2014.06.13.
Hovatartozás
avagy Bajnai Gordon és a Bilderbergek
A
Bilderberg-csoportot a hivatalos álláspont szerint egy holland
herceg alapította valamikor a múlt század közepén. Nevét nem
alapítójáról kapta, hanem arról a szállodáról – a
hollandiai Oosterbeekben található Bilderberg Hotelről –,
amelyben először összegyűltek a tanácskozásra meghívott kiváltságosok.
A csoport azóta minden évben összejön, és néhány napot eltöltenek
együtt – mindig más-más helyszínen. Az évi aktuális összejövetelt
mindig a G8-csúcs, azaz a világ vezető gazdasági hatalmainak
szokásos megbeszélése előtt tartják meg.
A
Bilderberg-csoport összejövetelein kizárólag meghívásos
alapon lehet részt venni, és a gyűlések a külvilág teljes
kizárásával zajlanak. Az ott tárgyalt témakörökről,
valamint az esetleges megállapodásokról utólag sem kerül
nyilvánosságra semmi. A résztvevők kiléte nem titok, ám őket
hiába faggatja bárki is, nekik ugyanis a meghívás elfogadásával
az omertát, azaz a teljes hallgatást is vállalniuk kell. Bár
az összejövetelek résztvevői, valamint a nagyhatalmak fontos
személyiségei rendre igyekeznek tagadni a Bilderberg-csoport világpolitikai
súlyát, mégis minden jel arra utal, hogy ez a társaság egyike
a földkerekség legbefolyásosabb csoportosulásainak. Minden
olyan információ erre utal, amely a nagy titoktartás ellenére
napvilágra kerül. Közismert például, hogy a találkozón
minden alkalommal jelen van több uralkodó, az amerikai külpolitika
egyik sajátos személyisége Henry Kissinger, a Rockefeller- és
a Rothschild-dinasztia képviselői. Csupa-csupa olyan ember, aki
óriási befolyási körrel rendelkezik. Mindez már önmagában
is igazolhat sok, a Bilderberg-csoportról szárnyra kelt feltételezést.
Ezeket csak tovább erősíti, hogy az egyébként mindenütt a
demokrácia és a nyitottság fontosságát hangoztató résztvevők
dupla kordon és kiemelt rendőrségi felügyelet mögött tanácskoznak
egymással.
Sokak szerint utólag
mindig választ kapunk arra, miben állapodtak meg a soros
Bilderberg-gyűlésen. A bizonyíték erre az, hogy a gyűlést követően
a G8 állásfoglalásai, valamint a világ vezető hatalmainak
politikai, gazdasági és katonai döntései mind-mind a
Bilderberg-csoport gyűlésén meghatározott forgatókönyv alapján
kerülnek meghozatalra. Azt is tudni kell, hogy a XXI. század elképesztően
gyors információáramlása ellenére is teljes titok övezi
Bilderbergék valamennyi összejövetelét. Ám az biztos, hogy a
Valutalap, a Világbank, a vezető kormányok, a fontos nemzetközi
szervezetek, valamint a földkerekség leggazdagabb bankházainak
prominensei egyaránt jelen vannak a Bilderberg-csoport találkozóin.
Érdekesség, hogy
időről időre egy-egy magyar is bekerül a kiválasztottak közé.
Idén a koppenhágai luxusszállodában rendezett Bilderberg-gyűlésre
Bajnai Gordon is meghívást kapott. Ezt el is fogadta, sőt sajtónyilatkozatában
mindezt nagy megtiszteltetésnek nevezte, és természetesen
kiutazott Koppenhágába. Minden megközelítésből nézve
figyelemreméltó ez a hír, amelynek kül- és belpolitikai
vonatkozásai is vannak.
Bajnai Gordon
politikai pályájának alakulásáról sokat írtunk már
lapunkban. Közéleti tevékenységét akár csak felületesen is
ismerve senki számára nem lehetett kérdés, hogy 2012-es újbóli
színre lépése milyen célok érdekében történt meg. Akár az
ő személyes politikai múltja, akár a nevével fémjelzett Haza
és Haladás Alapítvány, majd az ebből felfejlődött Együtt
2014 politikai mozgalom támogatói köre egyaránt igazolta annak
gyanúját, hogy Bajnai Gordon továbbra is idegen érdekek szolgálatát
végzi. Ehhez maga mögött tudhatta a világ legbefolyásosabb
embereit, és az általuk fenntartott intézményeket. Meghívták
például előadni New Yorkba, a Soros György- és Charles Gati-féle
Columbia University-re, és ugyanezek a körök több tízmilliós
támogatásban részesítették a Haza és Haladás Alapítványt.
Sokan talán azt várták,
hogy az április 6-i csúfos választási kudarcot követően
eddigi támogatói „leveszik a kezüket” Bajnairól. A mostani
Bilderberg-meghívás viszont egyértelműen azt jelzi, hogy hiába
az itthoni leszereplés, Bajnai Gordonban a globalista körök továbbra
is maximálisan megbíznak.
És itt válik ez
a kérdés belpolitikailag is érdekessé, mert ezen információ
ismeretében új szemüvegen keresztül kell nézni Bajnai Gordon
itthoni megnyilvánulásait is. Akár a többi balliberális erőhöz
fűződő viszonyát, akár a Jobbikkal folytatni kívánt nyilvános
vita erőltetését, akár az EU-választás kampányában
alkalmazott „egyszerre vagyok magyar és európai” maszlagot nézzük,
nem hagyható figyelmen kívül, hogy ezek születésekor már
minden bizonnyal megérkezett Bajnai Gordon névre szóló
Bilderberg-meghívója.
Legfőképpen
azonban azt kell tudnunk, hogy nem lehet valaki egyszerre elkötelezett
hazafi és a nemzetközi pénzvilág bizalmasa. A két hovatartozás
között nincs átjárás. Bajnai ezután sem a magyar érdekek szószólója
lesz, hanem azoké, akik Koppenhágába hívták. Azt pedig már
megtanulhattuk, hogy ezek a körök és a mögöttük húzódó
irgalmatlan erejű gazdasági és politikai háttérhatalom talán
a legfőbb ellenségünk nekünk, keresztény magyaroknak és az
általunk felépíteni szándékozott magyar jövőnek.
K.A.
|