|
 2014.07.25.
Minden nemzetnek megvan a maga jelnyelve
A jelnyelvi pótlék célja elsősorban a magyar jelnyelv szerepének
és státusának további erősítése
Európában egyedülálló
módon hazánkban vezethetik be először a közszolgálatban a már
létező idegen nyelvi pótlék mintájára a magyar jelnyelv
ismeretéért adható pótlékot. Nyitrai Zsolt, a Fidesz társadalmi
kapcsolatok igazgatója és Tapolczai Gergely országgyűlési képviselő
javaslatának kidolgozásában közreműködött a Siketek és
Nagyothallók Országos Szövetsége és támogatta Kósa Ádám
európai parlamenti képviselő is. Dr. Tapolczai Gergely országgyűlési
képviselő elmondta: A jelnyelvi tolmácsszolgálatok állami
támogatása rendszeres és garantált, a 2009-es jelnyelvi törvénynek
köszönhetően évente emelkedő óraszámokban, 2014-ben már
napi 10 órában kell feliratozniuk a TV műsorokat az erre kötelezett
TV csatornáknak.
A kontinensen hazánkban vezethetik be először a közszolgálatban
a már létező idegen nyelvi pótlék mintájára a magyar
jelnyelv ismeretéért adható pótlékot. Ma, ha egy siket állampolgár
hivatalos ügyben akar eljárni, akkor olyan halló személy segítségét
kell igénybe vennie, aki ismeri a jelnyelvet?
–Magyarországon a fogyatékos személyek jogairól szóló
törvény illetve az Országos Fogyatékosügyi Program alapján
2003-ban épültek ki a regionális, majd a megyei jelnyelvi tolmácsszolgálatok.
Azóta a jelnyelvhasználó hallássérült személy bármikor igényelhette
a jelnylevi tolmács segítségét, ha hivatalos ügyet szeretett
volna intézni. Ezt egészíti ki a KONTAKT jelnyelvi video-tolmácsszolgálat,
amely által a jelnyelvi tolmácsszolgálatok még hatékonyabban
tudnak szolgáltatni.
Maga a KONTAKT Tolmácsszolgálat mennyiben segíthet
abban, hogy a siketek bármilyen közszolgáltatást gördülékenyebben
igénybe tudjanak venni?
–Nagyon sokat segíthet, hiszen az esetek többségében a
hallássérült ügyfeleknek és a jelnyelvi tolmácsoknak a
KONTAKT rendszerének köszönhetően nem kell személyesen befáradniuk
a hivatalokba, a különböző ügyintézési helyszínekre, hanem
videohívás formájában el tudják intézni az ügyeiket, ezáltal
rengeteg utazási és várakozási időt megtakarítva.
Általános az a képzet világszerte, hogy a jelnyelv
elsődlegesen nemzetközi jellegű. Ez igaz? Vagy minden országnak
megvan a saját nemzeti jelnyelve?
–Még mindig erősen tartja magát ez a tévhit, hogy a
jelnyelv nemzetközi, pedig minden nemzetnek megvan a maga
jelnyelve ugyanúgy, mint a hangzó nyelveknél: van angol
jelnyelv, francia jelnyelv stb. Emellett a siketek többsége a
nemzetközi rendezvényeken az úgynevezett nemzetközi jelnyelven
kommunikál, ami nem nyelv, hanem inkább egyezményes jeleken
alapuló kommunikációs rendszer.
Tehát a jelnyelv a siketek és súlyosan hallássérültek
számára „anyanyelvi” szerepet tölt be?
–Igen, a jelnyelvhasználó siketek és nagyothallók számára
általában anyanyelv a jelnyelv, akár úgy, hogy ez az elsődleges
nyelvük, akár úgy, hogy ez a leggyakrabban használt nyelvük
(vannak halló családokba született siketek, akik esetleg előbb
tanulnak meg beszélni, de a jelnyelv válik számukra a természetes
nyelvvé).
A jelnyelv ismeretének ösztönzésére szeretnék
bevezetni a pótlékot?
–A jelnyelvi pótlék célja elsősorban a magyar jelnyelv
szerepének és státusának további erősítése, hiszen a
jelnyelvi törvény elismeri a jelnyelvet, mint kisebbségi
nyelvet és a jelnyelv használatához való jogot, Alaptörvényünk
pedig rögzíti a magyar jelnyelv védelmét. A jelnyelvi pótlék
bevezetése által a jelnyelvet is ugyanolyan értékű nyelvnek
ismerjük el, mint a többi idegen nyelvet, hiszen azok után is
van nyelvi pótlék.
Az pedig mindenképpen
pozitív következménye lesz a jelnyelvi pótléknak, ha egyre többen
fogják megtanulni a jelnyelvet.
Ez a pótlék mely munkakörben dolgozók számára lenne
elérhető?
–Ennek meghatározása a mindenkori munkáltató hatásköre
lesz a köztisztviselők és közalkalmazottak esetében is, elsősorban
olyan munkakörökre kell gondolni, ahol rendszeresen találkozhatnak
a hallássérült ügyfelekkel, pl. kormányablakok, önkormányzatok
ügyfélszolgálatai stb.
A különböző tisztviselők és közalkalmazottak
milyen esetben és az illetményalap mekkora hányadára lennének
jogosultak?
–A törvényjavaslat alapján a kormánytisztviselők felsőfokú
jelnyelvi ismeret esetén az illetményalap 50 százalékára, középfokú
ismeret meglétekor 30, míg alapfokú esetében 15 százalékára
lennének jogosultak. Közalkalmazottak esetében a pótlék középfokú
tanúsítvány esetén a pótlékalap ötven százaléka, felsőfok
esetén száz százaléka lenne.
Kik tanítanák őket a magyar jelnyelv ismeretére?
–Siket és nagyothalló jelnyelvi oktatók tanítják a
jelnyelvet különböző jelnyelvi tanfolyamokon, a Siketek és
Nagyothallók Országos Szövetsége pedig folyamatosan képzi a
jelnyelvi oktatókat, illetve a Miskolci Egyetemen is végzett már
10 diplomás jelnyelvi oktató, és ennek a képzésnek a folytatását
is tervezi az egyetem.
Körülbelül mennyi idő alatt érhető el, hogy valaki
közép- vagy felsőfokon elsajátítsa a magyar jelnyelvet?
–A Közös Európai Referenciakeretnek megfelelő szintek
alapján jelenleg ahhoz, hogy valaki B1 szintű jelnyelvi tudásról
tanúsítványt kaphasson, összesen 320 órát kell jelnyelvi
tanfolyamra járnia az A1-es szinttől kezdve. A B2-es tanfolyam
150 órás, a C1 szint eléréséhez még plusz 120 órára van szükség,
tehát összesen 590 óra a C1-es tanúsítvány megszerzése.
Mindezzel még jobban elérhető a pozitív irányú társadalmi
szemléletváltás, az előítéletek csökkentése és a hallássérültek
világának bemutatása?
–Igen, mindenképpen, hiszen közvetlen kapcsolat jöhet létre
a munkatársak, az ügyintézők és a hallássérült ügyfelek között,
illetve a jelnyelvi tanfolyamok által még többen megismerhetik
a hallássérültek világát is.
Az, hogy Európában egy unikális dologról van szó,
azt is jelentheti, hogy ezzel az intézkedéssel példát
mutathatunk más országoknak is?
–Bízom benne, hogy ez így lesz, és más országok is követni
fogják a példánkat.
A 2000-es évek közepén többen még arról
panaszkodtak, hogy siketek számára kevés a kedvező döntés,
jogszabály. Azóta ezt az állapotot milyen intézkedésekkel pótolta
a kormányzat?
–A jelnyelvi tolmácsszolgálatok állami támogatása
rendszeres és garantált, a 2009-es jelnyelvi törvénynek köszönhetően
évente emelkedő óraszámokban, 2014-ben már napi 10 órában
kell feliratozniuk a tv-műsorokat az erre kötelezett tv-csatornáknak.
EU-s forrásból beindítottuk a KONTAKT Tolmácsszolgálatot,
illetve a jelnyelv kutatása és sztenderdizációja szempontjából,
a leendő bilingvális oktatás szempontjából nagyon fontos az
ún. JelEsély projekt beindítása is.
A fogyatékossági
támogatást megemeltük és nyugdíjkövetővé tettük, a PTK módosításával
lehetővé tettük a siketek jelnyelven való végrendelkezési
jogát is, azonos feltételekkel, a Munka Törvénykönyv módosításával
a hallássérült munkavállalók is jogosultak lehetnek 5 nap pótszabadságra,
illetve a fogyatékos gyermeke(ke)t nevelő szülők is jogosultak
fogyatékos gyermekenként 2-2 nap pótszabadságra.
A gépjárműszerzési
támogatásra való jogosultságot kiterjesztettük a többi
fogyatékossági csoportra is, így nemcsak mozgáskorlátozottak
vehetik igénybe ezt, hanem pl. a hallássérültek is, a jogszabályban
meghatározott feltételek mellett.
Medveczky Attila
|
