vissza a főoldalra

 2014.07.11. 

Vučić szerint ő a leginkább támadott személy Szerbiában

Szerbia számára az a legfontosabb, hogy már visszafordíthatatlanul elindult az Európa felé vezető úton, jelentette ki Aleksandar Vučić kormányfő a német Die Welt és a francia Le Figaro lapoknak adott interjúiban.

 Vučić a német lapnak nyilatkozva leszögezte, Szerbiának sürgősen gazdasági és politikai reformokra van szüksége, ugyanakkor számításai szerint 2019 előtt Szerbia nem léphet be az Európai Unióba, magáról pedig kijelentette, hogy „a leginkább támadott személy egész Szerbiában”.

 „Tizenkét év telt el Zoran Đinđić egykori kormányfő meggyilkolása óta, s azóta sem hajtották végre a szükséges gazdasági és politikai reformokat, amelyeket mindenképp meg kell valósítani, mert az ország 'falhoz van szegezve'” – mondta a kormányfő. Kifejtette, nagy problémát jelent Szerbiában a korrupció is, ezért ez ellen is sürgősen tenni kell valamit. Mint fogalmazott, ambiciózusak a reformszándékok, de cselekedni kell, más nem maradt hátra, hiszen már így is túl sok idő lett elvesztegetve, ideje megkezdeni a korrekciókat.

 „Természetesen tartok attól, hogy túl sokat követelek a polgároktól, de másként nem lehet. Már csak a kemény munka, a fegyelem és a határozottság segíthet rajtunk” – szögezte le a miniszerelnök, aki szavai szerint tudatában van annak, hogy ezek miatt a reformok miatt nem nagyon kedveli majd a lakosság, de hangsúlyozta, valamikor meg kell kezdeni ezek végrehajtását.

 Koszovóról szólva elmondta, Belgrád egyértelműen elkötelezte magát a Pristinához való közeledés mellett, de soha nem volt szó Koszovó függetlenségének elismeréséről, a tárgyalások alatt ez egy percre sem merült fel témaként. Hozzátette, vannak problémák és késlekedések a brüsszeli megállapodás végrehajtásában, de Szerbia határozottan áll a megbeszéltek mögött, s eredményként említette azt, hogy az elmúlt hónapokban nem történt erőszak, s a politikai retorika is kevésbé agresszív most, mint korábban.

 A Moszkvával való kapcsolatokról elmondta, Szerbia támogatja Ukrajna területi integritását, de az Oroszországgal szembeni szankciókat nem, a hagyományosan jó kapcsolatok, és a száz százalékos energiafüggőség miatt sem. „Ott is elmondom majd, mint ahogy Brüsszelben is elmondtam: Szerbia érdekelt az Oroszországgal való jó kapcsolatokban, de a jövőnk Európában van” – fogalmazott, s megjegyezte, az orosz duma elnökének látogatását a szerb államfőnél még akkor megbeszélték, amikor a helyzet teljesen békés volt Ukrajnában. Újságírói kérdésre hozzátette, az Oroszországgal szembeni szankciók támogatása akkor is nehéz kérdés lenne Szerbia számára, ha energetikailag nem függene Oroszországtól. Aleksandar Vučić ugyanakkor aláhúzta, Szerbia számára fontosabb az, hogy visszafordíthatatlanul az Európa felé vezető úton halad.

 Hozzátette, az EU-hoz való csatlakozás idejéről nem Belgrád, hanem az unió tagállamai döntenek, ezért a polgároknak nem ígérhet semmit ezzel kapcsolatban. „Én személy szerint nem számítok a csatlakozásra 2019 előtt” – mondta.

 Újságíró kérdésre, hogy az EU felé tartó Szerbia el tudja-e fogadni a NATO-hoz való csatlakozást, Vučić azt válaszolta, ez egy nehéz kérdés, de Szerbia jó kapcsolatot ápol a katonai szövetséggel, és együtt is működik vele a békepartnerségi program keretében. Arra a további kérdésre, hogy ez mennyire tetszik Oroszországnak, Vučić azt mondta, neki nem feladata tetszeni bárkinek Szerbián kívül, csak azt kell cselekednie, ami a saját meggyőződése szerint országa érdekében áll.

 Az EBESZ-nek a szerbiai sajtószabadság veszélyeztetettségére vonatkozó megjegyzései kapcsán Vučić kijelentette, nem állítja azt, hogy nem voltak gondok a szabad megnyilatkozás korlátozásával, de a jelentésben szereplő problémák nem felelnek meg a tényeknek, a politikusoknak viszont meg kell szokniuk, hogy kritizálják őket. Hozzátette, ő „valószínűleg a leginkább támadott személy egész Szerbiában”, s ezzel együtt lehet élni, de az probléma, ha hazugságokat terjesztenek róla, meg az is, ha az EBESZ olyan hazugságokat közöl, amelyekre nyilvánosan reagálni kell.

 A Die Weltnek adott interjúban Vučić köszönetet mondott Németországnak a Szerbiát ért árvizek idején nyújtott támogatásáért, s hangsúlyozta, most a külföldi befektetők bevonzásának ideje érkezett el.

 A Le Figaronak nyilatkozva ugyanakkor leszögezte, az Európai Unióhoz való csatlakozás Szerbia fő célja, de egyedüli lehetséges útja is. „Egyetlen külpolitikát folytatok, s az teljesen átlátható. Szerbia fő célja az, hogy az EU tagállamává váljon” – fogalmazott, s hozzátette, ezt elmondta már Vlagyimir Putyinnak, de Brüsszelben, Belgrádban, Párizsban és mindenhol ezt hangsúlyozta. Szerbia ugyanakkor nem tagadja, hogy a lehető legjobb a kapcsolata Oroszországgal, tette hozzá. „Ez a mi kívánságunk. A fő cél azonban fő cél marad” – mondta.

 Azzal kapcsolatban, hogy a Kreml párhuzamot állított fel a krími és a koszovói helyzet között, Vučić azt mondta, Szerbia a területi integritásnak meg a határok sérthetetlenségének elvét támogatja, s Koszovóban nem is volt népszavazás. „Bennünket bombáztak, de referendum nem volt” – hangsúlyozta.

 A NATO-tagság kapcsán a francia lapnak azt mondta, Szerbiának vannak közös programjai a szövetséggel, de nem kész a csatlakozásra. „Az egy más történet. Ismerik a történelmünket, és ez a kérdés ma fel sem merül” – fogalmazott, majd az első világháború kezdetének szarajevói megemlékezéséről való elmaradását is a történelmi tényekkel indokolta. „Különböző a tolmácsolás, de ez nem probléma” – mondta.

 A Déli Áramlatról azt mondta, Szerbia számára jó lesz, ha kiépül ez a gázvezeték. „Oroszországnak 2,1 milliárd dollárt kell fektetnie ebbe a projektumba, nekünk pedig 16 milliót. Ezek jó befektetések” – mondta Vučić, s felhívta a figyelmet arra, hogy ugyanezen az állásponton van Orbán Viktor magyar miniszterelnök meg az osztrákok is, viszont a döntés nem Szerbiától, hanem Oroszországtól és az európaiaktól függ.

(vajma.info)