vissza a főoldalra

 2014.07.25. 

A harmadik évébe lépett az Erzsébet-program

2010 előtt az alapítvány összes ingatlana eladásra került. Ezeket magánszemélyek és cégek vásárolták meg a vizsgálatok által kimutatott sajátos körülmények között

Az Erzsébet-program két alappillére a szociális üdültetés és a gyermektáboroztatás, így széles társadalmi rétegeknek kínál kikapcsolódási lehetőséget. Guller Zoltán, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: annak érdekében, hogy ne csak használják, hanem fejlesszék és fel is újítsák az ingatlanokat, szükséges jogi lépés volt azok vagyonkezelésbe vétele.

 Három évvel ezelőtt milyen ötlettől vezérelve, s milyen pénzügyi alapokra támaszkodva hozták létre az Erzsébet-programot?

 – 1992 óta létezik Magyarországon szociális üdültetési rendszer, akkor jött létre a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány. Abban az évben az Országgyűlés 365 üdülési célú ingatlant bocsátott az alapítvány rendelkezésére. Amikor 2010-ben az Orbán-kormány hivatalba lépett és felülvizsgálta a közalapítványok és alapítványok tevékenységét, akkor szembesült azzal, hogy egyetlenegy ingatlan sem maradt a 365-ből az alapítvány tulajdonában. Így újra kellett gondolni az üdültetési programot az ingatlanok hiányában, és ekkor jött az a gondolat, hogy megtartva 18 év hasznos tapasztalatait új szociális üdültetési rendszert kell felépíteni. Ekkor jött létre az Erzsébet-program, amelynek pénzügyi alapja az Erzsébet-utalvány, amely 2011 végén jött létre. Tehát a programot az Erzsébet-utalvány forgalmazásának pénzügyi eredményéből finanszírozzuk.

 Tehát az Erzsébet-utalvány eredményességétől függ az Erzsébet-táborok sikere?

 – Természetesen van összefüggés a kettő között; minél sikeresebb az Erzsébet-utalvány, minél nagyobb a forgalma, annál több forrás áll rendelkezésre a szociális üdültetésre és a különböző táborok megvalósítására.

 Az Erzsébet-program Európa-szerte az egyik legsikeresebb kezdeményezés, és a táborok igencsak olcsók. Hozzávetőlegesen mekkora önerő szükséges a táborokban való részvételhez?

 – Az Erzsébet-program két nagy részre bontható, a szociális üdültetésre és a gyermektáboroztatásra. 2011-ben olyan pályázati rendszert vezettünk be, melynek alappillére volt az, hogy kérünk önerőt. Azért, mert nem ajándékként, segélyként adjuk ezt a lehetőséget; csak így jöhet létre a közös munka gyümölcse, a pihenés. Természetesen az önerő összege nem magas. Példaként említeném, hogy a Hungaroring Sport Zrt.-vel együttműködve immár második alkalommal hirdettük meg az Erzsébet-tábor keretében a Forma-1 szabadedzés – egynapos kirándulás elnevezésű pályázatot július utolsó hétvégéjére. A gyermekeknek a programmal együtt teljes ellátást biztosítunk, mindezért 200 forintos önerőt kérünk. A hatnapos teljes ellátású zánkai táborozáshoz pedig 1000 forintot kérünk a hátrányos helyzetű gyermekektől. Ezek olyan összegek, melyek megfizethetőek. Az Erzsébet-program fontos eleme, hogy pályázni kell a különböző meghirdetett lehetőségekre, tehát aktív cselekvést igénylő módon lehet eljutni az üdültetésre és a táborokba. Mindig kérünk önerőt, hogy közösen hozzuk létre annak lehetőségét, hogy az érintettek pihenhessenek.

 2013-ban az Országgyűlés döntése nyomán hét ingatlan került az Alapítvány vagyonkezelésébe. Mindez jogilag milyen változásokat eredményezett, főleg annak tükrében, hogy annak idején 365 ingatlant kaptak?

 – 2010 előtt az alapítvány összes ingatlana eladásra került. Ezeket magánszemélyek és cégek vásárolták meg a vizsgálatok által kimutatott sajátos körülmények között. Az említett hét ingatlan nincs benne a hajdani 365-ben. Zánkán, Fonyódligeten, Siófokon, Nyíregyházán, Balatonberényben, Balatonvilágoson és Balatonőszödön vannak ezek az ingatlanok, amelyek a magyar állam tulajdonában vannak. Mi felelős vagyonkezelőként pedig elkezdtük az ingatlanok korszerűsítését, felújítását. 2013-ban a zánkai táborban négy nagyobb – 1200 gyermek fogadására alkalmas – házat újítottunk fel. Annak érdekében, hogy ne csak használjuk, hanem fejlesszük és fel is újítsuk az ingatlanokat, szükséges jogi lépés volt azok vagyonkezelésbe vétele.

 Milyen forrásból valósítják meg az ingatlanok átépítését, felújítását? Kormányzati pénzekből?

 – Az Erzsébet-program nem használ sem állami, sem önkormányzati, sem uniós forrást, hanem saját forrásból történik az ingatlanok felújítása is. Alapítványunk rendelkezik saját vagyonnal, ennek megfelelően az adott évben az Erzsébet-utalványok forgalmazásából származó pénzügyi eredmény több mint felét – 3-4 milliárd forintot – az üdültetésre használunk fel és minden esetben saját beruházásokat végzünk.

 Készültek arra tervek, hogy a hét ingatlant milyen sorrendben újítják föl?

 – Azok számára, akik ismerik a magyar állami üdülési célú ingatlanok állapotát, bizonyára nem meglepő, ha azt mondom, hogy a rendelkezésre álló forrásnak körülbelül a felét költjük el olyan munkákra, melyek a biztonságos üdülést garantálják. Ide tartozik például a stégek, a trafóházak felújítása, a kockázat nélküli működés biztosítása, míg a források másik feléből tudunk építeni, fejleszteni, a közösségi terek felszereltségén javítani. Tavaly Zánkán fejlesztettünk, nemrég pedig a Madarasi Hargita lábánál fekvő Ivó faluban építettünk egy 150 főt befogadó tábort. Természetesen van elég tennivalónk, ha csak abba gondolunk bele, hogy a zánkai tábor 209 hektáros területen fekszik. Ennek már a karbantartása is hatalmas munkával jár – de nem panaszkodom, hiszen nemes cél érdekében dolgozunk.

 Ahogy említette az első határon túli tábor is elkezdi működését Erdélyben. Oda csak Székelyföldről jelentkezhetnek gyerekek, vagy az anyaországból is, hogy a fiatalok megismerjék egymás szokásait és kulturális hagyományait?

 – Július 13-án fogadjuk székelyföldi táborunkban az első turnussal érkezőket. Egyelőre ebbe a táborba a Nyárád és Küküllő menti plébániák által ajánlott és Böjte Csaba gondozása alatt álló gyermekek érkeznek. Magyarországi gyermekek is mehetnek majd ebbe a táborba, de mi azért indítottuk el ezt a programot, mert nagyon sok székelyföldi gyermek még útlevéllel sem rendelkezik. Egyik célunk, hogy a határon túlról érkező gyermekek – idén több mint ezren – a magyarországiakkal együtt üdüljenek, s barátságok szülessenek.

Medveczky Attila