vissza a főoldalra

 2014.05.16. 

Az egyik legfontosabb feladat: a munkaadók minél szélesebb körű tájékoztatása

Több mint 47 milliárd forintot biztosítottunk a fogyatékos és halmozottan hátrányos helyzetű emberek esélyegyenlőségének növelésére

A Fidesz-KDNP mint kormányszövetség továbbra is az egyetlen politikai erő, amely hathatósan, kompetensen képviseli a fogyatékossággal élőket. Dr. Tapolczai Gergely fideszes országgyűlési képviselő elmondta: kezdeményezésünkre fogadták el azt a javaslatot is, miszerint a GYES-en lévő anyukák is megkaphassák a rehabilitációs ellátást, illetve azt a módosítást is, hogy a rehabilitációs ellátás mellett is lehessen végezni keresőtevékenységet.

 „A fogyatékossággal élő, egészségkárosodott emberek megélhetése sokkal nehezebbé vált, annál is inkább, mert egyéb ellátásaik sem növekedtek, még reálértéküket sem őrizték meg. Az Orbán kormány visszalépett a fogyatékossággal élő személyek társadalmi esélyegyenlőségének megteremtésében is. Az új Polgári törvénykönyv megalkotásával visszatértek ugyanis a cselekvőképesség teljes kizárásának lehetőségéhez, annak ellenére, hogy a cselekvőképességet kizáró gondnokság teljes jogfosztást jelent, s ami ellen az érdekvédő és jogvédő civil szervezetek több ízben is tiltakoztak.”- idéztem az MSZP országgyűlési választási programjából. Nem tartja abszurdnak, hogy egy olyan párt, amelyik állandóan az esélyegyenlőségről mond hangzatos szavakat, egyetlen egy fogyatékkal élőt sem delegált a magyar parlamentbe?

 –Nagyon sajnálom, hogy az elmúlt 4-5 év, sőt 8 év, hiszen a kerekesszékes Hirt Ferenc már 2006 óta képviselő, sem volt elég ahhoz, hogy a többi párt is ráébredjen, akkor a leghitelesebbek, ha érintett személyeket is küldenek a Parlamentbe képviselőként.

 Menjünk sorban a vádakon. A fogyatékossággal élő, egészségkárosodott emberek megélhetése 2010 és 2014 között mennyiben változott?

 –Több területen is emeltünk az ellátásokon vagy a támogatásokon. Például 2009 óta először 2013-ban emelkedett a súlyos fogyatékossággal élő személyek hátránykompenzáló ellátása, a fogyatékossági támogatás.  2013 júniusától a támogatás összege évente a nyugellátásokkal azonos mértékben emelkedik. Így az öregségi nyugellátások 2013. évi 5,2 %-os mértékű emelésének megfelelően a fogyatékossági támogatás alacsonyabb mérték szerinti összege 2013 júniusától 19 500 forintra, a magasabb mérték szerinti összege 24 000 forintra emelkedett. Az ellátás 2014 januárjában a nyugdíjemelés mértékével azonosan, 2,4 %-kal emelkedett. 2014. január 1-től a legsúlyosabb állapotú hozzátartozókat ápolók részére bevezettük a kiemelt ápolási díjat, és a fokozott ápolást igénylő hozzátartozó ápolását végzők ellátását is emeltük.  Ugyanilyen jelentős változás volt gépjárműszerzési támogatás emelése és bővítése is. 2011 júliusában átalakítottuk a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeit: használt gépkocsi esetén a korábbi 300 ezer forintról 600 ezerre, új Suzuki gépjármű vásárlása esetén a korábbi 300 ezer forintról 900 ezerre emeltük a támogatási összeget.  2012 szeptemberétől a mozgásszervi fogyatékosok mellett autista, látási, hallási és értelmi fogyatékos személyek számára is hozzáférhető a kedvezmény. Eddig mintegy 1400-an vásároltak személygépjárművet a támogatás felhasználásával.  Az egyik legfontosabb, legjelentősebb változás egyértelműen az ellátórendszer átalakítása, reformja volt. 2012. január 1.-jétől megváltozott a megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott személyek ellátórendszere.  A korábbi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, és nyugdíjszerű ellátások (rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék) helyett egységes, egészségbiztosítási ellátás került bevezetésre. Ezen időponttól a legfeljebb 60%-os mértékű egészségi állapotú személyek részére a foglalkozási és szociális rehabilitációs javaslattól függően rokkantsági, vagy rehabilitációs ellátás állapítható meg. A rendszer átalakítása életkortól, és az egészségi állapot mértékétől függően, eltérően érintette a korábban ellátásban részesülő személyeket. Azok esetében, akik 2011. december 31.-én I. illetve II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek, illetve ezen időpontig 57. életévüket betöltötték, s III. csoportos rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban vagy átmeneti járadékban részesültek, az ellátás összege nem, csak elnevezése változott. 2012 januárjától ellátásukat rokkantsági ellátás elnevezéssel kapják. Ki kell emelni ugyanakkor, hogy a korábbi rendszeres szociális járadék, és az átmeneti járadék összege – mivel arra törvényi szintű kötelezettség nem volt – évek óta nem emelkedett, de az új ellátás éves, a nyugellátásokkal azonos mértékű emelése ezen időponttól biztosítottá vált. Az ellátórendszer változásán túl azonban a megélhetést jentősen befolyásolja az is, hogy valaki végez-e kereső tevékenységet, és milyen támogatások segítik a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását.

 Valóban az új Ptk. ennyire negligálná a fogyatékossággal élő honfitársainkat?

 –Semmiképpen nem mondanám, hogy az új Ptk. ennyire negligálná a fogyatékos személyeket. A korábbi szabályozás a cselekvőképességet kizáró gondnokságot ismerte, most az új szabályozás bevezette a cselekvőképesség részleges korlátozását is. A cselekvőképesség teljes korlátozása nagyjából megfelel a korábbi szabályozásnak, de ez csak végső megoldásként jöhet szóba a nagykorú személyek esetében, és figyelembe veszik az előzetes jognyilatkozatot is. Emellett jött létre a részleges korlátozás, lényeges változás még az ügykörönkénti korlátozás, azaz a bíróság kimondhatja, hogy mely ügyköröket érinti a részleges korlátozás, és mely ügyköröket nem; illetve az arányosság és szükségességi követelmények bevezetése is. Új elem a cselekvőképességet nem érintő támogató kijelölése is, a támogatott döntéshozatal is. Ez mindenképpen előrelépés a korábbi szabályozáshoz képest, erre is fel kell készíteni a társadalmat, és ha a társadalom felkészültebbé válik, akkor lehet továbblépni, megfelelően a Fogyatékos Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény szellemiségének is. Az is pozitív változás, hogy például a jelnyelv-használó hallássérültek ezután jelnyelven is tehetnek szóbeli végrendeletet a Ptk-ban rögzített feltételek mellett.

 A DK, a Gyurcsány-párt szerint mind ön és képviselőtársa a mozgáskorlátozott Hirt Ferenc Orbán Viktor bábja. Mi erről a véleménye?

 –A választási kampányban hangzott el Hirt Ferenc kapcsán, hogy ő csak bábu, és ezt próbálta magyarázni a DK, hogy a Fidesz minden politikusa Orbán Viktor bábja. Hirt Ferenc és magam nevében is visszautasítom ezt a minősítést. Egyrészt ne keverjék a szezont a fazonnal, minden parlamenti frakciónál létezik és működik a frakciófegyelem, ami nem jelenti azt, hogy a belső szakmai egyeztetéseken, vitákban nem fejtjük ki az álláspontjainkat, a szakmai véleményünket vagy nem próbáljuk meg érvényesíteni az általunk képviselt választópolgárok érdekeit.

 Milyen kezdeményezéseiket, javaslataikat fogadta el a parlament, melyeket a megváltozott munkaképességűek életét és problémáit hivatott előremozdítani?

 –Kezdeményezésünkre fogadták el azt a javaslatot is, miszerint a GYES-en lévő anyukák is megkaphassák a rehabilitációs ellátást, illetve azt a módosítást is, hogy a rehabilitációs ellátás mellett is lehessen végezni keresőtevékenységet. Vagy biztosítottuk annak a lehetőségét, hogy aki a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesül, ugyanakkor súlyos beteg hozzátartozóját ápolja otthon, megkaphassa az ápolási díjat is. Büszkék vagyunk arra is, hogy az Alaptörvénybe bekerült a magyar jelnyelv védelme is, mint a magyar kultúra része. Nagyon fontos eredmény az is, hogy a javaslatainkkal elértük, hogy a fogyatékosok országos érdekvédelmi szervezetei ugyanannyi, illetve megemelt összegű éves támogatást kapjanak az elmúlt években. Említhetném a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt is, bekerültek az esélyegyenlőséget, az egyenlő esélyű hozzáférést hangsúlyozó rendelkezések is. Külön kiemelném azt is, hogy a módosító javaslataink alapján a Munka Törvénykönyve plusz 5 nap pótszabadságot biztosít a fogyatékos személyeknek, munkavállalóknak, illetve plusz 2-2 nap pótszabadságot fogyatékos gyermekenként a szülőknek is.

 Mit tudtak eddig elérni foglalkoztatás, a képzések, az infokommunikációs akadálymentesítés területén, s mi az, ami még megoldandó feladat?

 –A kormányzati intézkedéseknek is köszönhetően az elmúlt három évben 15 ezerrel nőtt a megváltozott munkaképességűek száma a foglalkoztatásban. Továbbra is az a cél, hogy növeljük ezt a számot. A rehabilitációs ellátórendszer átalakítása által, több mint 300 vállalkozásnál közel 30 ezer megváltozott munkaképességű személy kapott munkalehetőséget. 2012-ben bevezették a rehabilitációs kártyát, amely által a munkaadók adókedvezményben részesülnek, amennyiben megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak. Ezt a kedvezményt eddig 22 ezer ember után körülbelül 5000 cég vette igénybe. Szintén a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatását segítő intézkedések közé sorolható az úgynevezett Rehabilitáció-Érték-Változás (RÉV) projekt elindítása, amelynek keretében 5000 fő, közel 100 helyszínen részesült különböző képzésekben, amelyek segítik őket a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációja 2009 óta zárt rendszer volt. 2013. január 1-től új foglalkoztatók és így új foglalkoztatottak kerülhetnek be. 2014. január 1-jétől 330 cég nyert 30 550 fő foglalkoztatására támogatást. Foglalkoztatottak megoszlása: tartós foglalkoztatás 25 200 fő, tranzit foglalkoztatás 5 350 fő. Az infokommunikációs akadálymentesítés területén jelentős előrelépés az, hogy az elmúlt három évben a siketek és nagyothallók és a siketvakok számára 1.3 milliárd forinttal támogatták a tolmácsszolgáltatáshoz való hozzáférést. Illetve beindult az ún. Kontakt Tolmácsszolgálat is, amelynek segítségével a hallássérültek 1 év tesztidőszak után Magyarország területén belül bárhonnan hívhatják a videohívással a Kontakt tolmácsszolgálatot, ezáltal le tudják bonyolítani az ügyeiket, nem kell személyesen bemenniük a különböző hivatalokba. A közszolgáltatások hozzáférhetőségének javítása érdekében 2013. elején több mint 5,2 milliárd forint keretösszegű pályázati kiírást jelentettünk meg, amely a legnagyobb érintett ügyfélforgalmat bonyolító kormányablakok és szakigazgatási szervek hozzáférhetőségét javítja.

 Már említettük a Ptk-át. Igaz, hogy az új Büntetőtörvénykönyv súlyosabb büntetést ró ki azokra, akik fogyatékkal élőket bántalmaznak?

 –Igen, a különböző bűncselekmények büntetési tételeinél külön ki van emelve, hogy milyen büntetés jár azoknak, akik az adott bűncselekményt a fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

 S ha már itt tartunk, mit tud arról mondani, készült-e arról statisztika, hogy évente mennyi fogyatékos embert ért nagyobb atrocitás?

 –Sajnos ilyen átfogó jellegű statisztikát nem ismerek, eddig nem készült ilyen kimutatás a fogyatékos személyek elkövetett bűncselekményekre külön lebontva. Pedig ez is fontos adat lenne!

 A fogyasztóvédelem területén miként kezelik a fogyatékossággal élő személyeket?

 –Itt az egyik legfontosabb lépés az volt, hogy a 3. rezsicsökkentésről szóló törvényben lehetővé tettük, hogy a fogyatékkal élők Braille-írással nyomtatott vagy úgynevezett akadálymentes elektronikus számlát kaphassanak. Később ugyanezt biztosítani kell a távhő-, a víz- és csatorna-, valamint a szemétszállításról szóló számláknál is. Ugyanilyen fontos egy korábbi intézkedés is: a fogyatékos személy lakója van egy négyszintesnél magasabb társasháznak, akkor a tartozás ellenére sem borulhat sötétségbe a lépcsőház, a folyosó és nem maradhat  áram nélkül a lift sem.

 Említettük már a foglalkoztatás kérdését. Bizonyára lényeges feladat, hogy a fogyatékossággal élőknek munkát adjanak a cégek. De a cél eléréséhez szükséges-e a szemléletbeli változás? Ezt azért kérdezem, mert, azt tapasztalom – s kérem javítson ki, ha rosszul – , hogy sokan sajnálják a fogyatékkal élőket, adományokkal is segítik őket, de mégis, talán valami pszichés okból, ódzkodnak attól, hogy a közelükben tartózkodjanak, és együtt dolgozzanak velük.

 –Szerintem ez az egyik legfontosabb és legnehezebb feladat: a munkaadók minél szélesebb körű tájékoztatása. Figyelembe kell venni, hogy vannak olyan fogyatékos személyek, megváltozott munkaképességűek, akik nem képesek teljes értékű munkát végezni vagy képesek rá, de csak részmunkaidőben az egészségügyi vagy fizikai állapotuk miatt. De azt is figyelembe kell venni, hogy egyre több fogyatékos személy képzett és alkalmas akár teljes munkaidős munkavégzésre is. A jelenlegi ellátórendszer is ezt a filozófiát követi: a munkaerőpiacra szeretné visszavezetni az arra alkalmas fogyatékos személyeket, megváltozott munkaképességűeket. Ugyanakkor sok munkaadó „fél az ismeretlentől", vagy inkább csak akkor alkalmazza őket, ha támogatást kap utánuk, illetve el akarja kerülni a rehabilitációs hozzájárulás megfizetését. Szerintem ez az egyik kulcskérdés: ne csak akkor alkalmazzanak fogyatékos személyeket, ha megfelelő képzettséggel és egészségügyi állapottal rendelkeznek, továbbá van bármilyen igazolásuk az állapotukról, így esetleg bértámogatást vagy adókedvezményt kaphatnak utána, hanem akkor is alkalmazzák őket, ha a maga fogyatékos személy nem akar semmilyen ellátásban részesülni, nem akar semmilyen igazolást állapotáról, csak szimplán a képzettségének megfelelő munkakörben és megfelelő munkabérért dolgozni. Ez lenne az ideális állapot. Ennek a kérdésnek a rendezése nemcsak az államon, a kormányon múlik, hanem a munkaadókon is. Hiszen a teljes munkaidőben dolgozó fogyatékos személy teljes értékű munkát végezne megfelelő munkabérért, és ugyanúgy adózna, mint más állampolgár. Ezt szoktuk nevezni mi hosszú távú befektetésnek: munkát adunk, munkabért adunk, és a munkavállaló adózik, ahelyett, hogy csak az ellátást kapná. Ez ugyanúgy érvényes a részmunkaidőben dolgozó fogyatékos személyekre is: nemcsak ellátást kapnának, hanem munkabért is, amiből adóznának. Ehhez nagyon sok részletnek kellene összeilleszkednie a képzéstől (befogadó oktatás, versenyképes szakmai képzés) kezdve a családok támogatásán át (a többletterheket is képesek legyenek kibírni) a munkaerőpiac akadálymentesítéséig (befogadó munkahelyek, versenyképes munkabérek).

És ehhez hozzátartozik a munkaadók, munkáltatók minél hatékonyabb szemléletformálása is…

 Létrejött-e már egy olyan szakmai-módszertani központ, ahol a munkaadók hozzájuthatnak megfelelő információkhoz, és azáltal befogadóbbá válhatnak?

 –A módszertani központ felállítása tervben van, de addig is több csatornán keresztül is igyekezzük a szemléletformálást, a tájékoztatást, a munkáltatók befogadóbbá válását elősegíteni. Például a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal rendszeresen tart szakmai fórumokat munkáltatóknak, ahol tájékoztatják őket azokról a lehetőségekről is, amelyek alapján kedvezményeket vehetnek igénybe megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása után. Másrészt létrejött a megváltozott munkaképességű személyek nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedését biztosító Országos Munkaerőpiaci Szolgáltató és Szakmai Támogató Hálózat, melyben a résztvevő szervezetek - elsődlegesen foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók és akkreditált munkáltatók - együttműködése megalapozza a sikeres és hatékony rehabilitációt. Ez a nyílt munkaerő-piacon foglalkoztatottak számát növeli. A szolgáltatók feltárják azokat a lehetőségeket, felkeresik a potenciális munkaadókat azért, hogy a fogyatékos személy egyéni igényeinek leginkább megfelelő munkahelyet megtalálják. Kialakításra került egy országos módszertani központ, mely a hálózat működtetésén, szakmai koordinációján túl fő tevékenységként a szolgáltató szervezetek hatékonyság- és eredménymérését végzi a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében. De fontosnak tartjuk a különböző figyelemfelhívó kezdeményezéseket is, például minden évben ünnepélyes keretek között kapják meg a nyertes vállalatok a Fogyatékosság-barát munkahely elismerést, amelyben az EMMI egyik legfontosabb támogatóként vesz részt. Egyre több a magyar foglalkoztatásban jelentős nagy, közepes és kisvállalkozás pályázik a díjra. Jelentős kezdeményezés a Segítő Vásárlás is. A Segítő Vásárlás logó használatának elsődleges célja, hogy élénkítse a megváltozott munkaképességű/fogyatékos emberek által készített minőségi termékek iránti keresletet. A Segítő Vásárlás logó azt tanúsítja, hogy a megjelölt terméket legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű/fogyatékos embereket foglalkoztató munkáltató készítette.

Az EMMI koordinálásával lezajlott programban 3 Minisztérium és 40 Önkormányzat vállalta, hogy a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását bővíti és a munkatársai számára érzékenyítő tréninget szervez. Ez a jó gyakorlat hozzájárulhat ahhoz, hogy az állami szférában is egyre több megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatására kerüljön sor.

 Mit tud arról, hogy a következő ciklusban mekkora összeg áll majd a halmozottan hátrányos helyzetű személyek esélyegyenlőségének a növelésére, illetve társadalmi befogadásuk elősegítésére, foglalkoztatásuk ösztönzésére?

 –Az eddigi foglalkoztatási programok mellett idén és jövőre 10 ezer megváltozott munkaképességű, mozgáskorlátozott, hallássérült, látássérült illetve egyéb fogyatékkal élő ember számára indulnak képzési és foglalkoztatási programok 12 milliárd forintos keretösszegből. Az Új Széchenyi Terv keretében az elmúlt időszak alapján több mint 47 milliárd forintot biztosítottunk a fogyatékos és halmozottan hátrányos helyzetű emberek esélyegyenlőségének növelésére, társadalmi befogadásuk segítésére és foglalkoztatásuk ösztönzésére. Ebből 21,5 milliárd jut a foglalkoztatásra. 2012. november 17-én lépett hatályba a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI.16.) Kormányrendelet. A Kormányrendelet alapján a 2013-ban és 2014-ben az akkreditált foglalkoztatáshoz évente több mint 34 milliárd Ft támogatás került kiosztásra pályázat útján, több mint 30 ezer fő foglalkoztatása és fejlesztése érdekében. A következő évekre is hasonló forrást tervezünk. A Kormányrendelet módosításával bevezetésre került a munkahely-teremtési támogatás, amely alapján munkahelyteremtő pályázat kiírására került sor, és amely újabb 720 új munkahely létrehozásához járul hozzá.  Támogatjuk a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatókat évente több mint 700 millió forinttal, amely szervezetek elsősorban az integrált foglalkoztatást (nyílt munkaerő-piac) segítik. A mintegy 8 000 főt érintő szociális foglalkoztatásra évente közel 5 milliárd Ft-t fordítunk.