vissza a főoldalra

 2014.05.16. 

Meghosszabbítják a kilakoltatási moratóriumot

Akik nem vettek fel hitelt vagy forintban adósodtak el, nem járhatnak rosszabbul

A kabinet úgy döntött, meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot a devizahitelesek problémájának végleges megoldásáig. Dr. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a miskolci esetet elsősorban a lakástörvény módosításával kell rendezni, amely már előkészület alatt áll. A moratórium a végrehajtási jogszabályokat érinti, és elsősorban a megnövekedett devizahiteles törlesztő részlet miatt bajba került adósokra vonatkozik.

 Miért és mikor határozták el, hogy meghosszabbítják a kilakoltatási moratóriumot a devizahitelesek problémájának végleges megoldásáig?

 –A kormány április 23-ai ülésén döntött a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról. Ezt nem először tette, hiszen még 2013-ban úgy határozott az akkori Fidesz-KDNP-s többségű parlament, hogy március 1-jéről április 30-áig tolja ki a 2014-es téli kilakoltatási moratórium időtartamát. Most pedig úgy döntött a kormány, hogy mindaddig, amíg a devizahitelezés megoldásával kapcsolatos végső törvényjavaslatot nem fogadja el az országgyűlés, addig nem lesznek kilakoltatások. Így kétféle módon is védjük a devizahiteleseket. Akinek a havi a törlesztés okoz nehézséget, az árfolyamgát rendszerébe tud belépni, s azt, aki pedig már a kilakoltatás előtt áll, a moratórium védi meg attól, hogy hajléktalanná váljon.

 Államtitkár úr kijelentette, hogy mind az adósnak, az adott banknak és az államnak is van felelőssége a devizahitelezés elterjedésében. Aki devizahitelt vett föl, azt megtévesztették-e, vagy nem volt kellőképpen tájékozódott?

 –Nem kapott kimerítően korrekt tájékoztatást sem az államtól, sem a banktól az a személy, aki annak idején devizahitelt vett föl. Azt ugyan megemlítették, hogy a törlesztő részlet növekedhet, de most, miután már Magyarország megélte a devizahitelezési traumát, bizonyára sokkal óvatosabban és jóval kevesebben vennének föl ilyen típusú hitelt a kellő információ birtokában. Az egyik következménye ennek a folyamatnak, hogy körültekintőbben vesznek már föl bármilyen hitelt az állampolgárok. És újra meg kell említeni az akkori szocialista kormányzat felelősségét, mert ezeket a banki termékeket például Ausztriában és Szerbiában is betiltották. Ezekben az országokban nem lehetett a bankoknak ilyen hiteleket kínálni, míg hazánkban ezt mégis lehetővé tették. Emlékezzünk vissza, hogy még a svájci jegybank is fölhívta a kormány figyelmét erre a fokozott kockázatra. Hiszen mind az adósok, mind az ország számára kockázatot jelent ez a fajta hitelfelvétel. A bankoknak meg érdekükben állt a hitel folyósítása, viszont a hitelminősítést nem a leghatékonyabban hajtották végre. Azt sem szabad elfelejteni, hogy bár az államnak mindenképpen feladata a devizahitelesek megsegítése, de mérlegelnünk kell, mert azok, akik nem vettek fel hitelt vagy forintban adósodtak el – a forinthitelnek magasabb volt a kezdő törlesztő részlete – , nem járhatnak rosszabbul. Akik nem vettek föl devizahitelt, nem költöztek új otthonba, s nem kockáztattak. Tehát az ő szempontjaikat is figyelembe kell venni. A bankok pedig a devizahitelekből igen nagy bevételi forrásra tettek szert.

 Korábban azt nyilatkozták, hogy 2018-ra oldódhat meg a devizahitelesek ügye. Tudják tartani ezt a dátumot?

 –Azt szeretnénk, hogy az Európai Bíróság és a Kúria döntése után néhány héttel a parlament elé kerülne a kidolgozott törvényjavaslat. Tehát a törvényt még idén elfogadjuk, úgy, hogy már 2014-ben tudják jövőjüket tervezni a devizahitelesek.

 Mit vizsgált ebben az ügyben az Európai Bíróság?

 –Az Európai Bíróságnak arról kellett döntenie, hogy a magyar bíróságnak – tekintetbe véve az európai uniós jogi környezetet – van-e hatásköre abban, hogy az árfolyamrés kérdésében döntést hozzon. Április 30-án az Európai Bíróság úgy határozott, hogy tagállami kompetenciáról van szó. Ezt követően a Kúriának kell döntenie.

 Csöbör Katalin miskolci fideszes képviselőasszony törvénymódosítást kezdeményez az ügyben, hogy azokra, akik a Fészekrakó-program során elsősorban lakótelepi lakáshoz jutottak, ne vonatkozzon a moratórium, mivel „képtelenek a társadalmi együttélés szabályainak megfelelően élni, tönkreteszik az ott élőket”.

 –A miskolci, s főleg az Avas-lakótelep „fészeklakóinak” speciális kérdése nem kapcsolódik a devizahitelesek ügyéhez és a kilakoltatási moratóriumhoz. Ezt a problémát elsősorban a lakástörvény módosításával kell rendezni, amely már előkészület alatt áll. A moratórium a végrehajtási jogszabályokat érinti, s leginkább a megnövekedett devizahiteles törlesztő részlet miatt bajba került adósokra vonatkozik.

 Az egyik ellenzéki gazdasági lap szerint a „ mentőövek folyamatos lebegtetése miatt érthető a devizahitelesek bizalmatlansága.” Mi erről államtitkár úr véleménye?

 –Ez a kijelentés nem felel meg a valóságnak, hiszen az árfolyamgát védelmét a devizahitelesek igénybe vehetik, s ezzel a havi törlesztési problémájukat középtávon megoldhatják. A cél pedig, hogy meghozzuk a devizahitelesek megsegítésére vonatkozó törvényt. De ehhez meg kellett várjuk az Európai Bíróság döntését, annak alapján határoz a Kúria, aminek ismeretében a kormányzat előterjeszti a megoldási javaslatát.