vissza a főoldalra

 

 

 2014.06.20. 

Az állam jogszerűen adta a kishantosi cég által korábban bérelt területet az új bérlőknek

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak lejárt a szerződése, tehát senki semmit nem vett el a cégtől

Ügyészségi vizsgálatot kezdeményez a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Kft. ellen a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) állami földprogramért felelős államtitkára, hogy megállapítsák, megfelel-e a kft. a közhasznúság szabályainak. Dr. Bitay Márton a VM állami földprogramért felelős államtitkára elmondta: azért fordul az ügyészséghez, mert a közhiteles adatokból az derül ki, hogy a kft. nem felel meg a közhasznúsági követelményeknek.

 A Fővárosi Törvényszék május 19-én hozott elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium megsértette a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. jó hírnevét; a bíróság a VM-et eltiltotta a további jogsértéstől. Míg nemrég a Székesfehérvári Járásbíróság a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Kft. kontra állam perben kimondta, hogy a kishantosi cégnek nincs joga a helyi állami területek használatára. Mi az oka annak, hogy néhány hét leforgása alatt több egymásnak ellentmondó bírósági döntés született a Kishantos-ügyben? Hiszen egyszer a kft.-nek adtak igazat, máskor az államnak.

 – Helyesbítenem kell! Egy bíróság sem adott igazat a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft.-nek. Eddig összesen három ítélet született ebben az ügyben. Ebből kettő az új bérlők számára sem adott birtokvédelmet, de ugyanígy a réginek sem. A harmadik ítélet pedig kifejezetten eltiltotta a kft.-t még a területek zavarásától is, és birtokvédelemben részesítette az új bérlőket. A bírósági ítéleteket mindenkinek tiszteletben kell tartania, s lényeges, hogy egy döntés sem adott igazat Kishantosnak. Nyugodtan kijelenthetem, egyetlen jogerős döntés sem fog születni, mely visszahelyezné ezt a kft.-t ennek a földnek a használatába. Nem azért mondom, mert előre látom a jövőt, hanem mert a Kishantosi Kft.-nek lejárt a szerződése. Ezt a tényt pedig nem lehet megcáfolni.

Biztos vagyok benne, hogy az új bérlők – akiknek minden segítséget megadunk – megfellebbezik a számukra kedvezőtlen ítéletet, s másodfokon majd eldönti a bíróság, hogy kinek van igaza.

 Ha már az átmeneti időszakot említette: mekkora kárt okozott a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Kft. az államnak azzal, hogy nem fizetett a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek, az NFA-nak? Sőt, mivel az új bérlők nem tudták birtokba venni a területet, ők sem fizették ki a bérleti díjat.

 – Október 15-étől nem fizetett senki a területért az NFA-nak. Mindezen túl további kár is érte a Földalapkezelőt: fejenként 1200 Ft-os óradíjat kellett fizetnünk egy biztonsági cégnek, hogy a területen egyáltalán meg tudják kezdeni a jogos földhasználók a gazdálkodást. Még nem összegeztük a károkat, de több millió forintos tételről van szó. Amennyiben egyértelmű jogi helyzet áll elő, természetesen érvényesítjük kárigényünket a kft.-vel szemben.

 Elképzelhető, hogy a kár fölmérése után az állam beperli a régi bérlőt?

 – Amennyiben bárki az államnak kárt okoz, azért felelnie kell. Nekem, mint államtitkárnak pedig kötelességem a felmerült károkat lehetőség szerint elhárítani, csökkenteni, végső soron eljárást kezdeményezni a károkozóval szemben.

 Ács Sándorné, a kft. ügyvezetője szerint a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság tönkretétele, megszüntetése a közérdek ellenében áll. Mi erről a véleménye?

 – Itt egy jogi eljárásról van szó, melyet a Kishantos kezdeményezett az állammal szemben. A bíróság pedig jogilag releváns tények alapján fog megalapozott ítéletet hozni. Ezért inkább azt javasolom, maradjunk a tényeknél az „ökológiai mintagazdaságok” helyett.

 Államtitkár úr kijelentette, hogy ügyészségi vizsgálatot kezdeményez. Mit vár ettől a vizsgálattól?

 – Azért fordulok az ügyészséghez, mert a közhiteles adatokból az derül ki, hogy a kft. nem felel meg a közhasznúsági követelményeknek, mivel utoljára 2010-ben nyújtott be közhasznúsági nyilatkozatot. Ebben pedig az áll, hogy a cég közhasznúsági tevékenységéből sem bevétele, sem kiadása nem keletkezett. Mindez arra utal, hogy a kft. az adott évben nem végzett közhasznú tevékenységet. Az ügyészségtől azt fogom kérni, hogy öntsön tiszta vizet a pohárba. Közhasznú ez a kft., vagy sem? Az ügyészség munkáját véleményem szerint megkönnyíti, hogy május végén az ATV Egyenes beszéd című műsorában maga Ács Sándorné mondta el, hogy valójában nem közhasznú az általa vezetett cég. Sok kérdés merül fel az emberben…

 Hogyan látja, esetünkben gazdasági vagy politikai ügyről van szó? Hiszen az a Greenpeace Hungary is a kft.-t védi, amelynek kampányfelelőse Rodics Katalin, aki korábban a VM egyik főosztályvezetője volt.  

– Érthetetlen, hogy a Greenpeace miért érezte úgy, hogy egy ilyen átpolitizált szituációban – hiszen az összes ellenzéki párt gyalázza a kormányt Kishantos ügyében – hallassa a hangját. Sajnálom, hogy ez így alakult, mert nagyra becsülöm a Greenpeace munkásságát és céljait, ráadásul nem vet rájuk jó fényt, hogy egy első fokon elmarasztalt Kft.-t védenek. Felvetődik a kérdés, hogy mi a kapcsolódási pont, vagy milyen személyi összefüggés állhat a mögött, ami miatt „beszálltak” a kishantosi ügybe. Én azért úgy gondolom, talán nem véletlen, hogy a Greenpeace-en belül pont az a Rodics Katalin „viszi” ezt a témát, aki korábban Ángyán József akkori államtitkár úr mellett dolgozott a Vidékfejlesztési Minisztériumban, majd professzor úr lemondását követően elbocsátották.

 Mi arról a véleménye, hogy az LMP beperli a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet, mert az NFA nem válaszolt a Kishantost érintő adatkérésükre? Mert azon már meg sem lepődünk, hogy Ángyán József is a kft. mellett foglalt állást.

 – Vannak adatok, melyeket a jogszabályok alapján ki kell adni, nem képezi vita tárgyát. És vannak olyan adatok is, melyek esetében nem egyértelmű a jogszabály, itt a megfelelő bírósági döntésekre várunk. Számos adatot kiadtunk már és további adatok is kiadásra kerülnek. A magam részéről a minél nagyobb transzparencia híve vagyok.

 Mit gondol, mikor kerül pont a kishantosi ügy végére?

 – Erre nehéz válaszolni, mert még nem fejeződtek be a jogi eljárások, ráadásul nyáron bírósági ítélkezési szünet lesz. Remélem, az ősz végére legalább az első fokú ítéletek vonatkozásában pont kerül a kishantosi ügyre. De ez függ a politikai érdekektől is: ha az ellenzék még több politikai pecsenyét kíván kisütni a Kishantos Kft.-t felhasználva, akkor nyilván elhúzódó akciókra számíthatunk. A tények nem érdeklik az ellenzéket, csupán a politikai haszonszerzés.

 

Medveczky Attila