kormány, akkor Magyarországon
korszakalkotóvá válik az a hulladékgazdálkodás, amely 2013.
január 1-jével törvényi szinten új metódust eredményezett
– az EU ugyanis szigorúan előírja a környezet megóvását célzó
ipari és háztartási szemét kezelését, újrahasznosítását.
Magyarország azonban ezen a területen elmaradt, ami súlyos
szankciókkal fenyegetett bennünket. Azt is tudni kell, hogy a
szemétben mindig van a 38 komponens különválogatása után
olyan anyag, amivel semmit sem lehet kezdeni, pl. homok, föld, s
ezeket lerakják a szeméttelepekre, ám azt prognosztizálom,
hogy az új magyar rendszer bevezetésével 2020-ig, az eddig
70%-os lerakás 1/3-ára csökkenhet le. A nedves hulladékokat
pedig az utóválogatókban megőrlik, ami felhasználható, azt
komposztálják – a komposztálás 65 Celsius-fokon történik,
ami megöli az összes patogén baktériumot – , s a megőrölt,
de anyagában nem hasznosítható elemekből pedig RDF lesz. A
komposzt pedig, ha nem tartalmaz gyógyszermaradványokat és nehézfémet,
akkor talajra is kerülhet, ellenkező esetben a szemétlerakó
telepeink takarásához segédanyagként hasznosítható, ugyanis
Magyarországon 74 szeméttelep működik.
Ezzel az új rendszerrel további munkahelyeket is lehet
teremteni?
–Természetesen, hiszen a szemét begyűjtése két irányban
történik, így megduplázódik a személyzet. Előzetes terveink
szerint 15-20 ezerrel növekedhet a munkahelyek száma az új
rendszer bevezetésével, ami maga után vonja az országos hulladékgazdálkodás
költségeinek emelkedését is. A másik oldalon olyan új bevételek
realizálódnak, amelyekre ezidáig nem volt példa, hiszen RDF-előállítás
eddig nem történt az országban. Az RDF-eket pedig a cementművek
és az erőművek vásárolják meg, mert jelenleg egy egységnyi
hő előállítása kőolajból 10 forintba kerül. Ugyanannyi hő
előállítása RDF-ből viszont csak 0.5 forintba. Ahogy már említettem,
számos hulladékkezelő, szállító cég rendelkezik utánválogatóval.
Ennek oka, hogy a hazai önkormányzatok 28 hulladékos társulásba
tömörültek. Ezek a társulások az elmúlt évtizedben EU-s
forrásból megépítették az utóválogató kapacitásokat.
Ha ez tudható volt korábban is, akkor az elmúlt évtizedekben
miért rakták le a kommunális szemetet?
–Azért, mert külföldi
és magán cégek tulajdonába kerültek a szemétlerakók. S a
tulajdonosoknak az volt az érdekük, hogy szinte nulla befektetéssel
hatalmas profitot érjenek el. Azért, hogy ők befogadják a
lakosság közel 60 millió tonna kommunális szemetét, óriási
pénzeket tettek zsebre. Mivel bevezettük az EU által kötelezővé
tett lerakási járulékot, mint negatív ösztönzőt, így ezek
a magáncégek nem juthatnak meg nem érdemelt profithoz. Innentől
kezdve a hulladékkezelő cégnek az éri meg, hogy amit csak tud
,elad egy bizonyos irányban, ami eredményezheti a további
rezsicsökkentést. Ha a cégek még több bevételre tesznek
szert, még inkább lehet a lakossági rezsidíjakat csökkenteni.
Tudjuk több helyen hiányzik az utóválogató kapacitás, ezért
az állam úgy döntött, hogy az EU Magyarországnak szánt 2014
és 2020 közötti 8 ezer négyszázmilliárd forintnak megfelelő
eurójából közel 200 milliárdot utóválogatók megépítésére
lehet fölhasználni.
Az olvasókat bizonyára érdekli, hogy 2015-től
minden ház két kukát kap-e, vagyis hogyan néz ki ez a
gyakorlatban?
–Tegyük föl, hogy egy társasházban,
ahol jelenleg öt kuka áll a bejárati ajtó mögött, az egyikre
ráírják: nedves-általános, háromra pedig azt, hogy: száraz-újrahasznosítható.
Ahol én lakom, ott a kék színű kukákba a papírhulladékokat
helyezik el, míg a sárgába a flakonokat és fémet. A sárgára
ráírják, hogy száraz-újrahasznosítható, míg a kékre:
nedves-általános. Aki pedig családi házban lakik, kap egy másik
kukát is.
Eddig a kommunális hulladékról beszéltünk. De
hová tegyék a lakosok a már elromlott mobiltelefonjukat, rádiójukat,
tévékészüléküket, mosógépüket? Várják meg az éves
lomtalanítást?
–A futószalagon a fémeket
mágnessel kiszedik a válogatás során. De jogos a kérdés,
mert egy másik rendelettel bevezetjük – és erről a Magyar Fórumnak
nyilatkozom elsőnek – azt, hogy minden egyes darab használaton
kívüli, kidobásra ítélt elektronikai berendezésért, eszközért,
amikor azt egy adott üzletbe visszaviszi a polgár, pénzt kell
kapnia, vagy az adott összeg helyben levásárolható. A
rendeletben meghatározzuk, hogy a különböző kidobásra szánt
elektronika berendezéseket mennyi összegért vegyék vissza.
Ezek után bizonyára nagyon kevesen dobják ki a kukákba az
elektromos műszaki cikkeket.
Medveczky
Attila
|
