vissza a főoldalra

 2014.01.31. 

Fejlesztési társulás, vagy „miniautonómia”

Örülnénk, ha a román többségű megyék a szórványmagyar települések vonatkozásában követnék a hargitai példát

Az elkövetkező napokban nyújtják be a Maroshévízi Bíróságon a Kelemen-Görgény Fejlesztési Társulás bejegyzési kérelmét, és a társulás várhatóan már január végéig jogi státust kap.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint ma az építi az autonómiát, aki gyereket vállal, munkahelyet teremt, három tehene mellé vásárol még kettőt, és bízik Székelyföld jövőjében, a megmaradásban. Salamon Zoltán, a Magyar Polgári Párt Hargita megyei szervezetének elnöke, megyei önkormányzati képviselő elmondta: nem lehetnek kétségeink afelől, hogy a mindenkori román kormány küldetése az asszimiláció érvényesítése. A többségében magyar lakta településeken az elmúlt időszakban szinte kizárólag ennek a törekvésnek vetették alá az államilag finanszírozott fejlesztéseket.

 Milyen céllal alapították meg a Kelemen-Görgény Fejlesztési Társulást?- kérdezem Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét.

 –A fejlesztési társulás ötéves munka eredménye, hiszen rengeteg egyeztetés előzte meg. Nem számít újdonságnak Hargita megyében, hiszen már működnek hasonló társulások, úgymint a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás vagy a Hargita-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás, amelyek célja egy-egy terület célzott fejlesztése. Ezekhez hasonlóan jött létre a Kelemen–Görgény Közösségi Fejlesztési Társulás is a megye északi térségében található települések fejlesztése céljából.  Ennek a fejlesztési tervnek az egyik fő pillére az északi térség kistermelőinek támogatása, bevonása a hagyományostermék-mozgalomba, értékesítési lehetőséget teremtve számukra vásárokon, üzletláncokban. Az elméleti kérdéseket félretéve, Hargita Megye Tanácsa, a részt vevő helyi hatóságokkal együtt, konkrét lépéseket irányoz elő: támogatja a különböző társulási formák megalakulását (a mezőgazdaság, agro- és hegyvidéki turizmus, ipar fejlesztését célzó egyesületek, szövetkezetek, termelőcsoportok, alapítványok, szövetségek létrehozását), a hagyományos termékek népszerűsítését helyi, megyei és regionális szinten. A Hargita Megye Tanácsa által évente meghirdetett pályázatokra (kulturális, ifjúsági, sport, egyházi, turisztikai, önkéntes tűzoltókat támogató, mezőgazdasági, egyházi stb.) szánt pénzt a Kelemen–Görgény Közösségi Fejlesztési Társulásnak a társult települések lakossága számarányának függvényében kiutaljuk, és ők döntik el, melyik területre mennyit osztanak le.

 Arról is lehet olvasni, hogy Önök ezzel a társulással Hargita megye románjainak adnak egy bizonyos autonómiát. Mi ennek a valóságtartalma?

 –A sajtó találta ki a „miniautonómia” fogalmát, pedig jelen esetben „csak” normalitásról van szó: megalakul egy fejlesztési társulás a megye északi településeinek részvételével, amely néhány területen, úgymint kultúra, egyházak, vidékfejlesztés, megkapja e térségre arányosan eső megyei tanácsi forrásokat és dönt ezek felhasználásáról. Ez nem szokványos dolog, de nagyon örülnék annak, ha a román többségű megyék a szórványmagyar települések vonatkozásában átvennék ezt a gyakorlatot. Az igazán fontos kérdés nem ez, hanem hogy megyénk más sikeres fejlesztési társulásaihoz hasonlóan a Kelemen–Görgény is tudjon uniós pénzeket lehívni, tehát a meglevőhöz vonjon be külső forrást. Egyébként én azt gondolom, hogy az autonómia építése igazából a fejekben kezdődik, és alapegysége, legfontosabb szereplője a család. Tehát ma az építi az autonómiát, aki gyereket vállal, munkahelyet teremt, három tehene mellé vásárol még kettőt, és bízik Székelyföld jövőjében, a megmaradásban.

Ugyanakkor nyilván példát kell mutatnunk, ezt tettük tavaly is, amikor elküldtük az erdélyi román többségű megyék vezetőinek, hogy mi Hargita megyében hogyan működünk együtt az egyházakkal, remélve, hogy az illető megyékben kisebbségben lévő egyházakkal hasonlóképpen járnak el, mint mi itt Hargita megyében az ortodox egyházzal.

 Hogyan fogadták a társulás megalapítását a megyében élő magyarok és románok?

 –Az északi térségben élő, többségében román ajkú lakosok reprezentatív személyiségei, választott vezetőivel egyeztetve hoztuk létre a társulást, tehát nem a fejük fölött hoztunk döntést, hanem egy hosszú idejű párbeszéd eredményeként. Korábban is, évek óta részarányosan osztottuk el a forrásokat, a felekezeti és etnikai arányok figyelembevételével, így senkit nem érhetett meglepetés, sem a magyarokat, sem a románokat.

 Miért kellett majdnem 7 hónapot várni a bejegyzési kérelem bírósági beadásához?

 –A bejegyzési folyamat elhúzódásának bürokratikus és nem politikai okai vannak. Ne feledjük, hogy több önkormányzatról van szó, ami lassítja a procedúrát.

 Ezek után nem tartja abszurdnak, hogy a Hargita megyei önkormányzat pénzforrásainak etnikai alapú elosztása miatt jelentette fel önt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál a román Szociáldemokrata Párt (PSD) gyergyószentmiklósi szervezetének elnöke?

 –Az illető politikus egy olyan településen politizál, ahol a pártja egyetlen mandátummal sem rendelkezik a képviselő-testületben, és így próbálja felhívni magára a figyelmet. Valószínűleg az volt a célja ezzel a tettével, hogy bekerüljön a sajtóba. Nem az ő véleménye a fontos, hanem azoké a románoké, akikkel sokat egyeztettem, és egyetértenek a kezdeményezéssel, azaz a fejlesztési társulás létrehozásával. És ne feledjük, hogy az északi térség lakosságának mintegy egynegyede magyar, és az ő véleményük is ugyanúgy számít. Nekik is érdekük a jó viszony, hiszen ők is haszonélvezői lesznek a társulás által eszközölt fejlesztéseknek, megnyert pályázatoknak.  

Meg kell teremteni a fenntartható Székelyföld Autonóm Tartomány kistérségeit

 Mit gondol, mennyire képviselik egységesen az autonómia kérdését az erdélyi magyar politikai pártok? – kérdezem Salamon Zoltánt, a Magyar Polgári Párt Hargita megyei szervezetének elnökét.

 –Az erdélyi magyarság sajátos helyzete, sajátos politikai berendezkedést, képviseletet és jogérvényesítést von maga után. A belső kiegyensúlyozott politikai többszínűség, a közösség versenyképességét erősíti, fejlődését segíti, azonban kell léteznie egy minimumnak, melyet egységesen kell képviselnünk. Ilyen az autonómia kérdése is, amelyet minden erdélyi magyar politikai és civilszervezet egységesen támogat. Innentől kezdve bármilyen kezdeményezést, amely előremutatóan előbbre visz az autonómia felé vezető utunkon támogatunk, és ugyanezt várjuk el minden felelősen politizáló magyar alakulattól. Nem lehetnek kétségeink afelől, hogy a mindenkori román kormány küldetése az asszimiláció érvényesítése. A többségében magyar lakta településeken az elmúlt időszakban szinte kizárólag ennek a törekvésnek vetették alá az államilag finanszírozott fejlesztéseket. A gazdasági előrelépést segítő infrastrukturális beruházások viszont rendszerint elmaradnak, kikerülnek a gyorsforgalmi utak, a befektetőket idevonzó feltételekkel is hátrányban vagyunk. Önrendelkezési igényünket szélsőséges viselkedésnek tartják abban az Európai Unióban, amelyben több működő autonómia forma is elismert. Láthatóan zavarja őket az, hogy Székelyföld saját jogállású autonómiát akar. Képesnek tartja magát az önszerveződésre és nem kíván azonosulni sem sorsában, sem tehetetlenségében az ország többi részével.

 Hogyan fogadták a Kelemen-Görgény Fejlesztési Társulás létrejöttét?

 –Véleményünk szerint a Kelemen-Görgény Fejlesztési Társuláshoz hasonló kistérségi társulásokat kellene létrehozni Hargita megye többi részén, azaz a magyar többségű kisrégiókban Sóvidéken, Homoródmentén, Keresztúrvidékén, Gyímesekben, Csíkban és Gyergyóban egyaránt. De érvényes ez Háromszékre vagy Marosszékre is.  Még akkor is meg kellene tenni, ha egyelőre korlátozott jellegű és kevés pénzzel gazdálkodó önrendelkező egységek lennének. Az összehangolt cselekvés eredményeként lehetne megteremteni a fenntartható Székelyföld Autonóm Tartomány kistérségeit. Ehhez kell segítséget nyújtsanak önkormányzataink, történelmi egyházaink és a székely székek ma is működő autonóm közbirtokosságai.

 Mi a véleménye arról, hogy etnikai alapú pénzfelosztás miatt feljelentést tett a román Szociáldemokrata Párt gyergyószentmiklósi szervezetének elnöke?

 Ha jóhiszemű vagyok, azt mondom, hogy a román párt helyi elnöke nem tájékozódott kellőképpen, amikor a Hargita megyei önkormányzat pénzforrásainak etnikai alapú elosztása miatt tett feljelentést. Információim szerint az érintett térség román többségű települések vezetői pozitívan fogadták a kezdeményezést, önként léptek be a társulásba és bizakodva várják a gyakorlatba ültetését. A Magyar Polgári Párt színeiben polgármesteri tisztséget elnyert kollégáim korábban tettek arra utaló megjegyzéseket, hogy a megyei önkormányzat által kiutalt pénzek politikai megkülönböztetések alapján kerültek elosztásra, a 2008-2012-es időszakban, azonban a jelenlegi közgyűlésben, amelynek én is tagja vagyok, nem tapasztaltam hasonló hatalmi visszaéléseket.

Medveczky Attila