2014.06.20.

Újabb, több mint 4,5 milliárd forintos forrás segíti a fiatal gazdák elindulását

A pályázatok célkitűzése, hogy javuljon a gazdálkodók korösszetétele és növekedjen a vidék népességmegtartó ereje

A forrásra, amely még a 2007–2013-as programozási időszakból származik, május első két hetében lehetett pályázatot benyújtani. A vissza nem térítendő támogatásra, amelynek összege gazdánként maximum 40 ezer euró (mintegy 12 millió forint), csaknem 3200-an pályáztak a fiatal, 18–40 év közötti gazdálkodók közül. Szerkesztőségünk vendége: V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

2013-ig három alkalommal pályázhattak a fiatal gazdálkodók az uniós társfinanszírozással elérhető forrásra. Tavaly hozzávetőlegesen mekkora összeget nyertek el?

– Idén hirdette meg a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a negyedik pályázati kiírást a fiatal gazdák részére. 2013 végéig 3292 főt támogattunk 37,3 milliárd forint értékben. A számokból következtethetünk, hogy egy-egy nyertes pályázó körülbelül 10 millió forintos támogatást kapott.

Idén pedig, kifejezetten a fiatal gazdák helyzetének erősítésére, tematikus alprogramot indít el a Vidékfejlesztési Minisztérium. Elkészült már ez az alprogram?

– Valóban tervbe vettük a tematikus alprogram kidolgozását, de csak a következő EU-s költségvetési ciklusra vonatkozóan. Terveink szerint a következő keret több mint hat százalékát a fiatal gazdák támogatására fogjuk költeni. A májusban kiírt pályázatra a forrás még a 2007–2013-as programozási időszakból származik. Ez a pályázat hasonló szerkezetű, mint az eddigiek, csupán némileg módosítottunk rajta.

Most pedig újabb, mintegy 4,5 milliárd forintos forrás segíti a fiatal gazdák elindulását. Mennyi fiatal gazda pályázott a vissza nem térítendő támogatásra?

– Minimum 4,5 milliárd forintos forrásról beszélhetünk, hiszen a programozási időszak végére értünk, és a felszabaduló forrásokat – visszamondott, visszafolyt összegeket – mind újból felhasználjuk. Nagyon sok fiatal gazda pályázott a VM kiírására, több mint 3100 pályázat érkezett be hozzánk. A legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből pályáztak –, s a legkevesebben Komárom-Esztergom megyéből – 38 fő.

Mi lehet ennek az oka?

– Erre konkrét választ nem tudok adni. Vélhetően Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében olyan a birtokszerkezet, hogy nagyon sok kis gazdaságban szeretnének dolgozni a fiatal gazdák, és a mezőgazdasági termelésnek erős a hagyománya. Természetesen a megyék területi nagysága is meghatározó.

Ez a szám megfelel a VM előzetes várakozásainak?

– A nagyfokú érdeklődés alapján számítottunk arra, hogy jelentős számban pályáznak a májusi kiírásra. Ezért is dolgoztunk ki nagyon szigorú prioritási sorrendet a pályázatok elbírálásához. Elsősorban a hátrányos helyzetű településeken, a tanyákon élő gazdálkodókat támogatjuk. Emellett módosításként bevettünk a szempontrendszerbe a majorokon termelő fiatal gazdálkodókat is, hiszen a Dunántúlra ez a forma jellemző. A lényeg, hogy külterületi, mezőgazdaságra alkalmas helyen legyen a telephely. A mostani pályázaton azok indulhattak, akik 18 évnél idősebbek, de a 40. életévüket még nem töltötték be, és első alkalommal hozzák létre gazdaságukat. Emellett vállalják, hogy a gazdaság vezetőjeként azt öt évig fenntartják, továbbá rendelkeznek a mezőgazdasági termeléshez szükséges szaktudással. A pályázatok elbírálásakor előnyt jelent, ha a pályázó nagy kézimunka-igényű tevékenységet – állattenyésztést, kertészkedést – kíván folytatni, van szakmai gyakorlata, vállalja a továbbképzést, és önmagán kívül további munkaerőt is foglalkoztat.

A fiatal agrárvállalkozók kiemelt támogatási lehetőségén keresztül elő lehet-e mozdítani a mezőgazdaságban a generációváltást?

– Természetesen ez is a célunk. Amíg az Európai Unióban az idősebb gazdák kétszer annyian vannak, mint fiatalabb társaik, ez az arány hazánkban nyolcszoros. De nem mi vagyunk a sereghajtók, mert Portugáliában egy fiatal gazdára 26 idősebb jut. A lengyel gazdatársadalom a legfiatalabb. Célunk a korösszetétel javítása, a birtokstruktúra megváltoztatása úgy, hogy kisebb területen tudjanak a fiatal gazdák az agráriumban tevékenykedni. Ez az intézkedés hozzájárul a vidéki népesség megtartásához. Azt is tudni kell, hogy a fiatal gazdálkodók, minden vizsgálat szerint, jóval innovatívabbak és képzettebbek, mint az idősebbek. A fiatalok fogékonyabbak a diverzifikációra, tehát több olyan tevékenységet folytatnak, ami által kilépnek a monokulturális termelésből, és így „több lábon állnak”. Nem csupán szántóföldi termeléssel foglalkoznak, hanem segítenek megőrizni a biológiai sokszínűséget, továbbá termékeiket föl is dolgozzák.

Említette, hogy nálunk nem optimális a fiatal gazdák száma. Ennek az lehet az oka, hogy 1990-től egyre jobban csökkent a mezőgazdaságban dolgozók megbecsültsége?

– Ez egyértelmű, de ez a trend nem csupán Magyarországra vonatkozik. Az idősebb francia gazdák is arról panaszkodnak, hogy a fiatalok, a gyermekeik nem szeretnének az agráriumban dolgozni. Nálunk az arány azért nem annyira rossz, de megfelelőnek a legkevésbé sem lehet mondani. Az Eurostat statisztikájáról tudni kell, hogy a fiatal gazdákat 35 év alattinak határozza meg, míg az időseket 55 év felettinek. Mi viszont a 40 év alatti gazdákra írtuk ki a pályázatot, hogy minél szélesebb körnek juttassunk támogatást. A következő EU-s költségvetési időszakban is a 40 év alatti gazdák lehetnek a kedvezményezettek.

Hogyan látja, a magyar agrárium haszonélvezője, vagy kárvallottja az uniós tagságnak?

– Egyértelműen haszonélvezője az EU-s tagságnak a hazai agrárium. Elegendő csak a Magyarországra beáramló támogatási forrásokra gondolni. Mind a földalapú támogatások, mind az úgynevezett II-es pilléres vidékfejlesztési, beruházási támogatások tekintetében Magyarország olyan forrásokhoz jutott, melyeket nemzeti költségvetésből képtelenek lettünk volna biztosítani. Az EU-ból érkező támogatások nélkül a hazai gazdák hatalmas versenyhátránnyal indultak volna a környezetünkben az osztrák, a szlovák, a szlovén és a román gazdákkal szemben. Természetesen elkezdődött a globalizációból adódóan néhány negatív folyamat, így például az élelmiszeripar privatizációja, de minden szándékunk arra irányul, hogy ezen a helyzeten változtassunk.

Medveczky Attila