2014.07.04.
Csáky Pál: sikerült stabilizálni a
nemzeti politizálás gondolatát
Erdélyi és
felvidéki magyar érdekképviselet az Európai Parlamentben címmel
tartott tanácskozást a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Répás
Zsuzsanna helyettes államtitkár, valamint Sógor Csaba és Csáky
Pál EP-képviselők részvételével Budapesten június 27-én.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár
szerint a most induló kormányzati ciklusban új lehetőségek nyílnak
meg a magyar nemzetpolitikában. Köszöntőjében rámutatott: közel
600 ezer új magyar állampolgár van, és a magyar kormány másként
tud kiállni az ő érdekeiért is.
Azt mondta, az elmúlt
években nagyon megerősödtek azok a szálak, amelyek a külhoni
közösségeket és embereket Magyarországhoz kötik, és ezzel más,
új érdekképviseleti lehetőségek nyílnak az unióban is. A
munkát ugyanakkor csak összefogással és folyamatos párbeszéd
mellett lehet végezni, az együttműködés a nemzetpolitika
alapelve - hangsúlyozta a helyettes államtitkár, kijelentve:
nem lehet úgy nemzetpolitikát csinálni, hogy Budapesten egy íróasztal
mellett találják ki, mire van szükségük a külhoniaknak.
Fontosnak tartja,
hogy a jövőben az unióban jobban odfigyeljenek
az őshonos kisebbségek jogaira, és ehhez a magyar képviselők
megtalálják partnereiket.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Kántor Zoltán
ezután az EP választások romániai eredményeit, Rákóczi
Krisztián, az intézet felvidéki származású elemző munkatársa
pedig a szlovákiai eredményeket elemezte.
Csáky Pál, a
Magyar Közösség Pártja EP-képviselője úgy fogalmazott:
egyetlen népet, nemzetet, nemzettöredéket sem lehet kívülről
megmenteni. Ha egy közösség nem hisz magában és a jövőjében,
akkor nagy baj van - mondta, hozzátéve: ez Felvidéken négy-öt
éve, a pártszakadás óta kardinális kérdés; a vegyes párti
filozófia azóta megmutatta igazi arcát, és a felvidéki magyar
társadalom egyre nagyobb része számára válik világossá, nem
ez a jövőbe vezető út.
Az volt a kérdés,
tudnak-e új energiát adni a nemzeti megmaradás ügyének -
jelentette ki a felvidéki magyar politikus, hozzáfűzve: az elmúlt
három választás ezt visszaigazolta. Ugyanakkor a köztársaságielnök-választásnál
legalább két százalékkal jobb eredményre számítottak a
magyar jelölt esetében, akinek sikerében valószínűleg nem bíztak
annyira a polgárok. Ezt mutatja szerinte, hogy a második fordulóban
a Fico elleni szavazás 16-18 százalékkal több magyar választópolgárt
mozgósított.
Az is kérdés
volt - folytatta Csáky Pál -, hogy a nemzeti politizálás
gondolatát sikerül-e stabilizálni, de úgy látja, ez sikerült.
Nem arról van szó, hogy két párt és személyiségek vetélkednek,
hanem két világlátás és filozófia vetélkedéséről van szó
- utalt Csáky Pál a Most-Hídra, majd kiemelte: mindent elkövet,
hogy méltóképpen képviselje a felvidéki magyarságot az
EP-ben.
Jelezte, hogy a régiófejlesztési
problémákra és az uniós források leosztására kiemelten
szeretne figyelni, a dél-szlovákiai fejlesztések kérdését
pedig kész európai üggyé is tenni, ha nem történik változás
abban, hogy nem jutnak források erre a területre. Európai
kezdeményezést indítanának arra vonatkozóan, hogy a kisebbségi
jogok kerüljenek be az alapdokumentumokba - mondta.
Sógor Csaba, a
Romániai Magyar Demokrata Szövetség EP-képviselője arról
beszélt, hogy nem voltak kényszerhelyzetben, hogy egyezkedjenek
politikai ellenfeleikkel. Hozzátette, ahol volt kapcsolattartás
az emberekkel, ott a magyar részvétel is nagyobb volt.
A közel 15 százalékkal
kisebb részvételi arány annak köszönhető, hogy nem sokat változott
az erdélyi magyarság egyéni és közösségi helyzete - vélte
Sógor Csaba, hozzátéve: az idei választáson hozták az országos
átlagot. A románság elnökválasztási előjátéknak
tekintette az EP-kampányt, és az RMDSZ volt az egyetlen
politikai alakulat amely európai témákat hozott - jelentette
ki.
Sógor Csaba kitért
arra is: a legfontosabb feladat, hogy a kisebbségi kérdést állandóan
napirenden tartsák, e nélkül nem lesz nyugalom és béke Európában.
Brüsszelben az apró lépések politikáját lehet folytatni, és
minden lehetőséget ki kell használni - fogalmazott.
Megjegyezte, hogy 3,46 százaléknyi a magyar képviselők aránya
az EP-ben.
(mti nyomán
Felvidék.ma)
|