vissza a főoldalra

 2014.05.23. 

Megújulnak a megyei rehabilitációs szakigazgatási szervek épületei

A szocialista kormányok elhalasztották a fejlesztési munkálatokat, és nem hívták le megfelelően az uniós pénzeket

Négymilliárd forintból újulnak meg a megyei rehabilitációs szakigazgatási szervek épületei a megyeszékhelyeken. Új intézmények épülnek, és régiek újulnak meg az Új Széchenyi Terv keretében. Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár elmondta: az új ellátórendszer célja a munkaerő-piacra való visszavezetés, a közfoglalkoztatás, illetve a foglalkozási rehabilitáció, ami a munkába való visszavezetést segíti.

 Milyen forrásból valósítják meg a megyei rehabilitációs szakigazgatási szervek épületeinek felújítását, s mi ezeknek az intézményeknek a feladatai?

 –Hozzávetőlegesen négymilliárd forintból, az Új Széchenyi Terv keretében újulnak meg ezek az épületek. Most, az EP-választás kampányidőszakában ki kell mondani, hogy a szocialista kormányoknak is meg volt a lehetőségük arra, hogy ezt a felújítási munkát megvalósítsák, de ahogy több más szociális - és gyermekvédelmi fejlesztés esetében, ezen a téren sem tudták lehívni az uniós pénzeket.

 Nem tudta, vagy nem akarta?

 –Valószínűleg elszalasztották a lehetőségeket, és emellett nem dúskáltak az ötletekben sem. 2010-től átalakult a közigazgatás – megalakultak például a járások– és létrejöttek a különböző területek szakigazgatási szervei, s mi ehhez igazítottuk most a szakigazgatási szervek épületeinek felújítási tervét. Tehát az új kormányzati- és szakigazgatási szervek struktúrájához igazítjuk 17 megyében a kivitelezéseket. Pécsett és Győrben új épületek lesznek, míg a többi megyeszékhelyen az eddig is állami tulajdonban lévő ingatlanok újulnak meg és válnak akadálymentessé. Ebből a megújulásból körülbelül 400 millió forintnyi támogatást adunk műszerek és felszerelések beszerzésére.

 Tehát nem csupán az épületek újulnak meg, hanem vizsgálati eszközöket is be tudnak szerezni a szakigazgatási szervek?

 –A vizsgáló és informatikai eszközök beszerzésére közel 600 millió forintot fordítunk. Az informatikai eszközök azt szolgálják, hogy minél gyorsabb és szakszerűbb legyen az adatok felmérése, tárolása. Míg a képességvizsgáló eszközökkel még objektívabb vizsgálatokat tudnak elvégezni.

 Így műszerek beszerzésére is lehetőség lesz, amelyekkel szimulált munkakörülmények között lehet felmérni a megváltozott munkaképességű jelentkező képességeit, készségeit?

 –A lényeg, hogy a megmaradt munkaképességet mérjék fel. A vizsgálat eredménye dönti el, hogy érdemes-e az adott személynek bármiféle munkalehetőséget keresnie. Hiszen, ahogy már lapjuknak korábban is említettem, az új ellátórendszer célja a munkaerő-piacra való visszavezetés, amely a támogatott foglalkoztatás, a közfoglalkoztatás, illetve a foglalkozási rehabilitáció hangsúlyos alkalmazásán alapul. Ennek érdekében az egyes ellátásokra és szolgáltatásokra való jogosultság kiinduló pontja az egészségkárosodás mértékén túl a foglalkoztathatóság, illetve a foglalkozási rehabilitáció indokoltsága/lehetősége. Ez nem csupán hazai sajátosság, hanem Európa-szerte teljesen jogosan elfogadott metódus, és gondolat: abban segítünk a sérült embereknek, hogy megvizsgáljuk megmaradt munkaképességüket.

 Ha ez valóban Európában bevált metódus, akkor az a baloldali ellenzék, amely állandóan azt veti föl, hogy a kormány mást cselekszik, ahogy azt, az EU megkívánja, miért kritizálja a hazai rendszer átalakítását?

 –Érdekes a baloldali politikusok kritikája, mert Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, vagy éppen a most Brüsszelbe készülő Veres János is annak idején azt nyilatkozta, hogy fönntarthatatlan az a nyugdíjrendszer és az az ellátás, ami a megváltozott munkaképességűeket illeti. Hiszen több mint 900 ezer ember kapott rokkantnyugdíjat, vagy rokkantnyugdíj-szerű ellátást. Mindenki tudja, hogy ezt a rendszert lehetetlen fönntartani, mert a lakosság közel egytizedéről van szó. Tehát mindezt a szocialisták is tudták, de nem mertek lépni az ügyben. Mi viszont fenntarthatóvá tettük a rendszert úgy, hogy valóban a rászorultakat támogatjuk. A második Orbán –kormány idején komplex vizsgálati rendszert alakítottunk ki, aminek három összetevője van. Az első az egészségügyi vizsgálat, a második az egyén szociális körülményének feltérképezése, s harmadszorra azt veszik figyelembe, hogy milyenek a munkakörülmények, az elhelyezkedési esélyek az adott országrészben, megyében. Hiszen valószínűleg Nyugat-Magyarországon ezek az esélyek nagyobbak, mint a keleti országrészben. Így az előbbi helyen hamarabb részesülhet a vizsgált személy rehabilitációban, mint végleges rokkantsági ellátásban. S azt is hangsúlyoznom kell, hogy az orvosi pontozási rendszert nem a politika alakította ki, hanem szakorvosi munkacsoportok. S ők nemzetközi pontrendszer alapján készítették el a vizsgálati módszereket. A komplex ellátás és a rehabilitációs szakigazgatási szervek épületeinek felújítási terve már politikai döntés volt.

 Ezek az intézmények csak a felülvizsgálatra érkezőket fogadják, vagy más egészségügyi ellátásra érkezőket is kiszolgálják?

 –A rehabilitációs szakigazgatási szervek csak az új jelentkezőket fogadják, és azokat, akik felülvizsgálatra érkeznek.

 Több helyen lehet arról olvasni, hogy nincs elegendő orvos a felülvizsgálatok elvégzéséhez. Ez megfelel a valóságnak?

 –Korábban is nagyon nehéz volt erre a területre szakorvosokat hívni. Ennek egyik oka, hogy a múltban voltak olyan visszaélések, melyek adott esetben rendőrségi, bírósági szakaszbaléptek. Ez természetesen elriasztotta a szakorvosokat ettől a munkától. A másik ok, hogy nagyon összetett szaktudást igényel egy ilyen orvosi bizottságban való részvétel. Éppen ezért indítottunk el olyan szakképzést néhány évvel ezelőtt, ami által próbáljuk kitágítani a jelentkezők körét. Ez a munka sikeres, tehát szükséges a folytatása.

 Több ellenzéki lap kritizálja ezeket az eljárásokat. De arról vajon miért nem ejtenek szót, hogy a szocialista kormányok a foglalkoztatási kríziseket is a rokkantosítás kiterjesztésével próbálták kezelni?

 –Ezt tőlük kéne megkérdezni. Amikor egy ipari városban bezárt egy nagyobb gyár, kohó, vagy bánya, akkor a szocialisták nem munkahelyeket teremtettek, hanem a rokkantosítás metódusával akarták megoldani a problémákat. Mindez anyagilag, szociális szempontból is katasztrófa volt, mert számtalan családot hoztak nehéz helyzetbe. A tehetetlenség, és a tétlenség pedig hatalmas lelki válságot eredményezett azoknál, akik ilyen krízisbe kerültek. S őket később már nagyon nehéz visszahozni a munka világába, akkor is, ha erre fizikailag képesek lennének. Az egyik legnagyobb hibájuk az volt a szocialistáknak, hogy a foglalkoztatási kérdést, segélyezési, vagy rokkantosítási módszerrel kívánták megoldani. Ezzel az örökséggel küzdünk még ma is.

 Mennyire növekedtek a rendszer bevezetésével a fogyatékkal élők foglalkoztatási, elhelyezkedési esélyei?

 –A rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása maga után vonta a foglalkoztatási támogatások átalakítását is. Mindaddig, amíg a cégek a rehabilitációs hozzájárulást befizetik, vagy a szabályoknak megfelelő létszámmal dolgoztatnak, utána rehabilitációs kártyával foglalkoztathatnak további személyeket. A rehabilitációs kártya abban segíti a cégeket, hogy az ily módon foglalkoztatottak után nem kell a munkaadói járulékokat befizetniük. A rehabilitációs kártya eredményeként eddig több mint 23 ezer fogyatékkal élőt foglalkozatnak a cégek. 2010 óta pedig több mint 15 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma a megváltozott munkaképességűek körében. Ez jelentős eredmény, és reméljük, hogy a jövőben ez a szám tovább növekszik.