|
 2014.06.27.
A kormány megerősíti a
kereskedőházi rendszert
Lefedjük a magyar exportáló kis- és közepes vállalkozások
jelentős részét
Annak érdekében,
hogy jelentősen növekedjen a kis- és középvállalkozások részesedése
a magyar exportból, a kormány megerősíti a kereskedőházi
rendszert. Kerekes György, a Magyar
Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) vezérigazgatója
lapunk megkeresésére elmondta: szerepet vállalunk a finanszírozásban,
a logisztika megszervezésében, s akár a folyamatos
kapcsolattartásban is, amit a hazai kisvállalkozók önerőből
igen nehezen tudnak megoldani.
Május végén jelentették be, hogy megerősítik a
kereskedőházakat s azok tevékenységét. Milyen módszerrel
szeretnék ezt végrehajtani?
– Igen hosszú időt venne
igénybe, ha az adott államokban saját infrastruktúrát építenénk
ki, ezért úgy próbálunk a lehető leggyorsabban optimális, a
céloknak megfelelő nemzetközi hálózatot kialakítani, hogy
minden célországban – ezek száma megközelíti a harmincat
– igyekszünk olyan stratégiai partnert találni, magyar céget
már beágyazott helyi üzlettársi kapcsolatokkal, akivel együtt,
de nem közös cégben, hanem stratégiailag együttműködve, érdemben
tudunk szolgáltatni az ügyfélkörünknek. Mára gyakorlatilag
lefedjük a magyar exportáló kis- és közepes vállalkozások
jelentős részét.
Főleg milyen külföldi
üzletemberekkel, cégekkel kötnek stratégiai szerződést?
– Jórészt olyan magyar cégekkel, közepes méretű
vállalkozásokkal kötünk szerződést, akik az adott relációban
már hosszú múltra tekintenek vissza. Olyan vállalkozásokat
keresünk föl, melyeknek széles a tevékenységi körük, így például
tanácsadó, mérnöki szolgáltató cégeket. Ők azok, akik rögtön
tudnak számunkra hozni egy olyan networkot, amellyel el tudunk
indulni egy adott régióban. A Magyar
Nemzeti Kereskedőház Zrt. mind termék-, mind szolgáltatásexporttal
foglalkozik. Tehát a magyar ügyfelek között vannak, akik élelmiszert
vagy egyéb fogyasztási cikkeket állítanak elő – ez a
klasszikus áruexport –, s nagyon sok partnerünk célja egy
adott projekt megvalósítása. Ők például tervezési
feladattal vagy építési beruházások, hulladékvédelmi, környezetgazdálkodási
projektek menedzselésével foglalkoznak. Ezek azok a területek,
ahol a legmagasabb a magyar hozzáadott érték, így ezek a
projektek fogják idehaza a legtöbb profitot és munkahelyet
generálni.
A vállalkozások üzlethez juttatásáért milyen
díjat számol fel az MNKH?
– Az uniós és a versenyjogi szabályoknak csak úgy
tudunk megfelelni, ha a Magyar Nemzeti Kereskedőház profitorientált
módon működik. Így felszámolunk egy minimális, egyszámjegyű
százaléknyi ügynöki díjat, amelyet rögzítünk a szerződésekben
is. Ez a bevétel biztosítja az MNKH működését, s tudni kell,
hogy ez a díj a piacinál sokkal szerényebb mértékű. S azt is
tudni kell, hogy nemcsak azokat a tevékenységeket vállaljuk föl,
amelyeket egy klasszikus ügynök, aki összehozza a vevőt az
eladóval s ezután magukra hagyja a feleket, hanem szerepet vállalunk
a finanszírozásban, a logisztika megszervezésében, s akár a
folyamatos kapcsolattartásban is, amit a hazai kisvállalkozók
önerőből igen nehezen tudnak megoldani.
A következő időszakban a magyar export jelentős része
az unión kívüli országokba irányul. Hogyan látja, milyen stádiumban
van jelenleg a keleti nyitás politikája?
– Vannak olyan régiók – elsősorban Kelet-Európa, Törökország
és az arab országok – ahol statisztikailag is jól mérhető a
bővülés. Törökországban több mint 20%-kal, de vannak olyan
relációk, ahol 40%-kal is nőtt az export az elmúlt másfél évben.
Emellett az érdeklődés is nagyon komoly a magyar áruk és
szolgáltatások iránt. Ezenkívül vannak olyan területek, így
Észak-Afrika, Délkelet-Ázsia, ahol még szükséges azokat a jól
működő kapcsolatokat kiépíteni, hogy érdemben meginduljon az
export. Természetesen az előbb felsorolt területeken volt
hagyománya a magyar termékeknek, ismerték azokat, így a hazai
piacot is. A távolabbi régiókban viszont nagyobb mértékű
marketingmunkára lesz szükség.
Főleg milyen termékekre vagy szolgáltatásokra vevők
a keleti piacok?
– Két fő csoportról beszélhetünk az eddigi
tapasztalatok alapján. Az egyikbe a magas minőségű és prémium
kategóriás fogyasztási cikkek – elsősorban élelmiszerek, de
azokon kívül pl. egyedi bútorok, lakástextíliák–
tartoznak. A másik csoportba azok a jellemzően mérnöki vagy
informatikai szolgáltatások tartoznak, amelyek a városfejlesztéshez
kapcsolódnak. Ilyenek a várostervezési, hulladékkezelési, vízgazdálkodási,
infokommunikációs szolgáltatások.
A hazai kkv-k képesek versenyképes szereplőként
megjelenni a nemzetközi piacokon?
– Természetesen, de azt tudni kell, hogy hónapokban, években
kell mérni azt az időt, míg a partnerek aláírják a szerződést.
Amire egy magyar kkv képtelen az az, hogy erre a feladatra vagy
az exportpiac folyamatos kezelésére több embert alkalmazzon, főleg
addig, amíg be nem indul az üzlet. Mi ezt a feladatot vállaljuk
föl. Célunk olyan kapcsolati hálózat létrehozása, amelyben
lehetőségük lesz részt venni a versenyképes hazai kkv-knak.
Miként értékeli
a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. megalapítása óta eltelt
valamivel több mint egy évet?
– A magyar cégek megszólítása, az ügyfélkör és az
árualap felkutatása területén sikert értünk el, ahhoz képest,
hogy fiatal intézményről van szó. De nem állhatunk meg félúton,
hanem meg kell erősítenünk a kereskedelmi hálózatunkat.
Tavaly nyolc kereskedőházat nyitottunk meg, s 2014 végére el
szeretnénk érni, hogy 25 magyar kereskedőház működjön a
kiszemelt relációkban, például Latin-Amerikában vagy Afrikában.
Medveczky
Attila
|
