|
 2014.07.18.
Tébolyda
Június 27-től Július 6-ig
Szent László
napján nemcsak a magyar lovagkor példaképének, mondáink hősének
a legnépszerűbb magyar szentnek kalandokban sem szűkölködő
életéről készült filmfeldolgozásokat nem láthatja a tévékben
a képernyő előtti szórakozást választó, de a csíkrákosi,
mondai hagyományokban gazdag történeteken sem okulhat. Pedig
Isten kerek esztendejének 52 hetéből a nyárközéphez is, az
aratáshoz is már az ősidőktől kultikus cselekmények kapcsolódtak,
majd fokozatosan ünneppé nemesedtek. Hogy csupán egyetlen példát
említsek gazdag mondakincsünk tárházából, a sok megvásárolt,
kosztűmös, amerikai szemétnél biztos izgalmasabb a kegyetlen
és féltékeny Zablya Péter története, kinek áldott természetű
feleségét Sarlós Boldogasszony mentette meg a tűzpróbától.
Szó nincs unalmas ájtatoskodásról, Harry Potterrel is felvenné
a versenyt az idegen csábítóra gyanakvó férj látomása a száz
meg száz csillagba kapaszkodó angyalok seregéről, amint
leereszkednek és rendet raknak a búzában egy éjjel alatt.
Persze a mondavilág feldolgozásával akaratlanul is tanulság járna.
Hiszen úgy hitték eleink, hogy az arató Szűzanya a fiára
hagyta, hogy gyűjtsön és a konkolyt a búzától elválassza.
Apropó konkoly.
Ennek kapcsán a címben jelzett időpontban tartott Budapest
Pride-ról szólnék. De nem azért, mert szigorú magánéletében
valaki ilyen vagy olyan. Nem érdekelne, ha...
Ország világ nem
láthatná nyaranta a fizikailag körbezárt, méretes rendőri készültséggel
és az ezzel járó hatalmas költséggel megtartott rendezvénysorozatot.
A korlátozott pszichéjű elkülönülők védő korlátok közé
terelését hibának tartom. Az egypárt rendszer olyan kipróbált
politikusai, mint Lendvai Ildikó cenzorasszony és a semmilyen hátrányt
soha el nem szenvedő liberálisok azért vállalják, hogy mint
majmok a ketrecben mutatkozzanak, mert ezzel politikai üzenet száll
a világ felé. Magyarország most olyan hely, ahol a melegek,
leszbikusok, transzvesztiták, (az ellentüntetők szerint per
buzeránsok) számára itt beszűkült a mozgástér, korlátozódik
a személyi szabadság.
Nem kétséges,
fortélyos forgatókönyv szerint zajlanak az események. A kordon
két oldalára fókuszálva játszódik a cselekmény. Különböző
kóreseteket reprezentáló figurákat vonultatnak fel a rendezők:
Hiányzó belbecsét akarja palástolni úgy a kócsagtollas
kalapban, lajbiban és csizmában fellépő jobbikos polgármester
a kordonon kívül, mint a látszólag vele szemben állók torz társasága,
a kordonon belül lévő politikusaival együtt. A jobbikos kívülről
be akar menni, fel a melegkamionra. Oda ahol a világhír terem.
Miért nem hagyják? Hisz odavaló. Ő maga mondja, meg halljuk
is, ahogy a ketrecen kívüli hívei eltorzult fejjel ordítják:
Mocskos buzeránsok, b.......tok az anyátok!, míg a kordonon belül,
a fő kamion platóján „Nemzeti érzelmű f..szopók” feliratú
plakátot tart, Nagymagyarország Árpád-sávos ábrázolását
fallosszal „ékesítve” reverendába beöltözve, kereszttel a
nyakában egy csatornatöltelék. Egyre inkább elmosódik a
ketrecen kívül és belül lévők közötti határ.
Csúcsra jár a
nagy pénzen előállított tébolyda. Huxley Szép új világának
a földi pokolnak bemutatója zajlik, ahol a kárhozottak feláldozzák
mindenüket a szex, a deviancia és a drog oltárán.
Minden évben többen
vannak, dicsekszik elégedetten a performanszokat rendezők
legfelsőbb kasztjából az egyik guru, nem titkolva, hogy bármi
mocskot, rosszat, undorítót és büdöset úgy etetnek meg az
alsóbb páriákkal mintha az gusztusos, illatos és jó lenne. A
cechet természetesen mi álljuk, mert ezek a felvonulók megérdemlik,
hisz oly finomak, érzékeny lelkűek, védelemre szorulók. Az,
hogy reprezentánsaik szeme láttára őrző-védőik agyba-főbe
rugdossák a más véleményen lévőt, távolról sem kódolt üzenet
a többségi társadalomnak. Az az állítás pedig, hogy egy
ilyen rendezvénynek a szexuális kisebbségek társadalmi státusának
emeléséhez vagy jogegyenlőségük elismeréséhez a legcsekélyebb
köze is lenne, ótvaros hazudozás, ez így ahogy van, kivizsgálásért
kiált.
czyla
|
