vissza a főoldalra

 2014.05.08. 

Felháborító az Európai Bíróság ítélete

A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett

Nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette, hogy évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, főzetni – mondta ki ítéletében az Európai Unió bírósága. Az Európai Bizottság arra hivatkozva indított kötelezettségszegési eljárást, hogy az uniós jog a pálinka esetében az általános jövedékiadó-kulcs mellett legfeljebb egy másik adókulcs alkalmazását teszi lehetővé a saját célra főzött, maximum 50 liter tisztaszesznek megfelelő mennyiségű párlat esetében, és az nem lehet kisebb, mint az általános kulcs fele. A bírák pedig úgy ítélték meg, hogy az ügyben a bizottságnak van igaza.

 Az EU esetünkben azt akarja elérni, hogy a nagy szeszgyárak is igénybe vegyék az adókedvezményt 50 literig? – kérdezem V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkárt.

 –Konkrétan nem tudom, hogy ezt akarja-e elérni az Európai Unió bírósága, de az biztos, hogy ez a grémium a jövedéki adót tartja lényegesnek, mi pedig a hagyományt. Tehát ez az ügy is rávilágít az EU működési és szerepzavarára. Lehetséges, hogy az Európai Bíróság a tételes jogot alkalmazva hozta meg ellenünk az ítéletet, de ezt a döntést mi nem tudjuk elfogadni, mert a szabad pálinkafőzés intézményének számos olyan eredménye van, amelyet meg akarunk őrizni. Az elmúlt három évben bebizonyosodott, hogy jelentős vidékfejlesztési hatást értünk el azzal, hogy lehetővé tettük évi legfeljebb 50 liter gyümölcspárlat jövedékiadó-mentes előállítását saját felhasználásra.

 Mit gondol, az Európai Unió bírósága saját hatáskörében járt el, vagy pedig a hazai nagy szeszgyárak, vagy a multik jelentettek föl bennünket?

 –Erre nem tudok hiteles választ adni, mert az adópolitikáért a Nemzetgazdasági Minisztérium a felelős. Nemcsak beszélgetésünk fő témája miatt indítottak ellenünk kötelezettségszegési eljárást, hanem azért is, mert a kommersz tömény szeszekre magasabb adót vetettünk ki, míg a volumenű élőmunka-igényű, gyümölcsalapú hungarikum pálinkákra alacsonyabbat – így vélelmezhető, hogy az ügy hátterében a nagy globális szeszipari cégek lobbija áll.

 Azt lehet-e tudni, hogy a nagy szeszgyárakat érte-e valami tetemes kár azzal, hogy a kormány liberalizálta a házi pálinkafőzést?

 –A bérfőzött vagy magánfőzött pálinka lehet, hogy megnyirbálta a kommersz szeszesitalokat gyártók piacát, de azt nem hiszem, hogy a prémium kategóriába tartozó kereskedelmi forgalomban kapható pálinkákat, vagy a legkiválóbb minőségű konyakot, whiskyt kiszorította volna. Mivel azok, akik otthon főznek pálinkát, nem igazán tudták megfizetni a magas árfekvésű alkoholt, hiszen még a 800 forintnyi adó kifizetése is nehézséget okozott volna számukra. Éppen ezért nőtt meg az adó eltörlését követően a bérfőzött pálinka iránti igény. A pálinka nemzeti italunk. Márpedig csak úgy lehet valami nemzeti ital, ha azt az adott nemzet fogyasztja, s tudjuk, hogy a drágább, prémium minőségű pálinkát csak kevesen tudják megfizetni. Az idősebbek emlékezhetnek a viccre a ’80-as évekből: „a konyak a munkásosztály itala, melyet ő választott képviselői útján fogyaszt.” A pálinka nem kerülhet ebbe a helyzetbe,ezért mindent elkövetünk, hogy a pálinkafőzés hagyományai az Unió engedte kereteken belül tovább élhessenek hazánkban. A bérfőzéssel azt akartuk elérni, hogy kiváló minőségű, gyümölcs alapú hungarikumokat fogyasszanak minél szélesebb rétegben. A magánfőzésről szóló jogszabály pedig többek között azt szolgálja, hogy kisebb mennyiségű gyümölcsöt is lehetséges legyen kifőzni. És természetesen a hagyománynak is meg akartunk felelni, amikor ezt a jogszabályt kidolgoztuk. A pálinkafőzés a kulturális örökségünk része, s Magyarország más uniós államokhoz hasonlóan ragaszkodik a saját tradíciójához, ezért az EU-val folytatott tárgyalások során is ezt az álláspontot képviseljük majd.

 A magyar pálinka hungarikum. Mit lehet annak érdekében tenni, hogy a kormány megvédje a pálinkafőzés értékes hagyományát, és a magyar pálinka továbbra is szabadon főzhető legyen?

 –Meg kell vizsgálnunk, hogy a jelenlegi kedvezmények mennyiben egyeztethetők össze az európai uniós joggal, hiszen nem kívánunk többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát és Portugáliát is. Nemcsak azt kell górcső alá vennünk, hogy EU-s csatlakozásunkkor mit írtunk alá, hanem azt is, hogy a fennálló uniós joggal összhangban van-e más tagállamok gyakorlata. Azt is tanulmányoznunk kell, hogy a jelenlegi jövedéki adószintben mekkora a mozgásterünk – sajnos nem sok. A jelenlegi uniós jogszabályok szerint most 833 forintot kellene fizetni 1 liter 50 fokos pálinkáért. Ha a kereskedelmi adó szintjét a minimumra vinnénk le, a bérfőzés adója tekintetében – ami annak a fele – alig 100 forintos csökkentésre lenne lehetőségünk. . Azt is vizsgálja a Vidékfejlesztési Minisztérium, hogy az adófizetést ellensúlyozva miként tudnánk megoldani nemzeti italunk készítésének támogatását . Az is elképzelhető, hogy elfogadható, alacsonyabb átalányösszeget határozunk meg a magánfőzés esetében. A tervezet kidolgozásában a Vidékfejlesztési Minisztérium a Nemzetgazdasági Minisztériummal működik együtt, s ha a dokumentum megszületik, akkor a kormány elé terjesztjük. Abban biztos vagyok, hogy az adószint nem állhat vissza a 2010-es törvény előttire, ahogy abban is: a magánfőzés intézményének lehetősége fennmarad.

 Más EU-s tagállamokban vezetett-e be a kormány a miénkhez hasonló intézkedéseket? Azért vetem föl ezt a kérdést, mert tudtommal Csehországban, ahol remek söröket gyártanak, a házi sörfőzés mentességet élvez.

 –Éppen az ilyen példákat gyűjtjük össze, és ezekkel kívánunk érvelni az EU illetékeseinél. Egyértelmű, hogy a csehek is szeretnék megőrizni azt a világot, amit mi Hrabal műveiből és Menzel filmjeiből ismerünk. Ha ők a globális piacnak nem szabnának gátat, akkor az az ízvilág, amibe a helyi, házi sörfőzdékben előállított nedűk is beletartoznak, eltűnne. A pálinka esetében mi is a sokszínűséget és a tradíciót szeretnénk megtartani. A pálinkafőzés azon kevés tevékenység közé tartozik, ami hazánkban még élő hagyománynak mondható, hiszen a pálinkát úgy állítjuk elő, mint apáink, nagyapáink, csak éppen jobb technológiával és kicsiszoltabb tudással. Azt is megtapasztalhattuk, hogy az otthoni pálinkafőzés engedélyezésével megnőtt a kertészetek, faiskolák forgalma, és egyre többen ültetnek tájfajtákat a gyümölcsöskertjükbe.

 Tudtommal az Unióban talán a szlovén pálinkafőzési szabályozás áll a legközelebb a magyarhoz. Ott is hasonló jogszabályt vezettek be, mint idehaza?

 –A szlovéniai jogszabály a miénkkel azért nem vethető össze, mert az EU-s csatlakozásunk idején nálunk még nem volt lehetőség a magán-pálinkafőzésre. Erre csak 2010-től kerülhetett sor. Ausztriában viszont 30 literes nagyságrendig már akkor sem kellett adózni, Szlovéniában pedig átalányköltségekkel könnyítik meg a házi pálinkafőzés lehetőségét.

 Jelenleg zajlik a pálinka kiválóságok kiválasztása hazánkban. Milyen minőségűek a magyar pálinkák?

 –A nemzetközi versenyeken elért eredmények is azt bizonyítják, hogy kiváló minőségűek a magyar pálinkák. S annak különösen örvendünk, hogy a kereskedelmi főzdék által elállított prémiumtermékek minőségének fejlődése kihatott a bér-és magánfőzésre is. Ráadásul az addig titokban végzett tevékenység legalizálásával a szakmai tudás és a berendezések minőségi fejlődését is elindítottuk. Most, hogy legálisan lehet megfelelő technológiához hozzájutni, otthon is készülhetnek minőségi szeszesitalok. Mindezzel sikerült elérnünk, hogy a versenyeken már bér-és magánfőzött pálinkák is kapnak aranyminősítést.

 Tehát a magyar pálinka sikertörténet?

 –Így van, és mindent megteszünk a folytatása érdekében.

Medveczky Attila