vissza a főoldalra

 2014.06.20. 

Megőrizte európai parlamenti képviseletét az MKP

Fiatal jelöltjeink a magyar közösség érdekét tartották szem előtt

A szlovákiai EP-választáson a választási részvétel (13%) negatív rekordot döntött. A Magyar Közösség Pártja (MKP) 6,53 százalékkal bejutott az Európai Parlamentbe. Mandátumot szerzett a párt listavezetője, Csáky Pál. Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke érdeklődésünkre elmondta: új szlovák pártok alakultak, és ezért Bugárékra egyre kevesebb szlovák nemzetiségű szavazott. S számukra az is gondot okoz, hogy képtelenek kiépíteni regionális struktúrájukat. Az MKP viszont alulról építkező párt, aminek megvan a maga előnye és hátránya is, de az eredmények azt igazolják; ez a módszer sokkal több pozitívummal jár.

 Elnök úr, szerkesztőségünk nevében önnek, a jelölteknek és a kampánycsapatnak is gratulálok ahhoz, hogy az MKP listavezetője bejutott az Európai Parlamentbe! Milyen metódust alkalmaztak a kampány során?

 – Úgy ítéltük meg, hogy a választókkal való személyes kapcsolattartás a leglényegesebb, s a kampány során is erre helyeztük a legnagyobb hangsúlyt. Több párt – így a Most-Híd is – sokkal jelentősebb anyagi forrással rendelkezik, mint az MKP, s ezért érhető, hogy az ő képi, médiabeli megjelenése sokkal jelentősebb volt. Úgy vélem, nem a szórólapok miatt győztük le a Most-Hidat, hanem az előre, jól megtervezett és megszervezett rendezvényeink, személyes találkozóink számítottak. Az önök újságján keresztül is megköszönöm azon fiataloknak a munkáját, akik a választási listán szerepeltek, és közülük sokan először indultak el politikai megmérettetésen, hogy ennyire komolyan vették ezt a kihívást, holott tudták, hogy igen kevés esélyük van bekerülni az EP-be. Az volt a kampánystratégiánk, hogy minden egyes jelölt saját lakhelye környezetében tegyen meg mindent a siker érdekében. Nagyon örülök neki, hogy fiatal jelöltjeink remekül dolgoztak, a magyar közösség érdekét tartották szem előtt, és az egyéni ambíció, a karrier csak másodlagos volt számukra.

 Ahogy említette, a párt listáján nagyon sok fiatal is szerepelt. Ezt fölfoghatjuk „politikai utánpótlás-képzésnek” is?

 – Fején találta a szöget! Eddigi tapasztalataink szerint, ha valaki aktív politikus szeretne lenni, ahhoz egyetlenegy választáson való elindulás nem elegendő, hogy megismerjék a nevét, és elképzeléseit elfogadják a választók. Tehát több alkalommal kell odaállni a magyar választók elé. Erre egy konkrét példa: a huszonéves Agócs Gergelynek harmadszorra sikerült bejutnia a Nagyszombat Megyei Önkormányzatba. Ő nem adta föl az első kudarc után. Vannak, akik így tesznek, s azt hiszik, fiatal koruk ellenére elsőre bekerülhetnek valamelyik képviselőtestületbe. S ha ez nem sikerül, akkor pártot váltanak, vagy abbahagyják a politizálást. Viszont azok számára, akik tudják, hogy hosszú távra szükséges építkezni, előbb-utóbb beérik „munkájuk gyümölcse”.

 Megőrizték európai parlamenti képviseletüket, viszont – s nem akarok ünneprontó lenni –, eddig két EP-képviselője volt az MKP-nak, most viszont csak egy lesz. Ennek az az oka, hogy még Bugárék kiválása előtt volt az előző EP-választás?

 – Öt évvel ezelőtt valóban nem volt még az MKP-nak konkurenciája Dél-Szlovákiában az MKP-n kívül. Akkor csak az volt a kérdés, hogy lesz-e elegendő szavazónk. 2014-ben már azt is fel kellett mérni, hogy mennyi szavazatot visznek el tőlünk a Most-Híd-asok. Most már, a választások után még inkább úgy gondolom, ha a két hajdani EP-képviselőnk beleegyezett volna abba, hogy titkos szavazás eredményeként Csáky Pállal együtt a lista 1–3. helyén legyenek, akkor meggyőződésem, hogy két képviselőnk jutott volna ki az Európai Parlamentbe.

 6,53%-os eredményt értek el. S ez magasabb, mint amit a közvélemény-kutatók az MKP-nak mértek. Lehet, hogy ezek a mérések nem a déli országrészben születtek?

 – A szlovák közvélemény-kutatóknak nehéz egy kisebbségi közösséget bemérni. Bizonyára másképp nyilatkozik a helyzetünkről egy szórványban élő magyar, mint az, aki a tömbmagyarság része. Ezeket a különbségeket például a mérések nem tükrözik.

 Viszont a választási részvétel igen alacsony volt Szlovákiában. Van-e arra nézve kimutatás, hogy a magyarok által lakott területeken az átlagnál magasabb vagy alacsonyabb volt a részvétel?

 – Valamennyivel többen járultak az urnák elé a magyarok által lakott területeken.

 Az alacsony részvétel jelentheti-e azt, hogy Szlovákiában kiábrándultak az Európai Unióból?

 – Szó sincs róla! Szlovákiában tavaly ősztől folyamatosan választásokat tartottak. Két megyei, két államfői választás előzte meg a május 24-eit. Az előző voksolásokra, kampányokra sokkal jobban odafigyeltek a választók, mint az EP-választásra. Azt is tudni kell, hogy a lényeges uniós kérdésekben a szlovák pártok között nincs vita. Ezért a szlovákok úgy gondolták, inkább otthon maradnak a választás napján, mert a pártok úgyis ugyanazt hangoztatják. Öt évvel ezelőtt még azzal kampányoltak a szlovák pártok, hogy azért szavazzanak rájuk, mert a magyarokkal szemben meg kell védeni az állam érdekeit. Most viszont nem vették elő „a magyar kártyát”.

 A Bugár-féle hibrid párt bár bent van a törvényhozásban, mégis kevesebb szavazatot kapott az MKP-nál. Hogyan látja, kezdenek a magyar szavazók kiábrándulni a Most-ból, vagy a szlovák szponzorok hátráltak ki a párt mögül?

 – Túl nagy ígéretekkel állt a Most-Híd a választók elé, és erre a választók kezdenek rájönni. Másrészt új szlovák pártok alakultak, és ezért Bugárékra egyre kevesebb szlovák nemzetiségű szavazatott. S számukra az is gondot okoz, hogy képtelenek kiépíteni regionális struktúrájukat. Az MKP viszont alulról építkező párt, aminek megvan a maga előnye és hátránya is, de az eredmények azt igazolják; ez a módszer sokkal több pozitívummal jár.

 Mit vár el a Magyar Közösség Pártja Csáky Páltól?

 – Nem tagadom, hogy néhány kérdésben nem értett egyet az MKP jelenlegi vezetése volt EP-képviselőinkkel. Nem volt megfelelő a kommunikációs csatorna közöttünk. Számunkra evidens dolgokat nem fogadott el hajdani két képviselőnk, s ők bizonyára azt gondolják rólam és feltehetően az MKP elnökségéről, hogy nem értünk az európai politizáláshoz. Éppen ezért az elsődleges kérésem Csáky Pálhoz a szoros kapcsolattartás, hogy megértsük egymás szándékait és lépéseit. A másik elvárásunk, illetve ezzel kapcsolatban képviselőnk célkitűzése az, hogy közösségi szempontból képviselje a kettős állampolgárság ügyét, a Malina Hedvig-kérdéskört, s azt, hogy a déli országrész infrastrukturálisan is fejlődjön. Az Európai Néppárt egyik jelentős programpontja a nemzeti közösségeket védő jogi norma kidolgozása. Ezt jó lenne a következő öt évben elkészíteni.

 Az MKP szakértőket is delegál Csáky úr mellé?

– Biztos vagyok benne, hogy Csáky Pál a szakértőit az MKP soraiból, vagy szimpatizánsaiból választja ki. S emellett lényeges, hogy a többi magyar néppárti képviselővel az együttműködése harmonikus legyen.

 Hogyan fogadták a magyarországi választási eredményeket, s azt, hogy az Európai Néppártnak lesz többsége az Európai Parlamentben?

 – Ennek természetesen örülünk, még akkor is, ha az Európai Néppárt kisebbségi kérdésekben nem volt valami hatékony az elmúlt években. És nekünk mint megbízható tagpártnak, nem könnyítették meg a helyzetünket azzal sem, hogy gyorsított ütemben vették fel a pártba a Most-Híd-at.

 Ez a győzelem s ez a siker vezethet-e ahhoz, hogy a kisebbségek nagyobb képviseletet kapjanak az EU-ban?

 – Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az EU-ban is érvényes az a régi mondás: „segíts magadon, Isten is megsegít”. Amennyiben saját magunk nem vetjük föl az EP-ben a magyarságot érintő lényeges témákat, akkor azokról mások nem beszélnek helyettünk. S magának az uniónak sem lehet érdeke az, hogy a felvidéki magyarság 50-100 év múlva eltűnjön, beolvadjon a többségi társadalomba. Ha már egyszer az unió meghirdette a sokszínűséget, akkor ez érvényes a tagállamokra is. Úgy vélem, hogy a legnagyobb előnye egy politikusnak a helyzetfelismerő képessége. Örülök, hogy Csáky Pál személyében olyan politikus kerül ki közülünk az Európai Néppárt soraiba, aki az európai politikát jól ismeri, és biztos, hogy pozitív módon hozzájárul majd a bennünket érintő negatív folyamatok megállításához és megfordításához.

Medveczky Attila