|
 2014.07.18.
Az agrárium alapjai a kis és közepes
családi gazdaságok
A következő uniós költségvetési ciklusban más struktúrában
valósul meg a vidékfejlesztés
A legsúlyosabb
hiba az volt, hogy az előző uniós költségvetési ciklusban
rendelkezésre álló források nagy részét a szocialisták
nagyméretű és sokszor felesleges gépberuházásokra költötték.
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért
felelős államtitkára elmondta: kiemelt prioritásként
kezeljük a társadalmi együttműködés előmozdítását, a
szegénység csökkentését és a gazdasági fejlődés támogatását
a vidéki térségekben.
Azzal, hogy a vidékfejlesztés átkerült az agrártárcától
a Miniszterelnökséghez, az azt jelenti, hogy önnek más
feladatai vannak, lesznek ezen a területen, mint annak idején V.
Németh Zsoltnak?
– Az államtitkárság lényegében azonos hatáskörrel
fog működni a jövőben az uniós források elosztását illetően,
mint történt az korábban is. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési
Alap (EMVA) 2014–2020 időszakra vonatkozó forrásainak
felhasználására külön Vidékfejlesztési Program kerül
kialakításra. Azáltal, hogy a Miniszterelnökség irányítása
alá került a Vidékfejlesztési Államtitkárság, összehangoltabb
lesz a források elosztása a többi operatív programmal, hatékonyabb
működést biztosítva számára. Amennyiben lesznek hazai költségvetési
forrásból nyújtott támogatások, azokat továbbra is a Földművelésügyi
Minisztérium fogja kezelni.
A következő négy esztendőben mit szeretnének
tenni a vidék megtartó erejének fokozása érdekében?
– A vidék alapja a mezőgazdaság, az agrárium alapjai
pedig a kis és közepes családi gazdaságok, ezért a Vidékfejlesztési
Államtitkárság legfontosabb feladata a következő években a
Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazottakkal összhangban a
rendelkezésre álló uniós források hatékonyabb, egyszerűbb,
átláthatóbb, a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások
számára kézzelfoghatóbb felhasználása lesz. Mindezt úgy kívánjuk
megvalósítani, hogy közben a nagyokat sem zárjuk ki a támogatásokból,
de nem a korábban tapasztalható mértékben és módokon kívánunk
támogatásokat nyújtani számukra. A nagyüzemek voltak korábban
azok, akik koncentrálva tudták igénybe venni a támogatásokat,
amellyel nem hogy nem teremtettek új munkahelyeket, de esetenként
munkahelyek megszűnését is okozták. Ezzel az iránnyal kíván
szakítani a kormányzat a jövőben.
A vidéki új
munkahelyek számát milyen forrásból szeretnék növelni?
– Minden, a kormányzat rendelkezésére álló forrást a
munkahelyteremtésre kívánunk felhasználni. A vidékfejlesztéshez
nem csak az EMVA források állnak rendelkezésre, hanem más
operatív programokból is részesülünk, és amelyek forráselosztásáról
szintén a Miniszterelnökség gondoskodik. Ezt különösen
szerencsésnek tartom a források hatékony és összehangolt
elosztása miatt. Kiemelten támogatjuk például a fiatal gazdák
indulását, az élelmiszeripari fejlesztéseket – amelyekhez
GINOP forrásokat is fel kívánjuk használni – vagy például
a termelői csoportok létrehozását és működtetését is.
Mindezeken túlmenően a Földművelésügyi Minisztérium szakmai
munkájára és rendelkezésére álló forrásokra is számítunk.
Megfogalmaztak-e már számokat, hogy egy vagy két év
alatt mennyi munkahelyet szeretnének vidéken létrehozni?
– Megfogalmazott céljaink hosszú és középtávon
vannak. A Nemzeti Vidékstratégiában 2020-ig 700 ezer mezőgazdasági
foglalkoztatottat céloztunk meg éves munkaerőegységen számolva.
Ez természetesen az egyéb vidéki ágazatokban foglalkoztatottak
számával kiegészülve adhat olyan alapot, amely előmozdíthatja
majd a vidék gazdasági és szociális felzárkóztatását, a
vidéki életszínvonal tartós emelését. Természetesen rövid
távon is célunk a foglalkoztatás minél nagyobb arányú növelése,
mindenképpen idő kell azonban a hazánkba áramló új vidékfejlesztési
források munkahely-indukáló hatásának eredményeihez.
A munkahelyek számának növelésével elérhető az,
hogy a vidéki településeken élő fiatalok ne a fővárosban,
vagy külföldön keressenek munkát?
– A fentiek alapján látható, hogy a kormányzat célja,
hogy az agráriumban dolgozóknak tisztes megélhetést biztosítson,
valamint az intézkedések következtében új, versenyképes béreket
nyújtó munkahelyeket teremtsen, kiemelt figyelmet fordítva a
fiatal gazdálkodókra, akik így nem kényszerülnek arra, hogy
lakóhelyüket elhagyva a nagyvárosokba vagy külföldre költözzenek.
Fontosnak tartom itt megemlíteni, hogy 2015. január 1-jétől a
Vidékfejlesztési Államtitkárság Kecskeméten fog működni,
amely által a vidéki agrárértelmiség részére tudunk helyben
munkát teremteni. Ezáltal a vidéki munkahelyteremtés mellett
elmondható, hogy a vidéket érintő döntések vidéken fognak
megszületni.
Az új EU-s költségvetési ciklusban mekkora forrás áll
a vidékfejlesztés rendelkezésére?
– A 2014–2020-as költségvetési ciklus vidékfejlesztési,
tehát EMVA (KAP II. pillér) forrásai 1019 milliárd forintot
jelentenek, 15%-os hazai társfinanszírozással számolva. Ezek a
klasszikus vidékfejlesztési források, amelyekkel számolhatunk.
Az úgynevezett közvetlen támogatások, tehát az EMGA (KAP I.
pillér) forrásai pedig nagyjából ennek a háromszorosát
jelentik majd, melyek közvetlenül az agráriumban fognak
hasznosulni az FM felügyelete alatt.
Önök mennyire követnek más metódust a pénz elosztása
kapcsán, mint az előző uniós költségvetési ciklusban a
baloldali kormányok?
– Az eddigi tapasztalatok alapján mindenképpen szükség
van a vidékfejlesztésen belül irányváltásra. Ennek egyik
oka, hogy a korábbi, 2007–2013-as EU finanszírozási időszak
tervezése még 2006–2007-ben történt, az akkori baloldali
kormányzás időszakában. Az elmúlt négy év vidékpolitikai
intézkedései sem tudták az akkori tervezés és a 2007–2010 közötti
időszak hibáit teljesen kijavítani. A kormány 2010-ben szembesült
azzal, hogy a 7 éves uniós ciklusra rendelkezésre álló források
túlnyomó többsége már lekötésre került, így szűk mozgástérrel
rendelkezett a támogatások igazságos szétosztása tekintetében.
Az elmúlt 4 évben azonban a visszamaradó támogatási források
hatékonyabban lettek elosztva, az így felszabadított forrásokat
már nagyrészt a kis- és középvállalkozások kapták meg. A következő
uniós költségvetési ciklusban más struktúrában valósul meg
a vidékfejlesztés, mint korábban. Nem jogcímek lesznek, hanem
hat prioritáson belül kell a forrásokat hatékonyan felhasználni.
Kiemelt prioritásként kezeljük a társadalmi együttműködés
előmozdítását, a szegénység csökkentését és a gazdasági
fejlődés támogatását a vidéki térségekben. A fejlesztés
eszközeit tekintve a kis- és középvállalkozások támogatása,
valamint az eszköz- és technológiafejlesztés mellett a humánerőforrás-fejlesztés,
a folyamatos tanácsadás és segítségnyújtás, valamint a vállalkozási
inkubáció kap kiemelt hangsúlyt.
Elsősorban milyen fejlesztéseket szeretnének támogatni?
– Elsősorban azokat kívánjuk fejleszteni a jövőben,
amelyek a versenyképesség, a feldolgozás és a munkahelyteremtés
irányába mutatnak. Ilyenek az állattenyésztés, zöldség-gyümölcs
termesztés, valamint az ezekhez kapcsolódó élelmiszeripar, de
olyan új területek is megjelennek, mint például a korábban
nemzeti költségvetési forrásból működtetett tanyafejlesztés,
amelyen keresztül a tanyákon élők életkörülményeit tudjuk
javítani, a tanyákon élő háztáji gazdálkodókat, kistermelőket
tudjuk segíteni.
A szántóföldi növénytermesztést teljesen negligálja
az államtitkárság?
– A szántóföldi növénytermesztés teljes negligálása
nem célunk. Nem is lehetne, ugyanis fontos ágazatról van szó,
amely szervesen hozzátartozik egy jól működő agrárszektorhoz.
Fontos azonban, hogy az állattenyésztés és a szántóföldi növénytermesztés
egészséges egyensúlyát visszaállítsuk, ugyanis az utóbbi évtizedekben
súlyos aránytalanságok alakultak ki a két terület között,
az előbbi rovására. Ez fenntarthatatlan, ezen mindenképpen változtatnunk
kell. A beruházási támogatások tekintetében a tervezés
jelenlegi állása szerint szántóföldi növénytermesztést
folytató termelők elsősorban a vízgazdálkodási fejlesztésekre
pályázhatnának, ezenfelül egyéb, nem beruházási intézkedésekben
is juthatnak forráshoz (például: AKG, biztosítási díjtámogatás
stb.).
A hazai kkv-kat is meg tudják erősíteni?
– Úgy gondolom, hogy az ismertetett vidékfejlesztési célok,
a jövőben rendelkezésre álló támogatások a kkv-k versenyképességét
fogják tudni növelni. A kis- és középvállalkozások így be
tudják biztosítani piaci helyzetüket, és új munkahelyeket
tudnak teremteni.
Medveczky Attila
|
