vissza a főoldalra

 2014.07.04. 

Igazságok és tévhitek a napozással és a hőség elleni védekezéssel kapcsolatban

Minél többször leégünk a napon, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az életünk folyamán kialakul a szervezetünkben valamelyik típusú bőrdaganat

Elindult a nyári szezon, már június elején kánikula volt az országban, és sokan fölkeresték a strandokat, a Balatont és a Velencei-tavat. Dr. Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) főigazgató-helyettes főorvosa érdeklődésünkre elmondta: Napi tíz perc séta a szabadban a délelőtti vagy a késő délutáni napon elegendő ahhoz, hogy a szervezetünkben kialakuljon a megfelelő mennyiségű D-vitamin, ami nagyon sok betegséget megelőz.

 Sokan arra törekszenek, hogy nyáron néhány nap alatt gyönyörűen lebarnuljanak. Ennek mekkora ára lehet? Milyen tanácsokat tud adni a helyes napozásra?

 – Mielőtt kérdésére konkrétan felelnék, azt lényeges tudatosítani, hogy a napsugárzás nélkülözhetetlen az életünkhöz. A másik, hogy az ultraibolya-sugárzást a hullámhossz tartomány szerint három részre lehet osztani. Mindhárom tartományt (A, B, C) a nemzetközi rákügynökség bizonyítottan emberi daganatkeltő sugárzásnak minősíti. Tehát a túlzott napozás növeli a bőrdaganatok kialakulásának kockázatát, elsősorban a nem festékes típusú bőrdaganatok száma növekszik. Ezekről azt kell tudni, hogy nagyon gyakoriak világszerte, így a magyar lakosság körében is, de általában csak idős korban alakulnak ki, és nem mindig rosszindulatúak, de kezelést igényelnek. A festékes bőrdaganatok, a melanómák viszont nagyon rosszindulatúak, és kezelés hiányában, rövid időn belül halálhoz vezethetnek. Minél fiatalabb korban és minél többször leégünk a napon, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az életünk folyamán kialakul a szervezetünkben valamelyik típusú bőrdaganat, mivel a szervezet nem „felejti el” az elszenvedett sugármennyiségeket. Ezért nem javasoljuk azt, hogy bronzbarnára égessük le magunkat. Szükséges az egészséges szín, ki kell mennünk a napra, s amennyi színt össze tudunk „gyűjteni” a reggeli időszakban – 11 óráig – , illetve 15 óra után, az pontosan elegendő egészségünk megőrzéséhez, ahhoz, hogy szervezetünkben a D-vitamin, az elővitaminokból kialakuljon. A tudomány jelenlegi álláspontja szerint lényeges, hogy megfelelő időt töltsünk a szabadban, nemcsak nyáron, hanem az egész év folyamán.

 Mit jelent a számok nyelvére lefordítva a megfelelő idő?

 – Napi tíz perc séta a szabadban a délelőtti, vagy a késő délutáni napon elegendő ahhoz, hogy a szervezetünkben kialakuljon a megfelelő mennyiségű D-vitamin, ami nagyon sok betegséget megelőz. A D-vitamin elsősorban a csontritkulás kockázatát csökkenti. Ahhoz, hogy csontszerkezetünk ne legyen kalciumszegény, szükséges a napsütés. Nyáron nagyon könnyű teljesíteni ezt a kívánalmat, de október és március között a legtöbb ember nem megy ki a levegőre. Tudjuk, sokan zárt térben dolgoznak, majd hazamennek, s a napjukat otthon töltik el a továbbiakban. Ezért a téli időszakban szükséges a D-vitamin megfelelő pótlása.

 Nagyon sok tévhit él a napozással kapcsolatban, legyen szíves ezekről beszélni.

 – Azt szokták mondani: ha rendszeresen megszakítjuk a napozást, nem égünk le, s így mindez nem rákkeltő. Ez nem igaz, mert az UV sugárzás hatása összeadódik a nap folyamán. Arról is beszélnek: a napbarnított bőr egészséges. Holott a barnulás bőrünk védekező reakciója, mellyel az UV sugárzás további káros hatásaitól kíván megvédeni. Az is tévhit, hogyha szoláriumokban barnulunk le, akkor a természetes napsugárzástól védettebbek vagyunk. Holott a szolárium-lámpák komponense az UV-A, mely a bőr mély rétegébe bekerül, s ugyanúgy daganatkeltő hatású, s emellett öregíti is a bőrt. Tehát aki sokat szoláriumozik, annak a bőre kiszárad, szürkésbarna színe lesz és életkorához képest hamarabb öregszik. Ezért 18 év alattiaknak nem is ajánljuk azt, hogy szoláriumba járjanak. Az EU sok államában erre vonatkozóan tiltó rendelkezések léptek életbe. Sajnos hazánkban ilyen rendelkezés nincs életben, de a hatóságok szeretnék elérni. Visszatérve fő témánkra: fontos tanács a kirándulók, a fürdőzők számára, hogy kövessék az UV-sugárzás előrejelzését, amelyet az Országos Meteorológiai Szolgálat végez. A 7,0-7,5-ös UV index a védtelen bőrfelület számára már magas kockázatot jelent. A leégési idő ilyenkor az érzékeny bőrűek számára 15-20 perc. A legérzékenyebbek a fehér bőrűek, a szőke hajúak, a világos szeműek. Az előrejelző honlapon a tanácsok is olvashatók, hogy mikor s mennyi időt szabad és javasolt a napon eltölteni. A gyerekek fokozottan érzékenyek a nagy napsütésben, őket árnyékos helyen kell levegőztetni, bőrüket védeni kell, adjunk rájuk világos, természetes alapanyagú inget, pólót, fejüket kalappal védjük, és a folyadékpótlásukra is oda kell figyelni. Hazánkban az UV figyelmeztetés küszöbértéke a 7,5-ös UV-index. Azok, akik tőlünk délebbre fekvő országokban nyaralnak, nem gondolnak arra, hogy mivel közelebb vannak az egyenlítőhöz, intenzívebb a napsugárzás, ezeken a helyeken magasabb UV indexek fordulnak elő, nemritkán 8-as, 9-es értékek. Ezekhez a hatásokhoz mi nem vagyunk hozzászokva, ami azt jelenti, hogy még rövidebb idő alatt leéghetünk. Éppen ezért a legfontosabb tanácsunk, hogy mielőtt napra mennénk, hiteles forrásokból tájékozódjunk. Ha a tanácsokat betartjuk, akkor kellemesen tudjuk eltölteni nyaralásunkat és hétvégéinket.

 A kánikula idején az emberi szervezet szokatlanul nagy megterhelésnek van kitéve. Ha nem védekezünk megfelelően a hőség ellen, napszúrást vagy hőgutát is kaphatunk. Hogyan védekezzenek azok, akik munkájukból adódóan nem tehetik meg azt, hogy ne menjenek ki az utcára a kánikula idején, hogy a hőgutát, az azzal járó kómát, súlyos idegrendszeri állapotot elkerüljék?

 – A kültéri munka a kánikula idején fokozott kockázatot jelent. Éppen ezért a kedvezőtlen klímakörnyezetben történő munkavégzést több rendelet szabályozza; a munkaadónak óránként 5-10 perc pihenőidőt kell munkásai számára biztosítania, s ezt a dolgozóknak lehetőleg árnyékos, hűvös helyen ajánlatos eltölteniük, emellett megfelelő hőmérsékletű, 14-16 °C-os ivóvíz fogyasztása is szükséges. A sópótlásról is gondoskodni kell, hiszen aki nagy melegben dolgozik, az izzadással nemcsak folyadékot, hanem nátriumot is veszít. Sajnos sokszor azt tapasztaljuk, hogy aki nyáron a szabadban dolgozik, nem védi a bőrét, a fejét, félmeztelenül végzi a munkáját, s így fokozottan kockáztatja egészségét. Javasoljuk, hogy világos, fehér pólót vagy inget vegyenek magukra, és széles karimájú kalappal védjék a fejüket. Ha ezt nem teszik, akkor napszúrást, hőgutát kaphatnak. Az utóbbi a legsúlyosabb, magas hőmérséklettel kapcsolatos állapot, amikor az emberi szervezet hőmérséklete tartósan 40 °C fölé emelkedik, ami nagyon veszélyes állapot; kicsapódhatnak a fehérjék, ami maradandó idegrendszeri károsodáshoz és halálhoz is vezethet. A munkavállalók mellett azok is figyeljenek oda a napsütés és a hőség kockázataira, akik a szabadban sportolnak. Főleg a kerékpárosok vannak kitéve fokozott veszélynek. Nekik többször meg kell állniuk, hogy lehűtsék szervezetüket és pótolják az elveszített sót és folyadékot, ami akár 5 liter is lehet a szükséges napi 2,5 liter mellett.

 Ha észrevesszük azt, hogy valaki rosszul van, mit tegyünk az illetővel, amíg a mentő kiérkezik a helyszínre?

 – A legfontosabb, hogy árnyékos helyre kísérjük, vagy vigyük az illetőt. A legtöbb esetben azért lesz az illető rosszul, mert leesik a vérnyomása. Ezért, ha látjuk, hogy sápadt, akkor a vízszintes helyzetbe fektessük le, s emeljük föl a lábát, hogy a véreloszlás kedvező legyen. Hűteni kell a beteget, tegyünk rá vizes zsebkendőt, legyezzük, s ha eszméleténél van, akkor itassuk 18-20 fokos vízzel. A kisebb rosszullétek így gyorsan el is múlhatnak. Ha a betegnek súlyosabb az állapota, s a hőguta kezdeti tünetei mutatkoznak rajta – a bőre nem fehér, hanem vörös és zavart a beszéde vagy eszméletlen – akkor is a legfontosabb a hűtés, de ezeket a betegeket mielőbb a mentősök szakszerű ellátására kell bízni, akik a legtöbb esetben az illetőt kórházba szállítják.

Főorvos asszony említette az izzadást és a sóvesztést. Napjainkban olyan készítményeket reklámoznak, amelyek az izzadást gátolják. S azt is tudjuk, van, aki számára kellemetlen az, ha a nagy melegben izzad. Mi erről a véleménye?

 – Az emberi szervezet normális védekező mechanizmusa az izzadás. A szervezet a folyadék bőrön át történő kiválasztásával hűti saját magát. Ezért az izzadást túlzottan gátolni nem jó a nagy melegben, mert ezzel gátoljuk a hőleadást. A hőleadást segíthetjük a többszöri zuhanyozással, vagy csuklónk, lábszárunk lábfejünk  hideg vízzel való hűtésével is.

 A hőség idején vannak, akik a légkondicionálóra, mások pedig a ventilátorra esküsznek. Mindkét megoldásról lehet jókat és rosszakat is olvasni. Veszélyes, vagy veszélytelen a légkondicionáló berendezések használata?

 – A légkondicionáló önmagában veszélytelen, ha helyesen alkalmazzuk. Mielőtt üzembe helyeznénk a berendezést, ki kell tisztítani. Amennyiben a pangó vizet – amelyben baktériumok és gombák is megtelepedhetnek – nem távolítjuk el a készülékből, akkor a megfertőződhetünk. Az is nagy problémát okoz, ha a légkondicionálót nagyon alacsony hőmérsékletre állítjuk be. Amennyiben 18-20 fokra és nagy sebességű légbefúvásra álltjuk be a készüléket, az túlzottan lehűti egyes testrészeinket, a végtagokat, izületeinket, nyakunkat, kellemetlen tüneteket, panaszokat okozva. A nyálkahártya is lehűl, könnyebben juthatnak be a szervezetbe a baktériumok, vírusok, és ezért könnyebben megbetegszünk. A WHO javaslata szerint az az ideális, ha 5 °C a különbség a külső és a belső hőmérséklet között. Azt tanácsoljuk, ha nagyon meleg van, akkor egy-két órát töltsünk légkondicionált helyen, hűtsük le a szervezetünket, mert akkor jobban tűrjük a meleget. Mi nem vagyunk a légkondicionálók ellen, ha azokat helyesen alkalmazzák. Ideális esetben ezeket a készülékeket megújuló energiával kellene működtetni. A tapasztalat szerint a villamos energiafogyasztás éppen nyáron a legmagasabb, amikor szinte mindenki bekapcsolja ezeket a berendezéseket, s ezzel talán akaratlanul is hozzájárulunk a klímaváltozás kedvezőtlen alakulásához, azaz a túlzott széndioxid-kibocsátáshoz. A ventillátorok pedig a belső téri, adott hőmérsékletű levegőt mozgatják. A ventillátor is csupán 35 fok alatti hőmérsékletnél ajánlott, mert kiszárítja szervezetünket, bőrünket. Így még több folyadékot kell fogyasztanunk. Ezért hosszú távon a hagyományos hűtési – sötétítési, árnyékolási – módszereket javasoljuk.

Medveczky Attila